Brenzovics László: a kárpátaljai magyarság talpon maradt és működteti intézményeit (videó)

„A kárpátaljai magyarság nagyon sok olyan nehézségen, katasztrófán ment át a huszadik században és a huszonegyedik század elején, ami után sokan megkérdőjelezték, hogy egyáltalán fönnmaradhat-e, és ilyen hangok a háború kitörése után is voltak.” – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke. A kárpátaljai vezető szerint azonban ez nincs így, hiszen a közösség megmaradt, és a jelenlegi nehézségek közepette is működteti intézményeit. Kevés olyan gyönyörűen felújított, a 21-ik századi elvárásoknak is megfelelő, modern épület van Ukrajnában, mint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar főiskola épülete Beregszász szívében. Az egykori magyar királyi törvényház a kárpátaljai magyarság élni akarását és szívósságát hirdeti, hiszen annak teljes rendbetételére éppen az elmúlt tíz évben került sor, amikor a kijevi máltóság forradalmát követte a 2014-es kelet-ukrajnai konfliktus kitörése, majd pedig két éve az orosz-ukrán háború, és azzal együtt járó létbizonytalanság. Ebben a döbbenetesen nehéz helyzetben kellett helyt állnia a kárpátaljai magyarságnak, melynek minden nehézség ellenére sikerült megőriznie mindazt a kincset, amiért az elmúlt évtizedekben küzdött. Működik a felsőoktatás, az iskolák és a közösség intézményrendszerei. Mindezt pedig a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezete a KMKSZ fogja össze lassan harmincöt éve. Brenzovics László hozzátette: olyan kort élünk és olyan történések zajlanak jelenleg, melyek nemcsak a kárpátaljai magyarság, de az egész világ életét befolyásolják. A nagy döntéseket mindig a nagyhatalmak hozzák meg a fejünk felett, úgy, ahogyan ez a két világháború után is volt. Hozzátette: a helyi magyarság ugyan kis tényező, de a KMKSZ számára a legfontosabb. Bár a háború már két éve tart, de Kárpátalján továbbra is van magyar színház, magyar nyelvű média, és működnek az egyházak is. Ez pedig a KMKSZ elnöke szerint azt bizonyítja, hogy a helyi magyarság él, és élni akar. Brenzovics László szerint ez is közrejátszott abban, hogy a múlt év végén az ukrán parlament módosított ezeken a vitás kisebbségi törvényeken, mely változtatások pozitív irányba hatnak. Igaz, azok egyelőre nem állítják teljesen vissza a 2015-ös jogokat, de a munka tovább folytatódik.