Folytatódtak a KMKSZ-alapszervezeti közgyűlések

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 35 évvel ezelőtti megalakulása jegyében zajlanak az alapszervezeti közgyűlések.

A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének Derceni Alapszervezete március 10-én tartotta meg éves közgyűlését. Iván Éva, az alapszervezet ügyvezető elnöke tartott beszámolót. Kifejtette, hogy az elmúlt évben mindenkinek sok nehézséggel kellett szembenézni, a taglétszám egyre csökkent, jelenleg 239 tagja van az alapszervezetnek. Ám a kis létszámú csapat is nagy dolgokra volt képes. Külön kiemelte a Magyarok Kenyere akciót, melynek keretében a derceniek 11 000 kg terményt gyűjtöttek össze. Majd felolvasta Lőrinc István alapszervezeti elnök üzenetét a tagok s az elnökség számára. Iván Éva beszédében büszkén említette, micsoda érték az számára, hogy ott lehetett azon a bizonyos februári napon Ungváron a KMKSZ születésénél. Immáron 35 éve! Akkor is, azóta is a cél: tenni, cselekedni a kárpátaljai magyarság érdekében. Ezen az úton a legfontosabb számára: hitelesnek, hűségesnek maradni.

Gulácsy Géza, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke a tanszer-taneszköztámogatási pályázatnál bekövetkezendő változásokról beszélt, mely április 3-tól indul. Javasolta az elnökségnek, hogy emlékezzenek meg a nemrég elhunyt Fodor Géza költőről, Dercen neves szülöttjéről, s elmondta, szívesen támogatják a költőhöz méltó síremlék elkészítését.

A közgyűlésen részt vett Biró Erzsébet megyei képviselő is, aki válaszolt az egészségügyi támogatással kapcsolatos kérdésekre.

A Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke, Sin József a régió minden közgyűlésének munkájában részt vett, tájékoztatta a tagságot a KMKSZ tevékenységéről, intézményeinek munkájáról, illetve vázolta Ukrajna helyzetét, az ide vezető utat, a megoldási lehetőségeket, kiemelte az anyaországi támogatások és humanitárius segítség jelentőségét, valamint a KMKSZ és a magyar kormány békepárti álláspontját ismertette.

Gáton Lőrinc Ágota, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a harmadik éve tartó háború az otthon maradt gátiakat összekovácsolta, korábban példátlan összefogás tapasztalható a településen. Szerepet vállaltak a nemzeti ünnepeinkről történő megemlékezések megszervezésében, például március 15-én, a nemzeti összetartozás napján és novemberben, amikor a málenkij robot gáti áldozatairól emlékeztek meg. A település vezetőivel közösen megszervezték az adventi napokat. Gátról Lokita István és Heé Arnold személyében a járási és a Beregszászi Kistérségi Tanácsba is delegáltak képviselőt, nekik is köszönhetően új játszóteret avathattak a község központjában és az óvoda területén, valamint hulladékgyűjtő szigetet alakítottak ki a temetőben. Tervezik a központi tér rendezését is. Az alapszervezet közreműködött az anyaországi támogatások célba juttatásában, részt vettek a Magyarok Kenyere programban, a KMKSZ egészségügyi programjának keretében segítséget tudtak nyújtani egy szívműtéten és egy kemoterápiás kezelésen átesett helyi lakosnak. Végezetül az alapszervezeti elnök az idei évre tervezett rendezvényekről beszélt.

Lokita István, a Beregszászi Járási Katonai Közigazgatás helyettes vezetője a község területén az utóbbi időben végrehajtott fejlesztésekről tájékoztatta az alapszervezet tagságát. Kérdésre válaszolva tájékoztatta a jelenlévőket a határzónában élők regisztrációjával kapcsolatos rendeletről is, elmondta, hogy a kötelező igazolást online is lehet igényelni.

Lizák István, Gát elöljárója elmondta, hogy Lokita Istvánnal nagyon jól tudnak a község érdekében együttműködni, a KMKSZ-szel ugyancsak mindenben együtt kíván működni, hisz a jelenlegi helyzetben a község minden szervezetének és lakosának összefogására van szükség.

A közgyűlés végén Nagy Eugénia egy szép hazafias dalt énekelt.

Guton Deák Orsolya magyar népdalokat énekelt, majd Tóth Angéla, a KMKSZ Guti Alapszervezetének alelnöke ismertette a közgyűlés tervezett napirendjét. Peres László alapszervezeti elnök számolt be az alapszervezet elmúlt évi tevékenységéről. Elmondta, hogy az alapszervezetnek jelenleg 193 tagja van. Sajnos a község lakosságának az utóbbi időben körülbelül 40%-a elhagyta az országot, de ha változna a helyzet, van rá esély, hogy többségük hazajönne.

A KMKSZ-nek és az anyaországnak köszönhetően újították fel a község iskoláját, óvodáját, cserélték a templom tetőszerkezetét, hozták létre a Szent István parkot. A településen minden közös rendezvényből igyekszik kivenni a részét az alapszervezet. Megemlékeztek nemzeti és egyházi ünnepeinkről, a Magyarok Kenyere programot tizenkét alapszervezeti tag támogatta adományával, akiknek a közgyűlés végén emléklapot adtak át. A gyerekek számára kirándulást szerveztek a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkba, továbbá sportrendezvényt a Nagybégányi kistérség fiataljai számára a KMKSZ és helyi vállalkozók támogatásával. A KMKSZ egészségügyi programjából több mint tíz guti lakos kapott támogatást.

Egy alapszervezeti tag köszönetet mondott a KMKSZ-nek, hogy anyagilag hozzájárultak felesége műtétjéhez, Isten áldását kérte az egészségügyi program lebonyolításában részt vevők munkájára.

Tóth Angéla felolvasta, a tagság megvitatta, majd jóváhagyta az alapszervezet 2024-es programtervezetét.

A Benei Alapszervezet a település művelődési házában tartotta meg évértékelő közgyűlését. Elnöki beszámolójában id. Molnár László elmondta, a nehéz körülmények ellenére igyekeztek minden, a magyarság számára fontos rendezvényt és megemlékezést megtartani. A közgyűlésen jelen volt Vincze István, Bene egykori polgármestere, a Beregszászi kistérség alpolgármestere. Mint mondta, a 2022-ben elkezdődött orosz agresszió rányomta bélyegét a kistérség és Bene település fejlődésére. Az alpolgármester hangsúlyozta: ugyanakkor kihasználva a lehetőségeket, közös finanszírozással igyekeznek néhány fejlesztési projektet megvalósítani. A közgyűlés egyhangúlag jónak minősítette a KMKSZ Benei Alapszervezetének tevékenységét az elmúlt időszakban. Az ülést követően id. Molnár László Mónus Gyula és Szerényi Ferdinánd Bene község jelene és múltja című, 1934-ben megjelent, 2023-ban újra kiadott kötetével lepte meg a jelenlévőket.

A Jánosi Alapszervezet közgyűlésén a helyi iskolában összegyűlt alapszervezeti tagok egyperces néma főhajtással emlékeztek Barta Józsefre, a KMKSZ alelnökére és az országban dúló háború áldozataira. Ezt követően Vorcsák-Jenei Viktória, az alapszervezet elnöke köszöntötte a jelenlévőket, s a napirendi pontok ismertetését és elfogadását követően megtartotta a 2023-as évet értékelő beszédét. Tájékoztatott a tagsági létszámról, a helyi oktatási intézményekben benyújtott oktatási-nevelési pályázatokról, a KMKSZ által a helyi lakosoknak nyújtott egészségügyi támogatásokról, illetve az elmúlt évi programokról, amelyeken az alapszervezet képviseltette magát. Ezenkívül felvetette, hogy az alapszervezeti tagok által beadott adományt Kocsánszki Emília 15 éves fancsikai, rákos megbetegedésben szenvedő kislány részére ajánlják fel, amit a jelenlévők támogattak.

Tiszteletét tette a közgyűlésen Bakos Erzsébet, Jánosi és Balazsér elöljárója, aki a települések jelenlegi és jövőbeni tevékenységéről számolt be, beszélt a kistérségben folyamatban lévő fejlesztésekről, többek között a községekben hamarosan megépülő két ravatalozóról.

A Nagymuzsalyi Alapszervezet közgyűlésének a helyi középiskola adott otthont. A rendezvény elején az iskola diákjai néptánccal, prózával, énekkel kedveskedtek a gyűlésre érkezőknek. Jakab Erika elnök az elmúlt évről szóló beszámolójában kiemelte: a nehéz körülmények ellenére is az alapszervezet számtalan kulturális programot szervezett. Az elmúlt év legnagyobb projektje a Nagymuzsalyi Tájház átadása volt. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a projekt létrejöttét. A tagság kapcsán megjegyezte: jelenleg az alapszervezet 398 taggal rendelkezik, sajnos csökkenő tendenciát mutat az elmúlt évhez képest, azonban nem jelentős a csökkenés. Kiemelte az összefogás fontosságát, aminek köszönhetően sok jó programot tudtak megvalósítani a közösség javára.

Vince István, a Beregszászi kistérség alpolgármestere a közgyűlésen tájékoztatta a tagokat a kistérség aktuális kérdéseiről. Elmondta, hogy átmenetileg ő vette át a muzsalyi elöljáró szerepét, míg kinevezik az új elöljárót a községben. Beszéltek többek között a muzsalyi ravatalozóról, valamint a település infrastruktúrájának fejlesztéséről is. Azonban a háború ideje alatt sajnos nem lehet ilyen jellegű fejlesztésekre költeni, hiszen elsősorban a katonaságot kell támogatni.

A beszámolókat követően a megjelentek feltehették kérdéseiket a felszólalókhoz, akik készségesen válaszoltak.

A Nagyszőlősi Középszintű Szervezet Salánki Alapszervezete a múlt év őszén megnyílt Salánki Tájházban tartotta meg közgyűlését, melynek kezdetén a résztvevők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg Barta Józsefről, a régió volt elnökéről, a KMKSZ néhai alelnökéről és a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának volt vezetőjéről.

Beszámolójában Kalanics Éva, az alapszervezet elnöke elmondta, hogy a KMKSZ Salánki Alapszervezete jelenleg 580 főt számlál, a háború miatt kevesebb rendezvényre kerül sor, viszont a Szövetség sikeres európai uniós pályázatának köszönhetően felújították és megnyitották a tájházat, melynek berendezéséhez nagyon sokan nyújtottak támogatást. Kiemelte, hogy a Rákóczi-emlékszoba vadászkastély-enteriőrjének a kialakításához Pénzes Milán helyi lakostól kapták az első segítséget, s folyamatosan kap felajánlásokat a helybeliektől. További felújításokat is terveznek, s egy melléképületben szeretnék kialakítani a KMKSZ-irodát. Kalanics Éva szólt a KMKSZ által a salánki rászorulóknak nyújtott támogatásról, valamint az oktatási-nevelési támogatásról is.

Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnöke kitért arra, hogy a Szövetség idén lett 35 éves, az első elnökétől, Fodó Sándortól kapott iránytűnek megfelelően folytatja munkáját, s amibe belefogott, azt, ha nehezen is, de mindeddig meg tudta valósítani. Kifejtette, hogy anyaországunk jelentős humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának. Felidézte Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tavaly decemberi kárpátaljai látogatását. Kiemelte, hogy Kárpátalja kormányzója pozitívan viszonyul az itteni magyarsághoz, Petei Judit megyei tanács képviselő kérésére pedig segítséget nyújt a nehéz helyzetbe került kárpátaljai magyar vállalkozóknak. Az alelnök az új keletű problémákról is szólt, nevezetesen arról, hogy a határzónában fekvő falvak gazdái már csak úgy mehetnek dolgozni a földjeikre, hogy előtte engedélyt kell rá kérniük a határőrségtől, s bár az oktatási-nevelési támogatás a továbbiakban is folytatódik, de digitális ügyintézéssel. Kitért rá, hogy több mint 400 kárpátaljai magyar katona harcol a fronton – más nemzetiségű katonákkal együtt –, és sajnos, közülük is estek már el. Összefoglalta a világpolitikai események alakulását is, s kifejezte reményét, hogy az elkövetkező évben véget ér a háborúnak.

A Felső-Tisza-vidéki Köszépszintű Szervezetben Rahón és Tiszabogdányban tartották meg a közgyűléseket. Az alapszervezeti elnökök rövid beszámolóikban összefoglalták, hogy milyen rendezvényeket tartottak meg, és milyen problémáik vannak a szórványközösségeknek. Elsősorban a kialakult háborús helyzet az, amely negatívan hat a közösség életére, mindennapjaira.

A közgyűléseken jelen volt Sari József, a középszintű szervezet elnöke, aki köszönetet mondott azoknak a KMKSZ-elnököknek, akik az elmúlt 35 évben a közösséget egyben tartották. Azt kérte, hogy tegyék ezt mostani nehéz helyzetben is. Vigyázzanak egymásra, vigyázzanak a szervezetre, arra az intézményrendszerre, az iskolákra, az óvodákra, melyeket az elmúlt 35 évben sikerült kialakítani. Reményét fejezte ki, hogy jobb idők jönnek, és akkor visszatérhetünk ahhoz a közösségi léthez, amely már kialakult, sőt tovább fejleszthetjük azt.

(IÉ, BZS, TV21 Ungvár, EV, LM, SJ/Kárpátalja hetilap)