Venezuela lehet az első, amely elveszítheti összes gleccserét

Kétségbeesett kormányzati lépéssel a megmaradt jeget hőtakaróval fednék be, amely reményeik szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. Mindez elkésett lépésnek tűnik.

Venezuela lehet az első olyan ország a modern történelemben, amely elveszíti az összes gleccserét, miután a klímatudósok az utolsó gleccsert jégmezővé minősítették vissza.

Az International Cryosphere Climate Initiative (ICCI), egy tudományos érdekvédelmi szervezet az X-en közölte, hogy a dél-amerikai ország egyetlen megmaradt gleccsere – az Andokban található Humboldt vagy La Corona – „túl kicsi lett ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön″.

Az éghajlatváltozás miatt emelkedő globális átlaghőmérséklet miatt a jégveszteség egyre nagyobb mértékű, ami világszerte hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez.

Az utolsó venezuelai gleccseren a 2000-es évek óta nem sok jégtakaró volt. Most nem gyarapodik, ezért átminősítették jégmezővé – mondta Caroline Clason, a Durhami Egyetem glaciológusa a Newsroundnak.

Márciusban a kolumbiai Los Andes-i Egyetem kutatói az AFP-nek elmondták, hogy a gleccser 450 hektárról mindössze kettőre csökkent. Luis Daniel Llambi, az egyetem ökológusa a Guardiannek azt mondta, hogy mostanra még kisebbre zsugorodott.

Bár nincs globális szabvány arra vonatkozóan, hogy egy jégtakarónak mekkora méretűnek kell lennie ahhoz, hogy gleccsernek minősüljön, az amerikai földtani intézet szerint az általánosan elfogadott irányadó terület 10 hektár körül van.

Egy 2020-ban közzétett tanulmány szerint a gleccser ennél kisebbre zsugorodott valamikor 2015 és 2016 között – bár a Nasa 2018-ban még mindig Venezuela utolsó gleccserének tekintette.

James Kirkham és Miriam Jackson, az ICCI, illetve az International Centre for Integrated Mountain Development glaciológusai kifejtették, hogy „a glaciológusok a gleccsert olyan jégtömegként ismerik, amely saját súlya alatt deformálódik”.

Közös nyilatkozatukban a BBC-nek elmondták: „A gleccserszakértők gyakran a 0,1 négyzetkilométeres, (10 hektáros) kritériumot használják közös meghatározásként, de az ennél nagyobb méretű jégtömegnek a saját súlya alatt is deformálódnia kell ahhoz, hogy számításba jöjjön”.

Felvetették, hogy az elmúlt években problémák merülhettek fel a Humboldt-gleccserhez való hozzáféréssel kapcsolatban, ami késleltethette a mérések közzétételét.

Mark Maslin professzor, a University College London földrendszertudományok professzora szerint egy olyan jégmező, mint a Humboldt – amely nagyjából két futballpálya területének felel meg – „nem gleccser”.

„A gleccserek a völgyeket kitöltő jég – ez a definíció –, ezért azt mondanám, hogy Venezuelában egyáltalán nincsenek gleccserek” – mondta a BBC-nek.

Decemberben a venezuelai kormány bejelentette, hogy a megmaradt jeget egy hőtakaróval fedik be, amely reményei szerint megállítja vagy visszafordítja az olvadási folyamatot. A lépés azonban kritikát váltott ki a helyi klímakutatók részéről, akik arra figyelmeztettek, hogy a takarás a lebomlás során műanyag részecskékkel szennyezheti a környező élőhelyet – írta az El Pais spanyol napilap.

Maslin professzor szerint a hegyi gleccserek pusztulása „nem közvetlenül visszafordítható”, mivel a nyári hónapok túléléséhez elegendő jégre van szükségük ahhoz, hogy visszaverjék a napfényt és hűvösen tartsák a körülöttük lévő levegőt.

„Ha egy gleccser eltűnik, a napfény felmelegíti a talajt, sokkal melegebbé teszi azt, és sokkal kevésbé valószínű, hogy a nyár folyamán jég képződik” – mondta.

Maximiliano Herrera, a szélsőséges időjárás kutatója az X-en azt írta, hogy a következő országok, amelyek valószínűleg gleccsermentessé válnak, Indonézia, Mexikó és Szlovénia.

Az éghajlatváltozásról szóló több könyv szerzője szerint ezek a kisebb gleccserek – mint például a nemrég Venezuelában elveszett gleccser – nem tartalmaznak annyi jeget, hogy olvadásukkal jelentősen megemeljék a tengerszintet. Egyes régiókban azonban a gleccserek döntő szerepet játszanak a közösségek édesvízzel való ellátásában, különösen a forró, száraz időszakokban.

„Ha egyszer megszabadulunk ettől, az a probléma, hogy ezután már csak a helyenként lehulló csapadékra vagyunk utalva” – fűzte hozzá Herrera.

Kirkham és Jackson szerint a „legfrissebb előrejelzések alapján a gleccserek 20-80 százaléka eltűnik 2100-ra (jelentős regionális eltérésekkel). Elmondták, hogy a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentése ugyanakkor egyes gleccserlelőhelyeket megmenthet, „aminek óriási előnyei lesznek a megélhetés, valamint az energia-, víz- és élelmiszerbiztonság szempontjából”.

(economx.hu)