Elrajtolt 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

Kedden kezdődött Tusnádfürdőn a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, ismertebb nevén Tusványos. Az idei rendezvényen is a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviselte a kárpátaljai magyarságot.

Az első kárpátaljai vonatkozású kerekasztal-beszélgetésre csupán szerdáig kellett várni, amikor Kárpátalja híd szerepe Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése fényében címmel Sin József, a KMKSZ alelnöke, illetve Brassói Attila, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettesének kabinetfőnöke folytattak eszmecserét.

Sin József, a KMKSZ alelnöke rövid történelmi összefoglalása szerint a Szovjetunió felbomlása után Ukrajna egy olyan országként indult, aki megbecsülte a kisebbségeket, jobb gazdasági pozíciója volt, mint az akkori Lengyelországnak, mégis egy háború kellett ahhoz, hogy európai uniós tagjelölt ország legyen.

Amikor Gorbacsov kiengedte a palackból a szabadság szellemét és elkezdődött a függetlenségek kikiáltása a tagállamok között, akkor Ukrajna egy óriási országként hatalmas, dolgos lakossággal rendelkezett. A KMKSZ pedig a megalakulása után kiépítette a saját intézményrendszerét és az érdekvédelmi szervezeteit.

Brassói Attila a jelenre történő reflektálása kapcsán elmondta, hogy a nemrégiben megvalósult találkozó Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij között hosszas előkészítő munka eredménye.

A kabinetfőnök emlékeztetett, hogy a rendszerváltoztatás óta mindig a jobboldali kormányoknak jutott osztályrészül, hogy háborús időkben védjék meg hazánk nemzetpolitikai, nemzetstratégiai és külpolitikai érdekeit, itt egy rövid történeti kitekintésben utalt az Antal-kormány időszaka alatt kitört balkáni háborúra, az első Orbán-kormány alatt, Magyarország friss NATO-tagsága után a Belgráddal szembeni NATO-hadműveletekre, a 2014-es krími válságra, valamint a 2022-ben kitört orosz‒ukrán háborúra.

Az Ukrajnát segítő munkát nagyban megnehezítik azok az állami rendelkezések a fogadó fél részéről, amelyek folytán korlátozzák azon vállalatok munkásainak Ukrajna területére való belépését, amelyek közreműködnek a segítségnyújtásban.

„Alkotmányos kötelezettségünk segíteni a kárpátaljai magyarságot, mindeközben meg kell találnunk az egyetértési pontokat az ukrán‒magyar kétoldalú kapcsolatokban” – húzta alá Brassói Attila

Meglátása szerint a kárpátaljai magyarság megmaradásához a háború utáni időszakban a KMKSZ szerepe kulcsfontosságú és elengedhetetlen lesz. „Bizonyosan irányváltásra lesz szükség a KMKSZ működésében a háború lezárta után, tekintettel a szemünk előtt zajló demográfiai átalakulásra, spontán lakosságcserére. Fontos, hogy a KMKSZ intellektuális szempontból képes legyen megérteni és lekövetni a háború után várható kárpátaljai életet, ehhez egy új stratégiára lesz szükség, és fontos az is, hogy a szervezet rendelkezzen az önreflexió képességével” – emelte ki a kabinetfőnök.

A vasárnap hajnalig tartó rendezvényt az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács és a Kisebbségekért ‒ Pro Minoritate Alapítvány szervezi. Az idei mottó „Jobb pályán”, és a szervezők 76 partnerrel közösen 34 sátrat működtetnek. Több mint ötszáz program és ezer előadó várja az érdeklődőket az Olt partján.

(SD/Kárpátalja hetilap)