Ungváron bemutatták a Gesta Hungarorum új ukrán kiadását

A magyar történetírás egyik legkorábbi és legismertebb forrásának, a Gesta Hungarorumnak új, ukrán nyelvű kiadása jelent meg Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának támogatásával. A színes, tudományos-ismeretterjesztő jellegű kötet 2024 végén látott napvilágot a Magyarország Ungvári Főkonzulátusa által nyújtott támogatással, és április 9-én mutatták be az ungvári várban a nagyközönség számára. A kiadvány célja, hogy Anonymus honfoglalásról szóló történelmi elbeszélését közérthető módon ismertesse meg az ukrán olvasókkal.

Elsőként Olga Sumovszka múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, röviden bemutatva és átadva a szót a könyv kiadásában részt vevő vendégeknek.

– Ez egy egyedi kiadvány, annál is inkább, hogy vidékünk történelméről is szó esik benne, az akkor még fából épült ungvári (Hung) várról, Laborec (Laborc) fejedelemről stb. Minden idegenvezető ennek a könyvnek az említésével kezdi beszédét a vár bejárata előtt. Ez egy nagyon értékes és érdekes könyv a történészek számára és azoknak, akik érdeklődnek vidékünk történelme iránt.

– A Kárpáti Kiadóval hosszú idő óta tartó gyümölcsöző együttműködés egy újabb kézzel fogható eredményét mutathatjuk be a nagyközönségnek és a sajtó munkatársainak. A Gesta Hungarorum számunkra, magyarok számára, egy fontos alkotás, mert az őshazánkról, a honfoglalásról, őseink vándorlásairól minden bizonnyal az egyik első írott feljegyzés. A háború korában különösen, de mindig fontos, hogy visszatekintsünk az eredeti forrásra – mondta köszöntője elején Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának vezetője.

Elhangzott, hogy az 57 fejezetre tagolt, több mint 800 évvel ezelőtt készült krónika III. Béla királyunk ismeretlen nevű jegyzőjétől, Anonymustól származik, nem hitelességre törekszik, hanem az érdeklődést felkeltő irodalmi alkotás. Az első ukrán nyelvű kiadás még 2006-ban látott napvilágot, de ma már nem található meg a könyvesboltok, könyvtárak, iskolák polcain. A kötetet a honfoglalást ábrázoló Feszty-körkép részletei illusztrálják.

– Ez a mai könyvbemutató is jól mutatja a kultúrdiplomáciai munka jelentőségét. Az elmúlt időszakban a Kárpáti Kiadóval együttműködve több ukrán, ukrán‒magyar nyelvű kötetet is támogattunk. Fontosnak tartjuk, hogy a könyvek segítségével az ukrán nép minél szélesebb körben megismerkedhessen a magyarság történelmével, kultúrájával. Igyekszünk elősegíteni a népeink, nemzeteink közötti jobb megértést, és bemutatni, hogy összeköti őket a közös évezredes múlt, a gazdag kulturális és történelmi örökség, a közös gyökerek. Célunk, hogy az ukrán és a magyar népet, a Kárpátalján élő nemzetiségeket közelebb hozzuk egymáshoz, ezáltal elmélyítve a népeink közötti békés együttélést – hangsúlyozta Bacskai József, és kellemes időtöltést kívánt a bemutatásra kerülő kötet olvasásához, a történelmi visszatekintéshez pedig igazi szellemi feltöltődést.

Viktor Braszlavec, a Kárpáti Kiadó igazgatója elmondta, hogy a Gesta mintegy húsz évvel ezelőtt jelent meg ukránul, amikor Kamil Najpaver ungvári kutató, történész egyes részeit lefordította latinról ukránra. Először 1910-ben az ismert kárpátaljai történész, Vaszil Hadzsega fordított válogatott részleteket a krónikából.

– Az első ukrán kiadást még 2003-ban kezdtük előkészíteni, 2005-ben készült el, s ahhoz gyakorlatilag már nem lehet hozzájutni. Az új, 2024-es kiadás azonban már nem csupán újranyomás: teljesen átdolgozott, bővített változat, amely most először tartalmazza a latin eredetit is. Az új kiadványt nyugodtan nevezhetjük hiánypótlónak, annál is inkább, hogy eltelt 20 év. Az új fordítást és a tudományos, történeti kommentárokat dr. Miroszlav Voloscsuk, a történelemtudományok doktora, az Ivano-frankivszki Egyetem professzora készítette, lehetőséget adva arra, hogy az olvasók új szemmel értékelhessék Anonymus irodalmi teljesítményét.

A tudós a téma szakértője, hiszen több magyar történelmi vonatkozású munkája is megjelent. A kiadványban az eredeti latin szöveg is megtalálható. A könyv szerkesztője Borisz Kusnyir. Az új kiadás különlegessége, hogy Feszty Árpád híres körképének részleteit is tartalmazza.

Szerhij Fedaka ungvári professzor felmérve a kiadvány fontosságát és időszerűségét többek között a következőket írta az előszóban: „Van szöveg – van miről beszélni. Konkrétan, valós bizonyítékok alapján beszélni. Ez a beszélgetés előttünk áll.”

Marian Tokar, a Történelem- és Helyismereti Tanszék tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy a háborúk egyik oka a történelem manipulatív tálalása.

– Minden nép, kicsik és nagyok története kezdődik valahol. A Gesta Hungarorum a magyarok, a kárpátaljaiak története, és tudni kell megtalálni a tényeket, mert ha nincsenek tények vagy legalább feltételezések, akkor nem tudunk előre lépni. A kiadvány gyönyörűen, modern stílusban illusztrált, az eredeti szöveget tartalmazó betétlapok a tudósok, helytörténészek és művészettörténészek aprólékos kutatását szolgálják, és örvendetes, hogy a könyv eljut az oktatási intézményekbe, a múzeumokba, a könyvtárakba, valamint más kulturális intézményekbe Ukrajnában és Magyarországon egyaránt.

– A könyv nagyon fontos, mert a magyarok vándorlásáról és honfoglalásáról szól, és mi most épp abban a helyzetben vagyunk, amikor meg kell találnunk a hont, ez nemcsak a földek elfoglalását jelenti, hanem egy nép önazonosságának a megtalálását is jelenti. Ez a forrás számunkra is fontos, hiszen Kárpátalja, egész Nyugat-Ukrajna történetével kapcsolatos részek vannak benne. Az önismeret nagyon sokat jelent, a tényeket kell ismerni, nem pedig az interpretációkat – hangsúlyozta Mihajlo Primics professzor, a Művészeti Akadémia rektora, a művészettörténet doktora.

A tervek szerint a könyvet nagyon sok címzetthez eljuttatják: az ukrajnai iskolákba, kárpátaljai és hágón túli felsőoktatási intézményekbe – Lembergbe, Ivano-Frankivszkba, Csernovicba –, valamint Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtárba, a megyei könyvtárakba, a magyarországi ukrán közösségekhez és az ott élő több tízezer ukrán menekülthez, hogy legyen lehetőségük anyanyelvükön elolvasni ezt a fontos kiadványt.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)