Közös ritmusban: Balatoni Katalin Kárpátalján táncolt az összetartozás jegyében

Az Országgyűlés 2010. május 31-én június 4-ét – a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját – a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. E jeles alkalomról a Kárpát-medence számos pontján minden évben megemlékeznek. Kárpátalján is hagyománnyá vált, hogy különféle programokkal tisztelegnek a nemzeti összetartozás előtt.

Június 1–5. között a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola szervezésében Kárpátalja-szerte ünnepi rendezvénysorozatra és zárókoncertekre kerül sor a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Rendezvénysorozatuk 11 helyszínen valósul meg: Rahón, Visken, Tiszapéterfalván, Csepében, Nagyszőlősön, Tiszaújhelyen, Beregszászban, Nagyberegen, Nagydobronyban, Kisgejőcön és Ungváron. A rendezvény keretein belül a Tulipán Tanoda művészeti iskoláinak és Kárpátalja 78 településén kihelyezett szakköri foglalkozásainak növendékei, iskolások és az óvodások, összesen 2153 gyermek táncolja el az összetartozás táncát. A program a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet társszervezésében – a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség kezdeményezésére – a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Tempus Alapítvány támogatásával valósul meg.

Dr. Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos idén második alkalommal látogatott el a különleges hangulatú rendezvényre. Kedd délelőtt az ungvári járási Kisgejőcön, majd Ungváron vett részt az összetartozás napja kapcsán szervezett összetartozás táncán.

Az Ungvári Dayka Gábor Líceum udvarán az egyre sötétebb felhők ellenére a gyerekek lelkesen próbáltak és várták a megnyitót, de mire a miniszteri biztos autója begördült, már zuhogott az eső, így a több száz gyerek és a vendégek a tanintézmény tornatermébe szorultak. Ez nem szegte az Ungvári Dayka Gábor Líceumból, az Ungvári Drugeth Gimnáziumból, a P. Frangepán Katalin Gimnázium Szerednyei Elemi Iskolából és Óvodából érkező táncos lábú gyermeksereg jó kedvét, és amint megszólalt a zene, vidám táncba kezdtek. Dr. Balatoni Katalin és Kepics Andzselika, a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola igazgatója is velük járta az összetartozás táncát, majd a csoportkép elkészítése után a nagyteremben folytatódott a növendékek zárókoncertje.

Dr. Balatoni Katalin a jelenlévőket köszöntve elmondta: boldog, hogy itt lehet és a kárpátaljaiakkal együtt ünnepelhet.

– Nagyon megtisztelő számomra, hogy idén is együtt ünnepelhetek Kárpátalján több magyar közösséggel is, hiszen ez az az ünnep, ami valójában egy szomorú és mindannyiunknak veszteséget jelentő megemlékezés, azonban sikerült átfordítanunk egy olyan örömmé, ami kifejezi azt, hogy itt, a Kárpát-medencében összetartozunk, és valóban van közös jövőnk magyarként – emelte ki és megjegyezte: „Itt az érzelmeké a főszerep, csoda ezt átélni, megtapasztalni, osztozni abban az élményben, ami itt megvalósul, és egy újabb bizonyíték arra, hogy a kultúránk az, ami összetart minket, és egy újabb bizonyíték arra, hogy a gyermekeink azok, akik a jövőnket képviselik.”

A pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos köszönetet mondott a szülőknek azért is, hogy olyan döntést hoztak, hogy magyar óvodába, magyar iskolába viszik gyermekeiket, és fontosnak tartják, hogy fenntartsák a gyermekük jövőjével is azt, hogy magyarként tudjanak élni.

– Még akkor is, hogyha nagyon-nagyon nehéz körülmények között élnek, szeretném kifejezni azt, hogy amennyire tudtuk, itt vagyunk önök mellett, amennyit tudunk, megteszünk azért, hogy a gyermekek minél jobb környezetben, minél jobban tudják érezni magukat, és minél jobban tudjanak tanulni, hogy felvértezzék magukat a jövőre. Kívánom, hogy egy év múlva már minden felhőtől, háborútól és annak mindenféle szörnyűségétől mentesen napsütésben tudjunk ugyanúgy együtt ünnepelni – zárta köszöntőjét és viccesen megjegyezte, hogy egy picit hibásnak érzi magát az esőért, mert amikor Kisgejőcön felnéztek az égre, és meglátták, hogy jönnek a sötét felhők, akkor elkezdték énekelni az „Ungvár felől, hej, Ungvár felől tornyosodik a felhő…” kezdetű dalt.

Orosz Ildikó, a Tulipán Tanodát alapító és támogató II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnök asszonya, a megyei tanács képviselője kitért egy Pozsony melletti faluban gyűjtött, Korpás Éva felvidéki népdalénekes által feldolgozott táncra, ami megihlette a felvidéki Csemadokot, és Dunamocsról elindítottak egy akciót.

– Nemrég nagy örömmel láthattuk a gyermekeket, akik lelkesedéssel táncolták ezt a polgári táncot, amely tipikusan visszatükrözi azokat az elemeket, amelyeket a bálban nagyszüleink táncoltak az 1920-as években, amelyben vannak magyar, sváb, szláv elemek, ami egyúttal mutatja azt az összetartozást, amit jelentett számunkra 1920-ban Magyarország. Sajnos ezt Trianonban szétvágták. Nem kérdeztek meg minket, nem volt beleszólásunk. Ám az érzés, hogy mi itt, ebben a Kárpát-medencében összetartozunk, megmaradt. Ezt az érzést és kultúrát igyekszünk továbbadni és megtartani. Erről szól az is, hogy emlékezünk arra a napra. Most szólaljanak meg a harangok elsősorban azért, hogy a felhőket, a háborút megtörjék, hogy végre béke legyen, és jövőre mindazok, akik csak lélekben lehetnek velünk, személyesen is itt legyenek, akik még az élők között vannak – fogalmazott Orosz Ildikó, és rövid történelmi összefoglalója után megszólaltak az egész életünkön át kísérő harangok, mint annak idején, június 4-én, a rendelet kihirdetésekor mindenütt.

A köszöntők után a fiatal tehetségek vették birtokukba a színpadot, és a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola ungvári kihelyezett szakköreinek záróműsorát élvezhette a közönség.

(rv/Kárpátalja hetilap)