A többnyelvűség jövője: lezárult a határokon átívelő nyelvi akadálymentesítési projekt

Magyarország, Románia és Ukrajna együttműködésében, az Európai Unió támogatásával rendezték meg november 25–26-án a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című nemzetközi és interdiszciplináris konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A tanácskozás egyben lezárta az azonos nevű, egyéves projektet is, amely a nyelvi hozzáférhetőség, a többnyelvűség és a nyelvi jogok gyakorlati és tudományos feltárását tűzte ki célul.

A konferencia kezdetén köszöntőt mondott többek között Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány igazgatója, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, valamint Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere. A résztvevők emellett Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő gondolatait is meghallgathatták.

A projekt kiemelt célja volt a közösségi felelősségvállalás és a nyelvi akadálymentesítés jó gyakorlatainak láthatóvá tétele. Ennek jegyében öt intézményt díjaztak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a többnyelvűség és a nyelvi befogadás erősítéséhez. Kiválósági díjban részesült a TV21 Ungvár, a Nagydobronyi Községi Líceum, és az Aknaszlatinai Községi Tanács. Szintén elismerést érdemelt Gál Ferenc, a Franklin’s Store tulajdonosa, valamint a Fratelli vállalkozás Nyiscsák Attila vezetésével.

A konferencia a nyelvészet, a jog, a szociológia, az oktatás és a közélet nézőpontjait egyaránt bevonta a közös gondolkodásba. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet valódi hozzáférést biztosítani a közintézmények szolgáltatásaihoz, és miként lehet erősíteni a nyelvi egyenlőséget a mindennapi társadalmi térben. A plenáris előadások sorát Petteri Laihonen kutatása nyitotta meg, amely a finnországi alkotmányos kétnyelvűség gyakorlatát elemezte. A nap folytatásában Csernicskó István a nyelvi jogi változásokról és a nyelvi akadálymentesítés ukrajnai helyzetéről tartott előadást. A délutáni programot Sorbán Angella nyitotta, aki a nyelv és a gazdaság kapcsolatára irányította a figyelmet. Előadásában a kisebbségi közösségek szemszögéből mutatta be, hogyan jelennek meg a nyelvi hátrányok a gazdasági életben, és milyen hosszú távú előnyökkel jár a nyelvi akadálymentesítés a vállalkozók, a munkavállalók és a helyi közösségek számára egyaránt. A délután második előadója Vančo Ildikó volt, aki a kisebbségi nyelvek szlovákiai helyzetét elemezte. Rámutatott a nyelvi jogok és a mindennapi gyakorlatok közötti távolságokra, valamint arra, hogy a jogszabályi keretek hogyan határozzák meg a nyelvhasználat lehetőségeit az oktatásban, a közigazgatásban és a közéleti kommunikációban. A blokkot Kozmács István előadása zárta, aki arra kereste a választ, miként válhatnak láthatóvá a kis nyelvek és hallhatóvá azok közösségei. A többnyelvűség, a nyelvi jogok és a közösségi reprezentáció összefüggéseit vizsgálva hangsúlyozta, hogy a nyelvi jelenlét erősítése nem csupán kulturális, hanem társadalmi és politikai jelentőséggel is bír.

A konferencia másnapján, november 26-án szekció-előadásokra került sor: 9 országból, 49 előadó mutatta be tudományos munkásságát a témával kapcsolatban.

A kétnapos rendezvény végére egyértelművé vált: a nyelvi akadálymentesítés nem csupán szakmai kérdés, hanem olyan közös társadalmi ügy, amelyben intézmények, önkormányzatok, kutatók és civilek egyaránt szerepet vállalnak. A különböző országokból érkező előadók, kutatók és gyakorlati szakemberek hozzájárulása megmutatta, hogy a többnyelvűség és a nyelvi jogok érvényesítése határokon átívelő feladat – ugyanakkor olyan terület, ahol a jó gyakorlatok és a közös gondolkodás valódi változásokat képesek elindítani.

A HUSKROUA/23/S/3.1/011 Language APL projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

(LI/Kárpátalja hetilap)