Éves mérleg és jövőkép: tanácskozott a KMPSZ

December 6-án tartotta meg XXXIV. éves beszámoló közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. Az esemény középpontjában a kárpátaljai magyar oktatás aktuális helyzete, a pedagógusok előtt álló feladatok és a szövetség éves tevékenységének értékelése állt, mindez a jelenlegi, számos kihívást tartogató időszakban.

A közgyűlés irodalmi felvezetéssel indult. Demeter Hanna, a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének hallgatója, a KMPSZ Költészetnapi szavalóversenyének idei győztese Heltai Jenő Szabadság című versét adta elő.

Ezt követően Benedek Imre, a KMPSZ felső-Tisza-vidéki régiójának elnöke, az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola igazgatója nyitotta meg a közgyűlést, majd Mitru Kornélia, az ellenőrző bizottság tagja ismertette, hogy KMPSZ-nek a 2025–2026-os tanévben 2549 tagja van. A 250 küldöttből 206-an jelentek meg, így a közgyűlés határozatképes. Ezután felcsendült az ukrán himnusz, majd a jelenlévők közösen énekelték el a magyar himnuszt.

A megjelent vendégek köszöntése után Király Katalint és Kopasz Gyulát jelölték ki jegyzőkönyvvezetőknek, majd elfogadták a javasolt napirendi pontokat.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke éves beszámolójában részletesen ismertette az elmúlt tanév eredményeit, a szervezet előtt álló kihívásokat és az oktatás fenntartásáért tett közös erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség megalakulásától fogva felvállalta a kárpátaljai magyar oktatási intézmények támogatását, érdekvédelmét.”

Az elnök asszony ismertette, hogy az elmúlt tanévben két fordulóban szerveztek tantárgyi versenyeket. Az első körben elektronikus regisztráció és online kitöltés mellett 4339 diák mérettette meg magát. A második fordulóra a legjobbak, 1963 tanuló, kaptak meghívást a Rákóczi Egyetemre.

A szórványban tanító pedagógusok konferenciáján 25 fő, az óvodapedagógiai konferencián 45 résztvevő, a művészeti pedagógusok szakmai napján pedig 60 tanár vett részt. A XXIV. Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián 197 pedagógus volt jelen. A fő témák között szerepelt a nyelvi akadálymentesítés, az alternatív pedagógiai módszerek, a digitális kor kihívásai és a háborús időszak mentális terhei. A Határtalanul nyári iskola programhoz 59 magyar tannyelvű intézmény csatlakozott, közel 3300 gyermek részvételével. Emellett hat tematikus tábort is szerveztek 250 gyermeknek. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával pedig 91 gyermek és 9 kísérő utazhatott Erdélybe, a Székelyvarsági Nemzeti Park táborába.

Orosz Ildikó beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben több jelentős infrastrukturális beruházás valósult meg: új iskolaépületet kapott a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, óvoda épült Búcsúban, teljeskörűen felújították a Nevetlenfalui Líceumot, részleges felújításon esett át a Tiszaújlaki és Nagyszőlősi Líceum. Visken pedig új épületben kezdhette meg működését a Kárpátaljai Magyar Líceum legújabb tagintézménye.

A Tulipán Tanoda hálózata is bővült: Kisgejőcön, Tiszakeresztúron, Tekeházán és Kajdanón új épületek készültek el. Nagyberegen kézművesházat vásároltak, Kisgejőcön pedig Cipő Emlékház és Zenei Stúdió jött létre.

Az elnök asszony hangsúlyozta: „Ezeket a beruházásokat, programokat az anyaország segítsége nélkül nem tudtuk volna lebonyolítani.”

A Belügyminisztérium köznevelési államtitkársága jóvoltából idén is megérkeztek a magyarországi tankönyvcsomagok – 52 ezer kötet –, melyeket az 1–8. osztályos magyar nyelv és matematika tantárgyakhoz biztosítottak.

A magyar kormány támogatásával továbbra is működik a pedagógusok támogatási rendszere, az utazási költségtérítés a szórványban tanítóknak, a magyar tagozatos diákok oktatási-nevelési és étkezési támogatása.

Az egyetem gyors elemzést készített a nemzeti multitesztre jelentkezők számáról és teljesítményéről. Orosz Ildikó rámutatott, hogy számos tantárgy esetében aggasztóan alacsony a vizsgázók száma: fizikából és kémiából mindössze 3-3 diák jelentkezett. Hangsúlyozta: ha nem iratkoznak be elegendő számban a természettudományos szakokra, néhány év múlva nem lesz, aki fizikát vagy kémiát tanítson. Egyes tárgyakból – például angolból – ugyanakkor megyei átlag közeli, sőt kiemelkedő eredmények is születtek.

Beszédében Orosz Ildikó a XXXIV. közgyűlés nyilatkozatát is ismertette. A kárpátaljai magyar közösség 2017 óta küzd az oktatást és anyanyelvhasználatot érintő hátrányos korlátozások megszüntetéséért. A nemzetközi fórumok hatására részleges eredmények születtek, a 2023-as nemzeti kisebbségekről szóló törvénymódosítás azonban továbbra sem rendezi teljeskörűen a magyar közösség jogait.

A nyilatkozat részletes követeléseket fogalmaz meg az anyanyelvű oktatás, a kisebbségi jogok, a közigazgatási nyelvhasználat, a parlamenti képviselet, az egészségügyi és oktatási dokumentáció, a topográfiai kétnyelvűség, valamint a nemzeti kisebbségek jogvédelmének biztosítása érdekében. A szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy a magyar közösség visszakapja mindazon jogokat, amelyek 2017 előtt még rendelkezésére álltak.

„Így adventkor, a várakozás idején imádkozunk azért, hogy Isten hozza el végre a békét országunkba, melynek polgárai vagyunk. Őrizze meg kis hazánkat, Kárpátalját a béke szigetének, s adjon erőt, egészséget, bölcsességet, akaratot, megértést, támogatókat és csapatot ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokra megtaláljuk a körülmények között a legjobb megoldást a ránk bízott gyermekek érdekében” – zárta beszámolóját Orosz Ildikó.

A közgyűlésen felszólalt Balatoni Katalin, a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos. Kiemelte: egész évben több kárpátaljai rendezvényen vett részt, és minden alkalommal azt tapasztalta, hogy a nehézségek ellenére kiváló eredmények és rendíthetetlen kitartás jellemzi a helyi magyarság munkáját.

„Akik itt vannak a teremben, és akik ma nem lehetnek itt, azt kell mondanom, hősként dolgoznak a magyarság megmaradásáért. Önök olyan lábnyomot hagynak a világban, amelyre 100, 200 és bízom benne, hogy 1000 év múlva is minden magyar ember hálával fog gondolni” – mondta a miniszterelnöki biztos, aki a közösségnek erős hitet, kitartást és áldott adventi időszakot kívánt, külön köszönetet mondva Orosz Ildikó elnöki munkájáért, amit a térségben megvalósuló oktatási és közösségi eredmények mozgatórugójának nevezett.

„Mindig óriási öröm számomra, hogy ismét itt lehetek a szülőföldemen” – kezdte köszöntőjét Ferenc Viktória, az Európai Parlament képviselője, aki visszatekintett azokra az évekre, amelyek gyökeresen megváltoztatták a helyiek életét: 2017-ben a kisebbségi jogok elvesztésére, 2022-ben pedig a háború okozta nyugtalanságra utalt. Mindezek ellenére – mondta – továbbra is számos olyan eseménynek volt részese, ami reménnyel tölti el. Személyes élményként idézte fel látogatását egykori iskolájában, a Sislóci Líceumban, ahol az intézmény fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték. Büszkeséggel szólt arról is, hogy az egykori alma mater, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola mára egyetemmé vált. Hangsúlyozta, hogy ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a magyar közösségi szervezetek kitartó munkája nélkül. Külön méltatta az 1991 óta működő KMPSZ-t, ami összetartja, védi és képviseli a magyar oktatást, és sokszor egyedüli hangként áll ki a közösségért Ukrajnában.

Zárásként reményét fejezte ki, hogy egyszer végre olyan ünnep következik, „ahol az istentiszteletet nem szakítja meg a légiriadó zaja”, és ahol nem kell többé attól tartani, mit hoz a holnap.

Maruszinec Marianna, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Oktatási és Tudományos Főosztályának igazgatója nagy tisztelettel szólt Orosz Ildikó és a pedagógusok három és fél évtizedes helytállásáról, különösen azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a háború éveiben vállaltak. Háláját fejezte ki azért a támogatásért is, amit az ideiglenesen áttelepült családok és gyerekek érdekében nyújtottak.

A közgyűlés kulturális elemeként színpadra lépett a KMPSZ által szervezett „Által mennék én a Tiszán…” népdaléneklési verseny első helyezettje, a Credo Alapítvány Gyöngykaláris Énekegyüttese, akik jászsági népdalcsokrot adtak elő Györkené Csákány Marianna felkészítésében.

Az ellenőrző bizottság éves jelentését Mitru Kornélia ismertette. Ezután került sor a KMPSZ tevékenységének hivatalos minősítésére, majd a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az éves nyilatkozatot is, amely összefoglalja a szövetség céljait és irányvonalát a következő időszakra.

A program végén Taracközi Ferenc beregszászi református vezető lelkész kérte Isten áldását a pedagógusokra, a szövetség munkájára és a közösségre.

Benedek Imre zárszavában az adventi időszak üzenetére irányította a figyelmet. Emlékeztette a jelenlévőket, hogy a második gyertya meggyújtása a keresztény hagyományban a reményt jelképezi. „De nem elég csak reménykedni… Isten megadja, amit kérünk, de tegyünk is érte” – emelte ki.

A rendezvény a Szózat eléneklésével ért véget.

(Kun Viktória/Kárpátalja hetilap)