Csendes főhajtással emlékeztek a nemzeti összetartozás napjára Mezőgecsében

A nemzeti összetartozás napja alkalmából tartottak megemlékezést június 4-én Mezőgecsében. A résztvevők a Kajdy-kúria előtt gyűltek össze, ahol csendes főhajtással tisztelegtek a trianoni békediktátum következményei, valamint a határokon átívelő magyar összetartozás eszméje előtt.

A nemzeti összetartozás napját minden év június 4-én méltatják a magyar közösségek szerte a világon. Az idei esztendőben a békediktátum aláírásának 106. évfordulójáról emlékeztek meg a Kárpát-medencében és a diaszpóra magyarsága körében egyaránt. Az emléknapot az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította hivatalosan a nemzeti összetartozás napjává. A kezdeményezés célja annak hangsúlyozása, hogy a történelmi határváltozások ellenére a magyar nemzet egysége megmaradt: a világ különböző részein élő magyarokat közös történelmük, kultúrájuk és anyanyelvük köti össze.

A rendezvény kezdetén Szatmári Viola, a Mezőgecsei Tüzes Liliom hagyományőrző csoport vezetője köszöntötte az emlékezőket. Majd a hagyományőrző csoport dalösszeállítása követett.

Az esemény további részében koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. Az életfa előtt csendes főhajtással koszorúzott Balogh György beregszászi magyar konzul, Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, valamint a hagyományőrző csoport tagjai.

Sin József, a KMKSZ alelnöke hetilapunknak adott nyilatkozatában elmondta: „Kilenc évtizeden át sokszor csak a határokon és a szögesdrótokon keresztül figyelhettük, hogyan élnek honfitársaink az anyaországban és a többi elszakított területen. Immáron 106 év telt el, és ma büszkén mondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság megőrizte identitását, hagyományait és anyanyelvét. Közösségünk ma is vállalja magyarságát, és büszkén vallja magát a magyar nemzet részének. Jelentős mérföldkő volt 2010, amikor a Magyar Országgyűlés elfogadta a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt. Ez a döntés a határon túli magyar közösségek számára fontos erkölcsi megerősítést jelentett, és hozzájárult ahhoz, hogy a Kárpát-medencében és a világ különböző részein élő magyarok továbbra is megőrizzék nemzeti identitásukat. Az elmúlt években több országban is megindult a magyar közösségek jogainak és értékeinek nagyobb mértékű elismerése. Szimbolikusnak tekinthető, hogy éppen a nemzeti összetartozás napját megelőzően érkeztek hírek arról, hogy előrelépés történt azoknak a követeléseknek az ügyében, amelyekhez a kárpátaljai magyarság következetesen ragaszkodott. A fejleményeket reménykedve figyeljük, és bízunk abban, hogy a kárpátaljai magyar közösség helyzete Ukrajnában tovább javul, így biztosabb alapokon, erősebben és nagyobb biztonságban építheti jövőjét szülőföldjén.”

Szatmári Viola a megemlékezés kapcsán aláhúzta: „Ősi hagyományainkat soha ne feledjük, népi szokásainkat pedig igyekezzünk megőrizni és továbbadni. Ide tartoznak a gyönyörű magyar népdalok, a hazafias énekek, valamint a rendezvények és hagyományőrző alkalmak, mint a tollfosztás, a tengerihántás vagy a szüreti mulatságok. Csoportunk ezeket a szokásokat hosszú évek óta igyekszik feleleveníteni és bemutatni. Különösen nagy élményt jelent számunkra, hogy továbbvihetjük mindazt, amit az idősebb generáció ránk hagyott. A legfontosabb célunk, hogy ezek az értékek ne merüljenek feledésbe, hanem a következő nemzedékek számára is megmaradjanak. Nagy hangsúlyt fektetünk a helyi népdalkincs megőrzésére is. A Gecséből származó népdalokat személyesen gyűjtöttem össze, házról házra járva, hogy hiteles formában maradhassanak fenn. Ezért is szívügyem a közösség és a hagyományőrző kollektíva munkája.”

A rendezvény végén elhelyezett koszorúk és az elhangzott gondolatok egyaránt azt üzenték, hogy a történelmi megpróbáltatások ellenére a magyar közösségek továbbra is őrzik hagyományaikat, nyelvüket és nemzeti értékeiket.

(Lőrinc Ingrid/Kárpátalja hetilap)