Emlékharangok és papírangyalok: Ungváron a háborúban elhunyt gyermekek emlékét méltatták

Nevetés, amely soha többé nem hangzik el. Álmok, amelyek soha nem válhatnak valóra. Az orosz rakéták és lövedékek által megszakított gyermekkor…

Június 4-én, az Ukrajna elleni orosz fegyveres agresszió következtében elhunyt gyermekek emléknapján két múzeumi helyszínen – az Ungvári Szabadtéri Múzeumban és a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumban tartottak megemlékezéseket Ung-parti városban.

Hivatalos adatok szerint legkevesebb 707 ukrán gyermek halt meg a teljes körű háború és az orosz agresszió kezdete óta. Több mint 2500-an megsérültek, és ezrek tűntek el. Minden egyes szám mögött egy olyan gyermekkor áll, amely tele lehetett volna örömmel, tanulással, álmokkal és felfedezésekkel.

„Nem felejtjük el a kicsi szíveket”: rendezvény a szabadtéri múzeumban

A megemlékezés egyik központi helyszíne az ungvári skanzen volt. Hagyományosan itt tartották meg a „Nem felejtjük el a kicsi szíveket” elnevezésű rendezvény.

A régi fatemplom és az iskola épülete között egy különleges emlékteret alakítottak ki. A látogatók megtekinthették a megmaradt gyermekjátékokból, rajzokból és a háború témáját feldolgozó kreatív alkotásokból álló installációt. A kiállítást a Kárpátaljai Művészeti Akadémia hallgatóinak festményei egészítették ki.

A rendezvény különösen megható szimbóluma az Emlékezés fája volt: a gyermekek által elkészített papírangyalokkal díszítették. Minden egyes angyal egy olyan gyermeket szimbolizált, akinek az életét a háború vette el.

Az akcióhoz csatlakoztak a megyei hatóságok, a diplomáciai intézmények képviselői, a rendvédelmi szervek, a Mariupoli Drámai Színház színészei, iskolások, tanárok és a nem közömbös ungváriak.

Jurij Huzinec, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció helyettes vezetője emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában ötödik alkalommal kerül megrendezésre a „Gyermekhangok” országos kampány, amelyet Olena Zelenszka first lady kezdeményezett.

Csendes, de rendkívül sokatmondó emlékezés a kis ukránokra, akiknek a nevetését a robbanások dörgése hallgattatott el, álmaikat és jövőjüket pedig kíméletlenül tönkretette a háború – hangsúlyozta a tisztviselő.

A hivatalos megnyitó után a résztvevőket meghívták a múzeum kiállításaira. A skanzen igazgatója, Vaszil Kocan, a történelemtudományok doktora körbevezette a gyerekeket a régi iskolában, és mesélt a kárpátaljai oktatás sajátosságairól a 19. század végén és a 20. század elején.

A fiatalok számára kreatív foglalkozást szerveztek. Viktorija Szimkovics kézműves vezetésével a gyerekek egy népi motívumokkal díszített asztalterítőt készítettek, amelyet a háború összes gyermekáldozatának szenteltek.

A gyász szimbóluma az ungvári várban

Eközben az ungvári várban felavatták a háború legfiatalabb áldozatainak szentelt szimbolikus installációt, ami arra a szörnyű árra emlékeztetett, amelyet Ukrajna továbbra is a szabadságáért fizet.

Az esemény egyperces néma csenddel kezdődött mindazok emlékére, akik az orosz agresszió következtében életüket vesztették – katonák, civilek és gyermekek.

A múzeum igazgatója, Olha Sumovszka hangsúlyozta, hogy az elhunyt gyermekek emlékének megőrzése nemcsak a tisztelet kifejezése, hanem a társadalom erkölcsi kötelessége is.

„Minden gyermeknek joga van az élethez, a biztonsághoz, az álmokhoz és a jövőhöz. A háború könyörtelenül elvette ezt a jogot több száz ukrán gyermektől. Kötelességünk megőrizni emléküket, és mindent megtenni annak érdekében, hogy ilyen tragédiák soha többé ne történhessenek meg” – jegyezte meg.

A múzeum történelmi osztályának vezetője, Mihajlo Dzsahman hangsúlyozta, hogy minden statisztikai alak mögött külön emberi sors húzódik meg.

A gyerekeknek voltak hobbijaik, tehetségük, álmaik és jövőbeli terveik. Meg kell védenünk az igazságot ezekről a bűncselekményekről, és át kell adnunk azt a jövő generációinak – mondta.

A rendezvény résztvevői is csatlakoztak a „Gyermekek hangjai” akcióhoz – szimbolikusan visszaemlékeztetve azokra, akiknek a hangja örökre elhallgatott a háború miatt.

Emlékezés, amelynek nincs joga elhalványulni

A háború jelenleg naponta okoz újabb veszteségeket Ukrajnának. De különösen fájdalmas felismerni, hogy az áldozatok között gyermekek is vannak – olyanok, akiknek most kezdődött el az életük.

Mariupol, Bucsa, Harkiv, Herszon, Szumi, Csernyihiv, Krivij Rih, Vinnyica, Odessza, Zaporizzsja – a gyermekek fájdalmának földrajza az egész országot lefedi. Minden városnév mögött olyan családok történetei húzódnak, akik soha többé nem lesznek ugyanolyanok.

Az Emlékezés fáján lévő papírangyalok, a szabadtéri múzeumban található gyermekjátékok és az ungvári várban található szimbolikus installáció ezen a napon többet jelentettek, mint pusztán múzeumi kiállítási tárgyat. A háború legmagasabb árára emlékeztettek – az emberi életekre, amelyeket nem lehet visszaadni.

Ukrajna minden gyermekre emlékszik, akiket az orosz agresszió rabolt el. És továbbra is egy olyan jövőért küzd, amelyben a gyermekek nevetése békés ég alatt visszhangzik majd, és nem nyomja el a szirénák és robbanások hangja.

Krisztina BIKLYAN,
Karpatszkij Objektiv