Munkát és kilátást keresve még meddig fognak külföldre utazni az ukránok?

A Világbank adatai szerint az elmúlt évben az ukrán munkavállalók mintegy 16 milliárd dollárt utaltak át Ukrajnába. Ez meghaladja a GDP 10%-át. Ez a számadat magasabb, mint az ukrajnai gazdaságba történő közvetlen tőkebefektetés vagy az IMF-folyósítások. Ez a helyzet azért kényelmes a Nemzeti Bank számára, mert mintegy pénzügyi párnát képez, amely többször megmentette Ukrajnát a válság idején, kényelmes a kormány számára, mert ezek az emberek nem kérnek az államtól semmilyen szociális segítséget, és ennek hosszú távon romboló hatása lesz. A gazdaság szinte vérzik a munkaerőhiánytól, és a demográfiai helyzet is romlik. 2025-ig Ukrajna a társadalombiztosítási rendszer összeomolhat, mivel egy munkavállalóra 3 nyugdíjas jut.

A jövedelemszerzés szokásos módszerei a karantén alatt nem működnek

Mivel egy másik országba való 6–14 napos karantén bevezetése a munkavállalók számára lehetetlenné tette a megszokott munkavállalást. Ha korábban kényelmes volt Nyugat-Ukrajnából 2–4 hétre a szomszédos országokban munkát vállalni és hazatérni, akkor ez a lehetőség megszűnt. Ezért a munkavállalók kénytelenek hosszabb ideig külföldön tartózkodni. A rokonok és barátok pedig otthon várnak. Ezért még több munkaképes ember szembesül a költözés kérdésével, és ezzel együtt azzal a döntéssel, hogy családját magával viszi.

Az élelmiszer-, üzemanyag- és kommunális szolgáltatások ára Ukrajnában már régóta elérte az uniós országok szintjét. Az emberek tudják azt is, hogy gyermekeik óvodába, iskolába, egyetemre járhatnak, és jobb kilátásaik lesznek abban az országban. A „Rejting” csoport felmérései szerint a válaszadók 38%-át foglalkoztatja  a külföldre utazás gondolata. A megkérdezettek fele „a család igényeinek kielégítését’ nevezte meg fő okként, a negyede az önmegvalósítást nevezte meg és minden hatodik az ukrajnai kilátások hiánya miatt – közölte a Szlovo i Gyilo. A Demográfiai és Társadalomkutató Intézet adatai szerint a migráns munkavállalók száma 2,5-3 millió, a világjárvány miatt mintegy félmillió ukrán tért haza, és a legtöbben kedvezőbb időkre halasztották a költözést. Különböző adatok szerint összesen mintegy 8 millió ukrán dolgozik külföldön, ideértve az idénymunkát és a migrációt is, ami az ország munkavállaló lakosságának egyharmada.

Hogyan próbálja az ukrán hatóság hazahozni a külföldön dolgozókat 

Volodimir Zelenszkij elnök választási programjában azt ígérte, hogy „megteremti a feltételeit annak, hogy nagyvilágban dolgozó ukránok számára, hogy hazatérjenek”.

A kormány már kidolgozta azt a törvényjavaslatot, amely pénzügyi segítséget nyújt azoknak az ukránoknak, akik hazatértek és saját vállalkozást kívánnak alapítani. Az üzleti élet támogatására működik a „Megfizethető hitelek 5-7-9%” program, és márciusban indult a 7%-os jelzálogkölcsön.

De mindezen megközelítésekkel az a probléma, hogy az emberek nem „olcsó” hitelekért, hanem a stabilitás érdekében mennek külföldre. A nyugodt munkához szokott munkavállalónak, aki havonta megkapja az összeget, amire számít, nincs szüksége hitelekre a kockázatos üzleti tevékenységhez. Külföldön baleset esetén nincs anyagi problémája, betegség esetén ingyenes orvosi ellátásban és támogatásban részesül. És bizonyos évek eltelte után tudja, hogy tisztességes nyugdíjat fog kapni. Ezért a kérdés nem a vállalkozásról szól, amelybe könnyen bele lehet bukni, mindent elveszíteni és további problémákat szerezni, hanem az, hogy a munkavállalók nem vállalják ezeket a kockázatokat, közölte Olekszandr Grigorjev, egy lett vállalat elektromos hegesztője a DW-nek adott interjújában.

Vitalij Mahinyko, az Ukrán Migránsok/Munkásszolidaritás szakszervezet vezetője a DW-nek elmondta, hogy az ukrán munkavállalók 5% megy azért külföldre dolgozni,  hogy vállalkozást alapítsanak. De ezek az emberek mindenképp hazatérnek, ezért nem kell őket visszacsalogatni. Ezért ez a kezdeményezés nem fogja meggyőzni azokat az embereket, akik szezonális munkák miatt el akarták hagyni az országot vagy emigráltak. Ez a kormány pozitív lépése a munkavállalók felé, de ez nem fogja jelentősen megváltoztatni a migrációs folyamatot.

Vaszil Voszkobojnyik, a magánvállalkozásokat tömörítő és a nemzetközi foglalkoztatásban segítséget nyújtó szövetség elnöke úgy véli, hogy a célzott hitel csak átmeneti megoldás, nem pedig az ukránok visszatérését és beilleszkedését segítő stratégia. „Ez a miniszterelnök sikeres PR-fogása” – közölte Voszkobojnyik, számolt be a Szuszpilne.Novini.

Lengyelország örül minden ukrán munkásnak

Közben nyugati szomszédaink elégedettek az ukrán munkaerővel. A listát  Lengyelország vezeti, ahol az ukrán munkavállalók többsége dolgozik. Ha Ukrajnában az átlagbér körülbelül 320 dollár, akkor Lengyelországban négyszer több. Az Eurostat adatai szerint tavaly az ország 724 ezer, az EU-n kívülről érkező migránst  foglalkoztatott – írja Jurij Banahevics az Ukrinform cikkében.

A múlt évben 750 000 ukrán érkezett először hosszú távú tartózkodásra az Európai Unióba, elsősorban foglalkoztatás céljából. Ebből 551 000 Lengyelországba utazott.  2014 óta az ukránok száma Lengyelországban megnégyszereződött, utóbbiak GDP-je a válság ellenére is folyamatosan növekszik.

Annak érdekében, hogy az ukrán gazdaság évente 5-7%-kal növekedni tudjon, az országnak legalább 5 millió munkavállalóra és 2-3 millió kisvállalkozásra van szüksége.

Volodimir Lanovij, egykori gazdasági miniszter a Radio Szvobodának adott interjújában elmondta: még akkor is, ha az országban elegendő a munkaerő, de nem hoz létre ipari, gazdasági, közlekedési, elektronikus létesítményeket, és az embereknek nincs hová menniük dolgozni, a migráció akkor is lesz helye.

Mit kell tenni?

Csökkenteni a munkaerő kiáramlását és hazahozni az ukránokat – mondja Olekszandr Radcsuk politológus a Szlovo i Gyilo rovatában. Ehhez azonban a kormánynak nemcsak a befektetők számára kell javítani az üzleti környezetet, jobb feltételeket teremteni, hanem minden polgár számára.

Mert azok a polgárok, akik legalább egyszer jártak külföldön, kiemelik az EU-s országokban uralkodó magas szintű kényelmét és komfortot. Ezért Ukrajnának fáradhatatlanul kell dolgoznia az egészségügyi ellátás, az infrastruktúra, a szociális biztonság és a rendelkezésre álló erőforrások hatékony elosztásának javításán, jegyezte meg a szakértő.

Okszana CSOPAK