Az oktatási minisztérium képviselői a magyar tannyelvű iskolák vezetőivel találkoztak

2021. június 7–9. között Kárpátalján teszi tiszteletét Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának munkacsoportja, melyet a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Megyei Oktatási Főosztály fogad. Június 8-án tájékozódási jelleggel találkozóra hívták a magyar tannyelvű oktatási intézmények képviselőit – a magyar tannyelvű iskolák igazgatóit, igazgatóhelyetteseit, valamint az intézményekben oktató ukrán nyelv és irodalom szakos tanárokat –, mely találkozóra a beregszászi kultúrházban került sor 13.00 órai kezdettel. A munkacsoport tagjai körútjuk során látogatást tesznek néhány magyar tannyelvű iskolába is.

A munkacsoport tagjai Beregszászban elmondták, hogy szoros kapcsolatot tartanak fenn az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőivel. Mint fogalmaztak, ez a mostani egy munkalátogatás, nem pedig ellenőrzés, meghallgatni jöttek, nem beleszólni a dolgokba itt, Kárpátalján. Büszkén hangsúlyozták, hogy az elmúlt napokban párbeszédet folytattak néhány magyarországi kollégájukkal is. Továbbá örömmel tapasztalták, hogy az itt élők valóban szeretnék megtanulni az államnyelvet. A felszólalásokat követően Tetjana Hnatkovics, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet munkatársa, tankönyv- és tantervszerző az ukránnyelv-oktatás tartalmáról és módszereiről tartott előadást.

A jelenlévőknek ezután lehetőségük nyílt kérdéseket intézni a kijevi munkacsoport tagjaihoz. A kérdések és a problémák zöme az ukrán nyelv nem megfelelő oktatásával kapcsolatosan érkezett a munkacsoport tagjai felé. Szilágyi Lajos az indokolatlan rendelkezésekre példaként hozta fel, hogy amikor néhány évvel ezelőtt gyenge eredmények születtek matematikából a külső független értékelésen (ZNO), akkor válaszul a következő tanévben 60 százalékkal megemelték a matematikaórák számát a középiskolákban. Rákérdezett, vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Miközben a gyenge eredmények az ukránnyelv-oktatás esetében nem az óraszámokból fakadnak. Vajon idén melyik tantárgy óraszámát fogják megemelni? Többen az ukránnyelv-tankönyvek hiányát hangsúlyozták, továbbá a túl korai, bonyolult grammatikai követelményeket ukrán nyelvből.

Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya vaskos dokumentumcsomaggal állt a színpadra, s tett javaslatokat a témában. Mint azt később a sajtó képviselőinek elmondta, az iratköteggel demonstrálni szerette volna, hogy 2008 óta a KMPSZ milyen erőfeszítéseket tett azért, hogy szakmai irányba terelje azt a politikai nyomás diktálta oktatási törvényt és rendeleteket, amelyek alapján a kárpátaljai magyar érettségizőktől C1 szintű ukrán nyelvtudást várnak el, mindezt úgy, hogy az ukrán állam ehhez még szótárt sem biztosít, sőt, követelményrendszerében anyanyelvi szintet vár el. „Amit átadtam, az egy háromoldalas összefoglalója volt a nyolcéves levelezésünknek, ahol azokat a kérdéseket érintettük, amelyeket minden évben átbeszéltünk, továbbá amelyek a pedagógusszövetség álláspontjait tartalmazzák” – mondta az elnök asszony. Elmondása szerint az elsődleges probléma a felszíni dolgok kapargatása, pedig az oktatási folyamat alapja egyrészt az alaptörvény, másrészt az alaptörvény után keletkezett kerettantervek. „Most abban a helyzetben vagyunk, amikor a halak és a madarak számára rendeznek olimpiát, de a szabályokat sajnálatos módon a halakhoz igazították” – vont párhuzamot az ukrán nyelv iránti elvárásokkal kapcsolatban Orosz Ildikó. Addig, amíg nem lesz politikai egyetértés abban, hogy a nemzeti kisebbségek számára más állami szabványt kell meghatározni, addig nem tudunk haladni. Ez azonban nemcsak a kisebbségekre igaz, hisz manapság ugyanazt a nyelvi ismeretet várják el attól az ukrán anyanyelvű diáktól, aki ukrán filológia szakra felvételizik, mint attól, aki nem filológiai, hanem például matematikai szakirányra jelentkezik. Országosan meg kellene változtatni és differenciált követelményrendszert kellene kidolgozni, mint például Szerbiában, ahol a szerb nyelv ismeretére vonatkozóan külön követelményrendszert hoztak létre a szláv ajkú és a nem szláv ajkú lakosság számára – hozta fel az eredményes európai példát a pedagógusszövetség elnök asszonya. „Mindenkit arra készítenek fel, hogy sikeres ZNO-t tegyenek ukrán nyelvből, ehhez viszont nem a nyelvet tanítják, hanem a nyelvtant, és nem a gyereket tanítják, hanem a tankönyvet” – zárta szavait Orosz Ildikó.

A párbeszédet három kerekasztal-beszélgetés követte a Rákóczi-főiskolán, amelyen a jelenlévő tanárok és igazgatók három témában – a tantervek, a tankönyvek és az ukrán nyelv oktatása témakörökben – hallhattak előadást, és tehették fel kérdéseiket a kijevi munkacsoport tagjainak.

(skh/Kárpátalja hetilap)