Az ünnepi készülődés vége felé közeledve meggyújtották a negyedik gyertyát is Beregszász főterén. Ezúttal az ünnepséget a Beregszászi Református Egyházközség és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) rendezte.
Dobsa István, a KMKSZ ISZ elnöke köszöntő beszédében kiemelte, idén ez a harmadik rendkívüli körülmények között megélt ünnep. Köszönetet mondott mindenkinek, aki helytáll itt, Kárpátalján, s ott végzi a dolgát, ahová Isten rendelte.
A szeretet gyertyáját a beregszászi Birta család (család típusú gyermekotthon – a szerk.) gyermekei és Dobsa István gyújtották meg. Ezt követően a történelmi egyházak képviselői szóltak az egybegyűltekhez.
A jelenlévők számára Taracközi Ferenc, a beregszászi református gyülekezet vezető lelkésze tartott áhítatot. Igehirdetésében Krisztus életünkben lévő valós jelenlétének fontosságáról beszélt, kiemelve, hogy bármilyen nehézségekkel állunk szemben, az Úr kegyelme mindig velünk van.
Az adventi gyertyagyújtás ünnepsége alatt a Beregszászi Református Gyülekezet kamarakórusa szolgált. Végezetül a történelmi egyházak képviselői az Úr áldását kérték a jelenlévőkre.
A betlehemi békelángról lobbant fel az öröm gyertyája Beregszász adventi koszorúján advent harmadik vasárnapján.
A Közös Advent programsorozat keretében Beregszász központjában advent vasárnapjain hétről hétre a történelmi egyházak, különböző szervezetek és intézmények közösen gyújtják meg az aktuális gyertyát a Vérke-parti város adventi koszorúján. A harmadik gyertyagyújtó ünnepséget hagyományosan a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a kárpátaljai görögkatolikus egyház szervezi, melyhez ezúttal csatlakozott a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség is.
A rendezvény kezdetén a beregdédai, batári, mezőgecsei, tiszacsomai, nevetlenfalui és beregszászi görögkatolikus egyházközségek, valamint az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium kórusai kántáltak és hívogatták a főtéren sétálókat.
Az adventi koszorú harmadik gyertyájának meggyújtása jelzi, hogy nemsokára itt a karácsony, megszületik a Megváltó. Ez a gyertya az örömet szimbolizálja, azt az örömet is, amelyre annyira várunk: a béke örömét, melynek megélését jelenleg beárnyékolja a háború és a szétszakított családok fájdalma. A harmadik gyertya azért is lobbanjon ma lángra, hogy Jézus születésének öröme és a béke mielőbb elérkezzen az emberek szívébe – fogalmazott Ferku Szilveszter, az ünnepség moderátora.
Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke köszöntőjében arra a „dicsőséges titokra” hívta fel az egybegyűltek figyelmét, amelyről a görögkatolikusok a karácsonyi vecsernyén énekelnek: megújul a természet és az Isten emberré lesz. „Dicsőséges titok, hiszen olyan dolog történik, ami addig és azóta sem: az Isten olyanná válik, mint egy közülünk; aki a mi megváltásunkért jött, s így lehetünk megváltott gyermekei, az ő családja” – hangsúlyozta, majd az összetartozás jelentőségét kiemelve aláhúzta: az összetartozás érzése most, ebben a háborúkkal terhelt világban még erőteljesebbé kell váljon. „Isten karácsonyban azért jön el, hogy megújítsa a mi gondolkodásunkat és megerősítsen: nem hagyott magunkra, itt van velünk örömünkben, sikereinkben, s velünk van a félelmeinkben is. Isten velünk van itt, a téren is, és ott van mindazokkal, nemzetiségtől függetlenül, akik vele akarják elképzelni a jelent és rá akarják építeni a jövőt. Adj, Uram, békét a te népednek, világodnak, egyházaidnak, s ha elmúlik a karácsony, akkor az a karácsonyi érzés, hogy velünk az Isten, maradjon meg és kísérjen bennünket mindvégig” – kérte fohászában az esperes.
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke az adventi elcsendesedést, a visszatekintést emelte ki felszólalásában. „Advent a várakozás és az öröm jelképe, a szeretet és az összetartozás ideje. A hetente meggyújtott gyertyák jelzik: az Úr, a Megváltó közelebb kerül hozzánk minden egyes nappal. A mi feladatunk, hogy megőrizzük a szeretetben való hitünk, reményünk, a béke eljövetelének hitét. Ám ennek az időszaknak az örömteljes megélését háborúk keserítik, a szétszakított családok fájdalma, szeretteink távolléte vagy elvesztése. A ma meggyújtott gyertya azonban hozzon örömhírt számunkra: a Megváltó megszületésének beteljesedését” – szögezte le a KMKSZ alelnöke, emlékeztetve a jelenlévőket arra, hogy még a legsötétebb időben is mindig van remény. „A hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyafénye hozza el számunkra a megváltás ünnepét és békéjét” – jelentette ki Sin József, majd Babits Mihályt idézve hozzáfűzte: „… béke! béke! béke! béke már! Legyen vége már! Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihenjen, szegény nép reméljen.”
Ünnepi köszöntőjében Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke felidézte a betlehemi békeláng történetét, s felvázolta azt is, hogyan jut el az apró láng a cserkészek közvetítésével minden évben Jézus születésének színhelyéről, a Születés Barlangjában égő örökmécsesből Bécsbe, ahonnan aztán tovább viszik szerte Európában, tovább adva nemcsak a lángot, de vele együtt a krisztusi szeretetnek, a békének az üzenetét is. „Ennek a folyamatnak van egy szabálya is: ha eljutott hozzánk, őrizzük és adjuk tovább másoknak is, legyünk közvetítői a krisztusi szeretetnek ezen a kis lángocskán keresztül. Vigyük el templomokba, polgármesteri hivatalokba, oktatási intézményekbe, gyermekotthonokba, idősek otthonába, családokhoz” – hangsúlyozta Popovics Pál.
A kárpátaljai cserkészek idén immár 35. alkalommal hozták el vidékünkre a betlehemi békelángot. Ezúttal a cserkészek egy csoportja Bécsből Budapestre vitte, ahonnan a beregszászi születésű Tanczár Gergely elvitte a határig, ahol Tominec Mihály, a Beregszászi Bendász István Cserkészcsapat parancsnoka vette át és hozta el Beregszász főterére. A békeláng átvételekor Mihályban megfogalmazódtak gondolatok, melyeket az ünnepségen osztott meg: „Krisztus a fény, amely nem ismer határokat, amely lerombolja az akadályokat, amely meglágyítja a szíveket és az embereknek békességet hoz; a kiapadhatatlan forrás, melyből nap mint nap meríthetünk, amely éltet. Ez a láng jelképezi ezt a fényt, a békét, Krisztust magát, a hitet, reményt, szeretet. Ezt vigyük otthonainkba és hirdessük, hogy Megváltónk született.”
E gondolatok után Demkó Ferenc, Sin József és Popovics Pál a betlehemi békelángról gyújtotta meg az adventi koszorú három gyertyáját.
A meghitt pillanatokat követően a rendezvény résztvevői – köztük a régió számos településéről érkezett cserkészek – átvehették a lángot, s hazavihették otthonaikba, ahonnan szenteste napjáig tovább adják másoknak is.
Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői – Demkó Ferenc, Molnár János római katolikus esperes-plébános és Taracközi Ferenc református lelkipásztor – Isten áldását kérték a jelenlévők életére.
Advent második vasárnapján a remény gyertyája is lángra lobbant Beregszász főterén.
Az ünnepséget ezúttal a kilenc éve elindított Közös Advent programsorozat kezdeményezői, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) szervezték meg.
„Ez a gyertya nem csupán az ünnepi készülődés egy állomása, hanem mélyebb jelentéssel is bír: a várakozás örömére és a jövőbe vetett bizalomra emlékeztet bennünket, amire nagy szükségünk van” – fogalmazott felszólalásában Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője. „Míg az első gyertya a hitet szimbolizálja, és azt, hogy a sötétséget mindig követi a világosság, addig a második gyertya – a remény lángja – arra ösztönöz, hogy higgyünk abban, hogy a sötét idők is elmúlnak, és mindig van lehetőség az újrakezdésre. Ez különösen érvényes a kárpátaljai magyarság mai helyzetére. Bízunk abban, hogy eljön Ukrajnában az igazságos béke, s a kárpátaljai magyarság sorsa jobbra fordul” – tette hozzá a diplomata.
Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a PCS elnöke beszédében aláhúzta, hogy a gyertyagyújtás felhívja a figyelmet, hogy az adventi időszak arra való, hogy minden nap tegyünk egy lépést közelebb Istenhez, minden nap legyünk egy kicsit jobbak, és próbáljunk azon gondolkodni, hogy mit kell tennünk, hogy jók legyünk. „Az első vasárnap a hit gyertyáját meggyújtva hittel mentünk haza, hogy az a helyzet, amibe kerültünk immár mintegy egy évtizede, az jobbra fordul. Ma megerősítjük ezt a remény gyertyájának meggyújtásával, és egész héten gondoljunk arra és reménykedjünk abban, hogy hátha egy év múlva már a keletről és nyugatról hazajöttekkel együtt lehetünk itt és együtt készülhetünk a szeretet ünnepére” – hangsúlyozta Orosz Ildikó, hozzátéve: „Ezen a héten reménykedjünk abban is, hogy nemcsak mi készülünk lélekben Krisztus születésére, hanem azok is, akiknek szavuk, erejük, hangjuk és döntéshozatali joguk van abban, hogy mire meggyújtjuk a szeretet gyertyáját, akkorára ez a szeretet árassza el azokat, akik a harcmezőn vannak, és azokat is, akik dönteni tudnak arról, hogy végre véget érjen ez az értelmetlen öldöklés, ami mindenki életét megnehezíti.”
„Ahogyan a gyertya fénye oszlatja a sötétet, úgy járja át advent idején a szívünket és lelkünket az öröm és a várakozás” – emelte ki Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora. „Mától két gyertya világítja meg utunkat a karácsony felé, s kívánom, hogy mindenki találja meg ezen az úton a várakozás örömét és a karácsony misztériumát” – szólt a jelenlévőkhöz azt kívánva, hogy legyen elég hitünk, ne hagyjon el bennünket a remény, és találjon ránk a szeretet.
A felszólalásokat követően Gyebnár István konzul úr, Orosz Ildikó elnök asszony és Csernicskó István rektor úr meggyújtották a várakozás második, a reményt jelképező gyertyáját a Vérke-parti város adventi koszorúján. Az eseményt Ferku Szilveszter előadása tette még meghittebbé.
A gyertyagyújtás után a történelmi egyházak képviselői – Molnár János római katolikus esperes-plébános, püspöki helynök, Marosi István görögkatolikus áldozópap és Margitics János református lelkipásztor – Isten áldását kérték a közös alkalomra és az egybegyűltek életére.
Az ünnepség a főiskola átriumában folytatódott, ahol a résztvevők a kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttes Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című előadásával együtt hangolódhattak az ünnepre. A Pro Cultura Subcarpathica nagyon jó kapcsolatot ápol a Budapesten 1969. november 26-án alakult együttes tagjaival, akik legutóbb 2019-ben léptek fel vidékünkön a Hét határon át programsorozat részeként. Ezúttal egy öt helyszínes adventi koncertsorozattal érkeztek Kárpátaljára, hogy szebbé tegyék a várakozás időszakát. Az együttes karácsonyi előadásának kerete a betlehemes játék. A műsorban magyar és más nemzetek karácsonyi dalai, régi egyházi énekek, valamint karácsonyi versekre írt Kaláka-dalok hangzanak el.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezetének kezdeményezésére és támogatásával első alkalommal állítottak szabadtéri adventi koszorút a református templom előtti közterületen, Nagydobrony központjában.
Advent első vasárnapján, december 1-jén, a délutáni istentiszteletet követően kisebb ünnepség keretében gyújtotta meg a koszorú első gyertyáját a kezdeményező, Őr Hidi László, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke és felesége.
Kolozsy András, az Ungi Református Egyházmegye esperese, nagydobronyi lelkész kérte Isten áldását a rendezvény résztvevőire, aki elmondta: „Ma délután egy különleges, azt is mondhatnánk, hogy Nagydobrony tekintetében történelmi pillanat részesei vagyunk. Hiszen első alkalommal került felállításra községünk, közösségünk köztéri adventi koszorúja. Meggyújtjuk rajta az első adventi gyertyát. Ez a láng nem csupán egy gyertya fénye, hanem a hitünknek, reményünknek és összetartozásunknak a szimbóluma is. Ezekben a nehéz időkben, amikor nemcsak lelkileg, de gyakran fizikailag is sötétség vesz körül minket, ez a láng különleges és különös jelentőséget hordoz. Az első gyertya az adventi koszorún a hit gyertyája” – fogalmazott az esperes, aki a Bibliából Ézsaiás prófétát idézte.
A Nagydobronyi Líceum diákjai rövid adventi műsort mutattak be a koszorú körül megjelent nagydobronyiak számára, őket Katona-Mironova Berta igazgatónő, Uszkai Valéria tanárnő és Bátyi Sándor kántor készítette fel.
A szervezők közül Szanyi Évától megtudtuk, hogy karácsonyig minden vasárnap más-más szervezet vagy intézmény vállalta magára a következő gyertya meggyújtását, illetve a gyertyagyújtással egybekötött kis ünnepség megszervezését. December 8-án Nagy Ferenc polgármester, pontosabban a Nagydobronyi Nagyközségi Tanács és a művészeti iskola vállalta a gyertyagyújtást és az azt övező program megszervezését.
Fellobbant a hitet jelképező első gyertya lángja Beregszász adventi koszorúján.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) kezdeményezésére kilenc évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal indult el Közös Advent címszó alatt az adventi várakozás idejéhez kötődő rendezvénysorozat, melyhez csatlakoztak a történelmi egyházak, a város önkormányzata, valamint civil szervezetek is. A szeretet ünnepére készülve 2015 óta a Vérke-parti város főterén advent vasárnapjain összegyűlnek a térség lakói és vendégei, akik meghitt hangulatban együtt gyújtják meg a hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyáit. Az esemény napjainkban kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen ezekben a bizonytalan és nehézségeket hordozó időkben különösen nagy szükség van a kitartásra, az egymásba kapaszkodásba, az összefogásra.
A rendezvény kezdetén Dsida Jenő Közeleg az emberfia című verse hangzott el Ferku Szilveszter tolmácsolásában.
„Advent első gyertyagyújtásánál mindig megállunk egy kicsit, és arra gondolunk, hogy mihez közelítünk vagy mitől távolodunk. Több mint ezer napja tart a szörnyű fekete felleg a város, a megye, az ország fölött. Úgy érzem, hogy a hősökről mindenképpen szót kell ejteni. Azokról is, akik tőlünk több ezer kilométerre teszik a dolgukat, és azokról is, akik itt, ebben a városban kifogástalanul végzik a munkájukat, karbantartják a saját kis otthonukat, vigyáznak a rendre, és vigyáznak arra is, hogy a most még messze lévő testvéreinknek legyen hová hazajönniük” – hangsúlyozta felszólalásában Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere. „Ma este, amikor meggyújtjuk az adventi koszorú első gyertyáját, emlékezzünk azokra az elesett beregszászi hősökre, akik már nincsenek köztünk, akiket soha nem feledünk. Ők, akik a háború több mint ezer napja után is arra emlékeztetnek minket, hogy higgyünk, reméljünk és szeressünk. […] Az első gyertya fénye emlékeztet minket arra, hogy a legsötétebb időkben is van remény, és hogy a hit ereje képes legyőzni minden nehézséget. Ezt a hitet és reményt erősítették mindazok, akik a világjárvány óta a háború legnehezebb napjain át mind a mai napig kitartottak mellettünk és támogattak minket” – szögezte le a polgármester, majd megköszönte a helyiek türelmét és szeretetét, a kollégák munkáját, a beregszászi cégek és vállalkozók gazdaságfenntartó tevékenységét, a rendfenntartó erők, az egészségügyi szféra éjt nappallá tévő teljesítményét, valamint a történelmi egyházak ökumenikus összefogását és szolgálatát. „Mérhetetlen nagy hálával tartozunk azoknak is, akik tőlünk több száz vagy akár ezer kilométer távolságból segítik mindennapjaink boldogulását” – tette hozzá, kiemelve Magyarország és a helyi külképviseletek gondviselését, a testvértelepülések együttérzését, humanitárius vagy anyagi támogatását. „Végül, de nem utolsósorban szeretném, ha e szavak azokhoz a beregszásziakhoz is eljutnának, akik szeretteiktől távol kénytelenek megélni ezt az érzelmekkel teli időszakot. Tartsuk meg ezt a hitet és szeretetet a szívünkben az adventi időszak alatt és azon túl is. Legyünk türelmesek és megértőek egymással, támogassuk egymást a mindennapi életben, és ne feledjük, hogy a legnagyobb erő a hitben rejlik” – emelte ki a kistérség vezetője.
Az ünnepi beszédet követően Babják Zoltán polgármester és Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános meggyújtották a hit gyertyáját a város főterén elhelyezett adventi koszorún. A gyertyagyújtás pillanatai alatt Vitalina Roszpotnyuk hegedűn adta elő az Ó jöjj, ó jöjj, Emmanuel című dalt.
Ezután a történelmi egyházak képviselői adtak a Biblia szavainak segítségével útmutatást a várakozáshoz.
Molnár János római katolikus püspöki helynök rámutatott: a gyertya fénye emlékeztet bennünket Krisztus fényére, arra a világosságra, amely az ő születésével erre a világra érkezett. „Adja az Úr, hogy ezt az adventi időt úgy töltsük el, hogy annak végén megérkezve a karácsony ünnepéhez őszinte szívvel tudjunk leborulni az egyetlen úr, Krisztus előtt, aki által életünk és üdvösségünk van” – fogalmazott.
Marosi István görögkatolikus áldozópap arra hívta fel a figyelmet, hogy mi, emberek Jézus eljövetelére várunk, és azért imádkozunk, hogy az a Krisztus, aki beleszületett ebbe a világba és emberré lett, valamilyen módon a szívünkben és lelkünkben újra meg tudjon születni. „Amikor az adventi koszorún felloban az első gyertya, azt érezzük, hogy a pislákoló fény Isten üzenetének egyre nagyobb, kiteljesedő örömét és vigaszát is mutatja. Arra várunk, hogy az Isten öleljen át bennünket, azokat, akik itt vannak, és azokat is, akik távol vannak, akiket ritkán tudunk mi magunk is átölelni” – mondta.
Taracközi Ferenc református lelkipásztor hangsúlyozta, hogy ebben az időben valóban várakozunk, de vajon szükségünk van-e erre, hiszen az egész életünk egy nagy várakozás. „Sok minden után vágyakozunk. És amikor mégis meg kell álljunk és át kell gondoljuk azt, hogy mi is az tulajdonképpen, amit várunk, akkor talán advent első vasárnapja az, amely különösképpen hangsúlyt ad mindennek” – szögezte le a lelkész, hozzáfűzve: „Krisztus uralma abban mutatkozott meg, hogy gyermekként megszületve aztán életét adta értünk – ez az igazi Krisztus-várás, hogy felfedezzük: benne valóban létezik az igazi élet, mert Isten egyszülött fiának az eljövetele nem békét, nem tűzszünetet hoz, hanem az ő uralma azt jelenti, hogy feleslegessé válik a háború. Legyen a békesség elhozója Jézus Krisztus!”
Az ünnepség végén a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanári kórusa előadásában ismert karácsonyi énekeket hallhattak a jelenlévők.
A hit és a remény gyertyáit követően advent harmadik vasárnapján lángra lobbant az öröm gyertyája is Beregszász főterén.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére nyolc évvel ezelőtt elindított Közös Advent programsorozat keretében a Vérke-parti város központjában advent vasárnapjain hétről hétre más-más szervezetek gyújtják meg a történelmi egyházakkal közösen az aktuális gyertyát Beregszász adventi koszorúján. A harmadik gyertyagyújtó ünnepséget hagyományosan a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a kárpátaljai görögkatolikus egyház szervezi.
Az, hogy ma meggyújtjuk az adventi koszorú harmadik gyertyáját arról tanúskodik, hogy a városban túlnyomórészt keresztény emberek élnek, akik őrzik a keresztény hagyományokat és tudják az élet valódi értékeit – fogalmazott beszédében Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke. „A közös öröm, a közös ünneplés az igazi öröm! Az emberek keresik az öröm forrását, s aki keresi, az meg is találja azt Jézus születésében” – emelte ki.
„Mi is az igazi öröm?” – tette fel a kérdést Sin József, így folytatva: „Amikor az első gyertyagyújtásra érkeztünk ide, útközben a rádiót hallgattam, s éppen egy olyan adás szólt, melyben óvodás gyerekeket kérdeztek meg arról, minek örülnének a legjobban, mit szeretnének karácsonyra? A legtöbbjük azt válaszolta, hogy a legnagyobb ajándék az lenne, ha az édesapjuk hazajönne; az lenne a legszebb karácsonyi ajándék, ha a család együtt lehetne” – ezzel nagyon sokan egyetértenek…
„Az öröm teljes megélését keserítik a háborúk és a szétszakadt családok fájdalmai. Úgy gondolom, hogy az a mi feladatunk és teendőnk ma itt, Ukrajnában, hogy megőrizzük advent fényét, s megőrizzük a szeretetben való hitünk reményét. Karácsony üzenete pedig az, hogy fel kell fognunk, milyen hatalmas az Istentől kapott szeretet. Legyen hát a békesség jelképe a gyertyaláng. Legyen a karácsonyunk csendes, mint szívünk dobbanása, békés, mint a hó hullása, szép, mint a gyertya ragyogása és örömteli, mint a gyermek kacagása” – zárta beszédét Sin József áldott és békés karácsonyt kívánva mindenkinek.
Marosi István görögkatolikus áldozópap a közösségi lét lélekerősítő erejét emelte ki: „Az, hogy együtt vagyunk, találkozunk, akár egy kézfogás, egy szempillantás, egy mosoly egymásra, az az ember lelkét erősebbé teszi” – húzta alá. „Ez az öröm vasárnapja, s ha az ember azt gondolná, hogy nincs okunk örömre; azonban a keresztény embernek van oka örömre, mert várjuk Krisztus születésének az ünnepét, s azt sem szabad elfelejteni, hogy az öröm elsősorban belső öröm, annak az érzése, hogy tudjuk: nem vagyunk egyedül, Isten velünk van, s ez az, ami a keresztény embernek a szívében és lelkében az örömet igazán értékessé és igazán élővé tudja tenni” – szögezte le Marosi István.
E gondolatokat követően Marosi István és Szabó Viktor görögkatolikus parochusok és Sin József elnök úr meggyújtották a várakozás harmadik gyertyáját, majd a történelmi egyházak jelen lévő képviselői – Marosi István atya, Molnár János római katolikus püspöki helynök és Csernyiga Gyula református lelkipásztor – Isten áldását kérték az egybegyűltek életére.
A rendezvényt igazán meghitté varázsolta az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium diákjainak, valamint a Beregszászi Görögkatolikus Egyházközség kórusának előadása.
Az adventi koszorú harmadik gyertyájának meggyújtása jelzi, hogy egyre közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. Az öröm teljes megélését azonban beárnyékolja a háború és a szétszakított családok fájdalma. Ez a gyertya éppen azért is lobbant lángra, hogy az öröm mihamarabb elérkezzen a szívekbe, s váljon a családok mindennapjainak meghatározó érzésévé.
A Beregszászi Polgármesteri Hivatal valamint a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség szervezésében meggyújtották az adventi koszorú második gyertyáját december 10-én a város főterén. A rendezvényt a Közös Advent programsorozat keretén belül szervezték meg. A második gyertya a remény jelképe, ezért mind a szónokok, mind az egyházak képviselői a remény jelentőségét emelték ki ezen az alkalmon. Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében kiemelte, hogy a jelen helyzet megpróbáltatásai mellett csak a reménybe vetett hitbe való kapaszkodás adhat erőt a kihívásokkal teli életünkben. Az egyházi képviselők áldásukat adták a rendezvényre, bátorítva a jelenlévőket arra, hogy készítsék az utat a Megváltó számára. Ezt követően Babják Zoltán és Molnár János, a római katolikus egyházközség plébánosa meggyújtották az adventi koszorún a második gyertyát. A rendezvény végén a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanári kara lépett fel. Az adventi koszorú harmadik gyertyáját december 17-én gyújtják meg. A szervezők szeretettel várnak mindenkit a Közös Advent rendezvényeire.
Csodálatos hóesés varázsolt ünnepi hangulatot a város közös gyertyagyújtási ünnepségén Beregszászban advent első vasárnapján.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet kezdeményezésére nyolc évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal indult el Közös Advent címszó alatt a várakozás idejéhez fűződő rendezvénysorozat, melyhez csatlakoztak a történelmi egyházak, a város önkormányzata, valamint civil szervezetek is. A program elérte célját, hiszen a szeretet ünnepére készülve 2015 óta a Vérke-parti város főterén advent vasárnapijain összegyűlnek a térség lakói és vendégei, akik meghitt hangulatban együtt gyújtják meg a hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyáit. Az adventi gyertyagyújtás a pandémia alatt sem maradt el, a háborúban pedig még nagyobb jelentősége van, ugyanis napjainkban különösen nagy szükség van az összefogásra, az egymásba kapaszkodásba.
A Közös Advent program első gyertyagyújtását idén is a PCS és a Rákóczi-főiskola szervezte. „2015-ben úgy gondoltuk, hogy ideje egy európai városba visszahozni az európai hagyományokat, azt, hogy az egyházi újév kezdetén, advent első vasárnapján és a többin sorra gyújtsuk meg a közös gyertyát. Azt a közös gyertyát, amely segít és megvilágítja talán a lelkünket is, hogy mire eljön Krisztus születése, a fény megszületése, ez idő alatt közös erővel hozzájárulhatunk imáinkkal, gondolatainkkal, és egymást erősítve próbáljunk lélekben is felkészülni arra a nagy eseményre, amit szeretettel várunk” – emelte ki ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a PCS elnöke, majd köszönetet mondott azoknak az embereknek, akik eljöttek az ünnepségre, hiszen „ez is mutatja milyen sokan akarjuk azt, hogy a szeretet végre megszülessen és közénk kerüljön” – fogalmazott, hozzátéve: „Imádkozzunk azért, hogy ez az advent olyan legyen, hogy Krisztussal együtt jöjjön el a béke is, s ezzel a megnyugvás is mindannyiunk és e sokat szenvedett ország számára.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője felszólalásában tolmácsolta Bacskai József ungvári magyar főkonzul üdvözletét, s megköszönte az áldozatos munkát mindazoknak, akik kivették részüket a program megszervezésében. „Véleményem szerint a karácsonyfa nem csupán látványosságként áll a város főterén, hanem kifejezi a közösség összetartozását is” – hangsúlyozta a diplomata, majd az adventi koszorú négy gyertyájának szimbolikáját részletezte: „A gyertyák Jézus eljövetelének közeledtét szimbolizálják, s mindegyiknek megvan a maga jelentése: a koszorú négy gyertyája a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezi” – mondta. „Sokszor halljuk, hogy az adventi időszak az elcsendesedés ideje, hiszen várakozunk a megváltó Jézus eljövetelére. Az ilyen alkalmak, mint a mai gyertyagyújtás, a fegyverek dörgésével és a légiriadókkal ellentétben nyugalmat és csendességet árasztanak” – tette hozzá a konzul.
A beszédeket követően Orosz Ildikó elnök asszony, Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, Gyebnár István és Kuti László beregszászi és ungvári konzulok meggyújtották a hit gyertyáját.
Ezután a történelmi egyházak képviselői adtak a Biblia szavainak segítségével útmutatást a várakozáshoz: először Molnár János római katolikus püspöki helynök, majd Marosi István görögkatolikus áldozópap és Margitics János református lelkész szóltak a jelenlévőkhöz.
A szervezők a gyertyagyújtást követően adventi koncertre invitálták a résztvevőket. A főiskola aulájában a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola zenekara adott ünnepi koncertet. A koncerten közreműködött a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola kórusa is. Az ünnepek előtti meghitt hangulatot John Moss, Peter Martin, Vasyl Barvinsky, Mykola Leontovich, John Williams és Franz Gruber műveivel teremtette meg a zenekar, emellett olyan klasszikus karácsonyi dalok is elhangzottak, mint a Mennyből az angyal, a Pásztorok, pásztorok, a Csendes éj, a Let it snow és a Jingle bells. A koncert ideje alatt a gyerekek kézműves-foglalkozáson vehettek részt, ahol színes papírból különböző karácsonyi dekorációkat készíthettek.