A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatás és pedagógiai tudományok, valamint számvitel és adóügy szakos hallgatói ünnepélyes keretek között vehették át a sikeres államvizsgák és az akkreditáció után mesterszakos diplomáikat.
Az ünnepségnek a Perényi Kultúrkúria adott otthont. Az eseményen Csernicskó István, a főiskola rektora köszöntötte a hallgatókat. Több szempontból is történelmi eseménynek nevezte a diplomaátadó ünnepséget. Mint fogalmazott, most első ízben került sor arra, hogy keresztfélévben végzett hallgatók a tavasz első napján vehették kézbe okleveleiket. Két új mesterképzési program első végzőseit köszönthették. Hiszen eddig ezeken a szakokon még nem adhattak ki okleveleket, mivel teljesen új, 2022-ben indult képzések voltak. De a helyszín is rendhagyó volt, hiszen a 300 éves Perényi-kúria első alkalommal adott otthont a főiskola diplomaátadó ünnepségének, ahol 17 fiatal végzős kapott mesterképzési oklevelet. A rektor elmondása alapján ezek a fiatalok már rendelkeztek alapképzéssel, volt, akinek már más mesterképzési diplomája is volt.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul köszöntőjében kiemelte: „A mai diplomaosztó jelképes, hiszen amikor a világ globális kihívásokkal, feszültségekkel telített, rámutat arra, hogy a szülőföldön maradás a mai világban sokkal fontosabb értékké vált, mint volt a korábbi évtizedekben.” A főkonzul köszönetet mondott mindazoknak, akik itthon maradtak, tanultak, tanítanak, jövőt építenek a háborús körülmények ellenére is.
A végzős hallgatók nevében Dávid Alexandra oktatás és pedagógiai tudományok szakon végzett diplomás köszöntötte az egybegyűlteket. A fogadalomtétel szövegét Márkus Noémi számvitel és adóügy szakon végzett hallgató olvasta fel. Ezt követően ünnepélyes keretek között dr. Csernicskó István rektor és dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke adta át az okleveleket. Orosz Ildikó a hallgatókhoz szólva Máté evangéliumának szavait idézte: „»Istennek minden lehetséges…« Ha mi is hisszük, hogy annak, amibe belekezdtünk, van értelme és ereje, akkor minden lehetséges. Ez a mai nap is arról tanúskodik, hogy minden lehetséges, hiszen Isten segítségével, a belé vetett hittel jutottunk el idáig.” Mint mondta, azoknak sikerül előbbre jutni, akik hiszik, hogy valami lehetséges, és nemcsak a saját képzeletükben hoznak létre előremutató, optimista képeket, hanem másokat is erre sarkallnak.
A program zárásaként a történelmi egyházak képviselői Isten áldását kérték a végzős hallgatókra. Az ünnepséget a Nagydobronyi Alapfokú Művészeti Iskola citeraegyüttese, a Dobronyi Rózsák, valamint Bobály Sámuel, Dankai Nikolett és Seres Leila, a Beregszászi Kodály Zoltán Zeneiskola tanulóinak zongorajátéka tette emelkedettebbé. Az esemény a Szózat eléneklésével ért véget.
Megtartotta idei első nyílt napját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) február 23-án. Az intézmény átriumában több száz továbbtanulni szándékozó fiatal gyűlt össze, akik találkozhattak és beszélgethettek a különböző szakok oktatóival, s részletes tájékoztatást kaptak a főiskola és a hozzá tartozó egységek életéről.
Az érdeklődőket elsőként Tóth Attila, a felvételi bizottság felelős titkára köszöntötte, aki át is adta a szót Orosz Ildikónak, a II. RF KMF elnökének. „Felsőoktatási intézményünk Ukrajnában akkreditált, de az állam által nem támogatott, alapítványi, magán státusszal rendelkező főiskola. Ez azt jelenti, hogy anyagi támogatásunkat Magyarországról kapjuk, emellett az ukrán törvényeknek megfelelően dolgozunk. A főiskolát kárpátaljai magyar szervezetek – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Kárpátaljai Református Egyház – hozták létre, s a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány munkájának köszönhetően a magyar állam tartja fenn. Jelenleg az oktatás ingyenes, s a hallgatóink ösztöndíjban is részesülnek” – emelte ki Orosz Ildikó, hozzátéve: „A felsőoktatásról szóló törvénynek megfelelően igyekszünk megteremteni minden olyan lehetőséget, ami az önök számára fejlődőképességet tud adni. Nemcsak szakmát tanulhatnak itt, hanem műveltségi alapot is tudnak szerezni, melyhez széles körű lehetőségeket biztosítunk” – beszélt a főiskola fő törekvéseiről az intézmény elnöke.
Csernicskó István, a II. RF KMF rektora rámutatott a képzési programok sokszínűségére, hiszen az alapképzés szintjén 17, míg a mesterképzés szintjén 10 szakra kívánnak idén felvételt hirdetni, emellett 3 új szakkal – angol–német, angol–magyar és ukrán–magyar tolmácsképzés – bővül az intézmény képzéskínálata. A rektor arra biztatta a jelenlévőket, hogy jelentkezzenek a nemzeti multitesztre, sok sikert kívánt annak teljesítéséhez, majd emlékeztette a tanulókat arra, hogy mindezek után szeretettel várják őket a felvételi időszakban.
Fodor Gyula és Rácz Béla rektorhelyettesek a tanulás melletti lehetőségekről tájékoztatták a jelenlévőket. Fodor Gyula tudományos és minőségbiztosításért felelős rektorhelyettes ismertette az intézmény infrastruktúráját, valamint a főiskolai hallgatók rendelkezésére álló számos lehetőséget, melyek között kitért a külföldi részképzések részleteire, a mobilitási programokra, amelyek lehetőséget adnak a diákoknak a külföldön történő tanulásra. Rácz Béla oktatási-módszertani rektorhelyettes rámutatott az intézmény sokrétűségére, s felhívta a figyelmet a nyelvek tanulásának fontosságára. „Ingyenes fakultatív nyelvi kurzusaink lehetőséget adnak arra, hogy a világ különböző nyelveit elsajátíthassák, emellett lehetőséget biztosítunk arra is, hogy a tudásáról mindenki azon a nyelven számolhat be, amelyiken a legbiztosabbnak érzi magát” – húzta alá, majd szót ejtett az ún. kettős képzésekről is, mely „egy olyan lehetőség, amikor egy adott szakon két intézményben tanulnak: a főiskolán, illetve egy magyarországi egyetemen; vagyis ha sikeresen elvégzik ezt a képzést, egyszerre két diplomát kapnak – egy ukrajnait és egy magyarországit –, ami jelentős mértékben bővíti a továbblépési lehetőségeiket”.
Soós Katalin, a II. RF KMF Felsőfokú Szakképzési Intézetének igazgatója és Kóré Dóra, a Kárpátaljai Magyar Líceum igazgatója röviden bemutatták a két intézményt. Ezekről részletes tájékoztatást az általuk szervezett nyílt napokon kaphatnak az érdeklődők. A Felsőfokú Szakképzési Intézet március 20-án tartja idei első nyílt napját.
Ezt követően Tóth Attila a felvételi eljárás várható menetéről adott tájékoztatást, azt azonban kiemelte, hogy a főiskola vezetősége még várja ennek kapcsán az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma által meghatározott végleges változatot. Tóth Attila ezután bemutatta a tanszékek vezetőit, valamint ismertette a különböző szakokat.
Végül a diákéletről és annak szépségeiről számolt be röviden Szabó Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke.
Ezt követően az érdeklődők körbejárták a főiskola épületét és annak egységeit, s informálódhattak a különböző tanszékek nyújtotta lehetőségekről.
Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának kezdeményezésére 2021-ben létrejött egy Ukrán‒Magyar Oktatási Tárcaközi Munkacsoport, melynek eredményeként a kárpátaljai magyar iskolák számára olyan középiskolai óratervek születtek, melyben elegendő óraszám jut az ukrán mellett az anyanyelvre és az idegen nyelvre is.
A Munkacsoport negyedik ülésére 2023. szeptember 15-én került sor, ahol jelen volt ukrán részről többek között Orosz Ildikó, az oktatási bizottság és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Maruszinec Marianna, a Megyei Állami Közigazgatás oktatási főosztály vezetője, magyar részről Pacsay-Tomassich Orsolya, a Magyar Diplomáciai Akadémia (MDA) elnöke, valamint Grexa Liliána, az Ukrán Nemzetiségi Parlamenti Szószólója, hisz a Magyarországon élő kisebbségek szószólót delegálhatnak, aki a megfelelő mennyiségű szavazat megszerzését követően mandátummal rendelkezik.
A jelenlévők ennek kapcsán találkoztak a Budapesten élő ukrán kisebbség képviselőivel, akik az ottani oktatási helyzetről számoltak be, valamint azzal a kéréssel fordultak az ukrán delegáció tagjaihoz, hogy lehetőség szerint juttassanak el hozzájuk ukrán nyelvű tankönyveket. Az eltelt idő alatt Maruszinec Marianna közben járásával sikerült 520 darab tankönyvet összegyűjteni, melyeket a Rákóczi-főiskola közreműködésével Bárány Erzsébet, a Filológia Tanszék Ukrán Tanszéki Csoportjának docense és Maruszinec Marianna adott át Grexa Liliánának 2024. február 7-én. A tankönyveket az Ukrán Országos Önkormányzat (UOÖ) igény szerint osztja majd szét az oktatási intézmények között.
A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola megzenésített versekkel és meseelőadással ünnepelte a magyar kultúra napját. A kárpátaljai magyar iskolák diákjainak és kísérőtanáraiknak megzenésített verseket énekelt Györkéné Csákány Marianna és Ivaskovics József, majd a Mesélő Bőrönd Társulat vonta be őket egy interaktív meseelőadásba, melynek helyszíne felsőoktatási intézmény átriuma volt.
Orosz Ildikó, a Pro Cultura Subcarpathica és a főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: „Szép évkezdés minden évben, hogy a magyar kultúra napjával indul rendezvénysorozatunk. Azt gondolom, ez egy olyan nap, amikor arra emlékezünk, hogy milyen értékes a mi kultúránk. Büszkék lehetünk arra is, hogy ezen a napon készült el a Himnusz, nemzeti imádságunk, mely egyedülálló módon bekerült minden magyar történelmi egyház zenei tárába. A Himnuszunk nem mások ellen, nem más lerohanására hív fel, mint a legtöbb himnusz, hanem Istenhez fohászkodik, hogy óvja meg ezt a közösséget…” – fogalmazott az elnök asszony. Elmondta, hogy abban bízik, ez a fiatal ünnep, amelyet csak 1989 óta méltatunk, évszázadokon át, akár ezer évig olyan ünnep marad nemzetünk életében, mint Szent István napja. Amihez az kell, hogy „a Himnusz születésnapján, a magyar kultúra napján vigadva, emelt fővel ünnepeljük a magyar kultúrát, legyünk rá büszkék. Mindennap tegyünk azért, hogy ez a kultúra fennmaradjon”.
Az ünnepi programban elsőként Györkéné Csákány Marianna, a Gyöngykaláris Kórusiskola vezetője és Ivaskovics József Magyar Örökség díjas zenetanár, karvezető, zeneszerző, verséneklő, a kárpátaljai Credo együttes alapítója adott elő gitárkísérettel Ivaskovics József által megzenésített, csoda szép magyar verseket ‒ Reményik Sándor, Bodnár Éva, Losonczi Léna, Pósa Lajos, Túrmezei Erzsébet, Füzesi Magda és Tárczy Andor verseit. Az előadás végén igyekeztek bevonni a gyerekeket is, akik végül Petőfi Sándor Nem megyek én innen sehova… című versét már együtt énekelték az előadókkal.
A magyarországi Mesélő Bőrönd Társulat meseelőadása ugyancsak nagy sikert aratott, hisz interaktív módon, a gyerekek és a felnőttek bevonásával keltették életre a szereplőket, a közönséggel együtt alakítva a mese fonalát. A mesében keveredett a bábelőadás az élő szereplős és a hangszeres produkcióval.
Több mint 150 kiállító részvételével nyílik meg a XXIV. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás január 11-én. A legnagyobb magyarországi felsőoktatási seregszemlén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola harmadjára képviselteti magát. Az eseményt a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szervezi. Az impozáns rendezvény minden éven nagy sikert arat. A szervezők hangsúlyozzák, hogy szinte az összes magyar felsőoktatási intézmény kínálatával megismerkedhetnek az érdeklődők, akik a karriertervezésben is számíthatnak segítségre.
Több mint 25 éve biztosít színvonalas oktatást a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) vezetősége és tanári kara minden olyan kárpátaljai fiatalnak, akik itthon szeretnének maradni, és anyanyelvükön szeretnék folytatni tanulmányaikat. Az intézményben jelenleg ifjú szakember, baccalaureus és mesterfokozatú okleveleket lehet szerezni nappali és levelező tagozatokon, emellett nem akkreditált képzések, tanfolyamok is zajlanak. Az idei év nehézségeiről, valamint a főiskolának a térségben betöltött szerepéről Csernicskó Istvánt, a II. RF KMF rektorát kérdeztük.
– Kérem, mutassa be a Rákóczi-főiskola 2023-as évét.
– Ahogyan azt már megszokhattuk, mozgalmas esztendő volt a 2023-as év is. A háború kihívásai, az ukrajnai oktatás- és nyelvpolitika lépései, a mindennapok nehézségei ugyanúgy jelen voltak, mint a kisebb-nagyobb sikerek és eredmények. Az érdeklődők a főiskola honlapjáról (https://kmf.uz.ua/hu/) rendszeresen értesülhettek az intézményünkben zajló eseményekről, ezért most néhány olyan dolgot szeretnék megemlíteni, amelyekre kevesebb figyelem jutott. Nem látványos ugyan, mi mégis sikerként könyveljük el, hogy a nagy egyetemi központoktól távol lévő, kicsike intézményünk stabilan szerepel a világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló Ranking Web of Universities listájában (https://www.webometrics.info/en/world), ami azt jelenti, hogy már nemzetközi szinten is számontartanak bennünket. Ebben a globális egyetemi rangsorban a világ több mint 31 ezer egyetemét, főiskoláját rangsorolják különböző mutatók és teljesítményindexek (például az oktatók képzettsége, nemzetközi publikáció, a hallgatóik létszáma stb.) alapján, és mi ebben a listában a középmezőnyben helyezkedünk el, sőt: az elmúlt évben jelentős előrelépést sikerült elérnünk. 2022-ben például a világ itt nyilvántartott 31 322 felsőoktatási intézmény között a 15 329. helyre sorolták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, a 2023-as év eredményeit tekintve pedig már a 13 596. helyre kerültünk, ami azt jelenti, hogy 1 733 helyet léptünk előre. Ugyanebben a listában az Európából rangsorolt összesen csaknem 6 ezer egyetem között tavaly a 3 452. helyen álltunk, idén azonban már a 3 067. helyre kaptunk besorolást, s ez is jelentős, 385 helyezésnyi előrelépést jelent. Ukrajnából egyébként mindösszesen 300 felsőoktatási intézményt tart nyilván ez a nemzetközi rangsor, s ezek között az előző évben a 171. helyen zártunk, 2023-ban viszont már 16 helyezést javítva a 155. pozícióba rangsoroltak bennünket. Az ilyen rangsorok persze nem oldják meg a hétköznapi problémáinkat, de mégis azt jelzik, hogy a szakmai munkánk eredményes, és jó úton járunk, hiszen folyamatosan haladunk előre, és ezt mások, például az ilyen globális rangsorok készítői is érzékelik és visszatükrözik.
– Tavaly több új szakkal bővült a főiskola kínálata, mint például a földrajz magiszteri képzés. De közös képzések indultak több magyarországi egyetemmel is. Egy év távlatából sikeresnek mondhatók az új programok?
– Amikor 2022-ben aláírtuk az úgynevezett kettős képzések elindításáról szóló megállapodásokat a partneregyetemekkel, azt tudtuk, hogy ez a projekt sok rugalmasságot kíván az együttműködő intézményektől, és jelentős megterhelést jelent a hallgatók számára. Abban bízunk, hogy az a néhány mesterképzésben tanuló végzős, aki remélhetőleg a folyó tanév végén a főiskola történetében először egyszerre veheti majd át a főiskola, illetve a magyarországi egyetem oklevelét, visszaigazolja, hogy érdemes volt belevágnunk ebbe. Én azt gondolom, jó és hasznos ez a kezdeményezés, hiszen olyan lehetőségeket nyit a fiatalok, a hallgatók előtt, amelyek egy részét ma még ők maguk sem látják, ezért tovább szeretnénk folytatni, és ha a 2023–2024-es tanév oklevélátadó ünnepségén lesznek olyanok – márpedig nagyon remélem, hogy lesznek –, akik a főiskola diplomája mellé a Miskolci Egyetem oklevelét is átvehetik, akkor egyértelműen sikeres is lesz a kettős képzés.
–Ön szerint hatással van-e a katonai mozgósítástól való aggodalom az oktatókra, valamint a hallgatókra? Történtek-e korábban nem tapasztalt változások ennek okán?
– A tanév elején kaptunk egy teljes, átfogó ellenőrzést az úgynevezett TCK-tól, vagyis a korábban „vojenkomát”-ként ismert intézménytől. Mindent megnéztek, átvizsgáltak, és nyilván nem kis nyugtalansággal vártuk a vizsgálat eredményét. A Teremtőnek hála senkit sem kényszersoroztak be sem a munkatársak, sem a hallgatók közül, de sokunknak – így mások mellett nekem is – meg kell jelennünk a sorozóbizottság előtt: egyeseknek át kell esniük az orvosi alkalmassági vizsgálaton, másoknak adategyeztetésre kell bemenniük, és olyanok is vannak, akik eddig nem szerepeltek a hadsereg nyilvántartásában. Egyébként én már bementem a TCK-ba, átestem az alkalmassági vizsgálaton (alkalmasnak és mindenre képesnek találtak), és a benyújtott dokumentumok (munkáltatói igazolás, munkaszerződés, doktori fokozatról és professzori címről szóló okmányok) alapján megkaptam a törvény által járó hivatalos halasztást a mozgósítás alól. Ez az egész folyamat és a háborús helyzet természetesen megviseli az embereket.
– Milyen mutatókkal zárult az év az oktatók és a hallgatók számát tekintve?
– A felvételi eljárás során valamivel kevesebb hallgatót vettünk fel 2023-ban, mint az előző évben, ennek ellenére – elsősorban a lemorzsolódási arányok csökkenése miatt – a hallgatói létszámunk valamivel nőtt. A 2023–2024-es tanévet egyébként a főiskola történetében rekordnak számító 1 371 hallgatóval kezdtük el. De ők csak az alap- és mesterképzésben, azaz a felsőoktatás szintjén tanuló fiatalok. A főiskolához tartozik még a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete is, és alapítói vagyunk a Kárpátaljai Magyar Líceum, valamint a P. Frangepán Katalin Gimnázium hálózatoknak, továbbá az Egán Ede Szakképzési Centrumnak és a népzenei képzést nyújtó Tulipán Tanoda hálózatnak is. Ezekben az intézményekben összesítve csaknem két és fél ezer gyermek tanul. Ők is hozzánk tartoznak.
– Az elhúzódó háborús körülmények dacára az intézmény változatlanul színvonalasan teljesít. A hétköznapokban hogy sikerül leküzdeni a felmerülő nehézségeket?
– Nincs időnk unatkozni és a nehéz körülményeken siránkozni. Mindennap szembejönnek a problémák, és a nap végén jó érzés, ha ezek közül legalább néhányat sikerrel oldottunk meg. Mivel nem számolgatjuk a felmerülő nehézségeket, hanem következetesen tesszük a dolgunkat, a legjobb tudásunk szerint, lassan, de biztosan haladunk előre. Ha hagynak bennünket nyugalomban, háborítatlanul dolgozni, akkor annak megvannak a látható és mérhető eredményei: a nemzetközi egyetemi rangsorok egyre javuló helyezései, a főiskolának és képzéseinek a népszerűsége, az oktatóink szakmai sikerei, a hallgatóink tanulmányi eredményei. Ahhoz ugyanis, hogy működjünk, hogy eredményeket mutassunk fel, mindenki munkájára szükség van. Az elnöktől és a rektortól kezdve az oktatókon és a pénzügyeseken, az adminisztratív munkatársakon és a karbantartókon keresztül a gépkocsivezetőkön és a takarítókon át a legtehetségesebb és legkevésbé szorgalmas hallgatóig mindenkire számítunk.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a következő félévben?
– Feladat van bőven. Több képzési programunkon zajlik az akkreditációs folyamat, nagyon fontos, hogy ezek sikerrel záruljanak. Hamarosan kezdődik az újabb felvételi kampány, és szeretnénk, ha ismét sokan választanák a Rákóczi-főiskolát továbbtanulásuk színhelyéül. Hosszasan sorolhatnám még, milyen terveink és kötelezettségeink vannak, ám talán a legfontosabb, hogy meglegyenek a lehetőségek és feltételek ahhoz, hogy nyugodtan dolgozhassunk. Ehhez pedig nyugalom kell, és természetesen az, hogy végre béke legyen. Nagyon várjuk már a háború végét.
A Rákóczi-főiskola Pedagógia, Pszichológia, Tanító, Óvodapedagógia, Oktatás- és Intézményvezetés Tanszékének szervezésében adventi hagyományőrző napra és kézműves foglalkozásra került sor a napokban, a főiskola átriumában. Az intézményben hagyománnyá vált, hogy az adventi időszakban számos programot szerveznek többek között a tanszék munkatársai is. Ilyenkor a kézművesedés mellett, természetesen a gyermek foglakozások is előtérbe kerülnek, mint például a népi játékok. Számos néphagyomány kapcsolódik az adventi időszakhoz, amelyekhez hozzátartoznak a népi játékok is. Például a betlehemezés, amit be is mutattak a jelenlévőknek. A nap zárásaként a résztvevők Gabóda Éva vezetésével kézműves foglalkozáson vehettek részt, ahol természetes alapanyagokból koszorúk, angyalkák és karácsonyi díszek készültek.
Csodálatos hóesés varázsolt ünnepi hangulatot a város közös gyertyagyújtási ünnepségén Beregszászban advent első vasárnapján.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet kezdeményezésére nyolc évvel ezelőtt hagyományteremtő céllal indult el Közös Advent címszó alatt a várakozás idejéhez fűződő rendezvénysorozat, melyhez csatlakoztak a történelmi egyházak, a város önkormányzata, valamint civil szervezetek is. A program elérte célját, hiszen a szeretet ünnepére készülve 2015 óta a Vérke-parti város főterén advent vasárnapijain összegyűlnek a térség lakói és vendégei, akik meghitt hangulatban együtt gyújtják meg a hit, a remény, az öröm és a szeretet gyertyáit. Az adventi gyertyagyújtás a pandémia alatt sem maradt el, a háborúban pedig még nagyobb jelentősége van, ugyanis napjainkban különösen nagy szükség van az összefogásra, az egymásba kapaszkodásba.
A Közös Advent program első gyertyagyújtását idén is a PCS és a Rákóczi-főiskola szervezte. „2015-ben úgy gondoltuk, hogy ideje egy európai városba visszahozni az európai hagyományokat, azt, hogy az egyházi újév kezdetén, advent első vasárnapján és a többin sorra gyújtsuk meg a közös gyertyát. Azt a közös gyertyát, amely segít és megvilágítja talán a lelkünket is, hogy mire eljön Krisztus születése, a fény megszületése, ez idő alatt közös erővel hozzájárulhatunk imáinkkal, gondolatainkkal, és egymást erősítve próbáljunk lélekben is felkészülni arra a nagy eseményre, amit szeretettel várunk” – emelte ki ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a PCS elnöke, majd köszönetet mondott azoknak az embereknek, akik eljöttek az ünnepségre, hiszen „ez is mutatja milyen sokan akarjuk azt, hogy a szeretet végre megszülessen és közénk kerüljön” – fogalmazott, hozzátéve: „Imádkozzunk azért, hogy ez az advent olyan legyen, hogy Krisztussal együtt jöjjön el a béke is, s ezzel a megnyugvás is mindannyiunk és e sokat szenvedett ország számára.”
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője felszólalásában tolmácsolta Bacskai József ungvári magyar főkonzul üdvözletét, s megköszönte az áldozatos munkát mindazoknak, akik kivették részüket a program megszervezésében. „Véleményem szerint a karácsonyfa nem csupán látványosságként áll a város főterén, hanem kifejezi a közösség összetartozását is” – hangsúlyozta a diplomata, majd az adventi koszorú négy gyertyájának szimbolikáját részletezte: „A gyertyák Jézus eljövetelének közeledtét szimbolizálják, s mindegyiknek megvan a maga jelentése: a koszorú négy gyertyája a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet jelképezi” – mondta. „Sokszor halljuk, hogy az adventi időszak az elcsendesedés ideje, hiszen várakozunk a megváltó Jézus eljövetelére. Az ilyen alkalmak, mint a mai gyertyagyújtás, a fegyverek dörgésével és a légiriadókkal ellentétben nyugalmat és csendességet árasztanak” – tette hozzá a konzul.
A beszédeket követően Orosz Ildikó elnök asszony, Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektora, Gyebnár István és Kuti László beregszászi és ungvári konzulok meggyújtották a hit gyertyáját.
Ezután a történelmi egyházak képviselői adtak a Biblia szavainak segítségével útmutatást a várakozáshoz: először Molnár János római katolikus püspöki helynök, majd Marosi István görögkatolikus áldozópap és Margitics János református lelkész szóltak a jelenlévőkhöz.
A szervezők a gyertyagyújtást követően adventi koncertre invitálták a résztvevőket. A főiskola aulájában a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola zenekara adott ünnepi koncertet. A koncerten közreműködött a Nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti Iskola és a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola kórusa is. Az ünnepek előtti meghitt hangulatot John Moss, Peter Martin, Vasyl Barvinsky, Mykola Leontovich, John Williams és Franz Gruber műveivel teremtette meg a zenekar, emellett olyan klasszikus karácsonyi dalok is elhangzottak, mint a Mennyből az angyal, a Pásztorok, pásztorok, a Csendes éj, a Let it snow és a Jingle bells. A koncert ideje alatt a gyerekek kézműves-foglalkozáson vehettek részt, ahol színes papírból különböző karácsonyi dekorációkat készíthettek.
Szerteágazó témák mégis egy közös pont, 100 éves a Kárpátaljai Református Egyházkerület. Az egyházrész létrejöttét és annak körülményeit taglalták a napokban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán ahol a Magyar Tudomány ünnepe programsorozathoz kapcsolódva tartottak emlékkonferenciát a Történelem-és Társadalomtudományi Tanszék, a Kárpátaljai Református Egyházkerület, valamint a Narancsik Imre Kutatói Műhely közreműködésével. Zán Fábián Sándor püspök a KRE 100-ik évfordulója kapcsán a 100. zsoltárt helyezte a jelenlévők szívére: „Tudjátok meg, hogy az ÚR az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az ÚR, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre”. A Rákóczi- főiskola számára a református egyház kiemelten fontos, hiszen komoly részt vállaltak abban, hogy az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás a főiskola formájában megalakulhasson, emelte ki Szamborovszkyné Nagy Ibolya az emlékkonferencia főszervezője. Akárcsak ma, úgy 100 évvel ezelőtt, a Trianon utáni időszakban is nagyon nehéz helyzetben volt a kárpátaljai magyar közösség. A református egyháznak ebben az időszakban kellett újjászerveződni, amiben első püspöke Bertók Béla oroszlánrészt vállalt. Az új egyházrésznek a személyi viszonyairól és annak irányairól Radvánszky Ferenc református lelkipásztor, a főiskola Narancsik Imre Kutatói Műhelyének tagja számolt be. A gyülekezetek életében nagy problémát jelentettek azok a hűség eskük, amelyeket a csehszlovák kormány felé kellett volna tenniük a lelkészeknek, ezt sokan, így Szútor Jenő beregszászi lelkész is megtagadta, amiért kitiltották. Az emlékkonferencián a résztvevők együtt tekintették meg a Károli Gáspár Református Egyetem által készített, Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet, valamint a KRE levéltárának kiállítását.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke és a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE) a Narancsik Imre Kutatói Műhely (NIKM) közreműködésével 100 éves a Kárpátaljai Református Egyház címmel emlékkonferenciát szervezett november 16-án. A rendezvénynek a Rákóczi-főiskola Esztergom terme adott otthont.
A konferencia előtt Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke tartott nyitó áhítatot, melynek központi gondolata a centenáriumra reflektálva a 100. zsoltár köré épült: „Hálaadó zsoltár. Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Szolgáljatok az Úrnak örömmel, vigadozva járuljatok színe elé! Tudjátok meg, hogy az Úr az Isten! Ő alkotott minket, az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája. Menjetek be kapuin hálaénekkel, udvaraiba dicsérettel! Adjatok hálát neki, áldjátok nevét! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete, és hűsége nemzedékről nemzedékre.”
„A 100. zsoltár egy hálaadó zsoltár. Az a legjobb, ha mi is hálaadással tekintünk vissza az elmúlt száz esztendőre, és igyekszünk meglátni az elmúlt száz évben Isten csodáit azon események között, amelyek történtek népünkkel és az egyházunkkal. Az ige biztatás és bátorítás” – emelte ki Zán Fábián Sándor, hangsúlyozva a mai esemény fontos üzenetét: „Mindig legyen ott a szívünkben a hálaadás, mert Isten tartott meg bennünket.” Az áhítatot a Beregszászi Református Gyülekezet kamarakórusának szolgálata foglalta keretbe.
Szamborovszkyné Nagy Ibolya főszervező, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, az intézmény Apáczai Csere János Könyvtárának vezetője köszöntőjében aláhúzta: bármilyen nehéz helyzetben élünk jelenleg, bármennyire tűnik olykor kilátástalannak a jövő, „őseink sem tudták, hogy valójában az az esemény, ami 1923 májusában létrehozta azt az egyháztestdarabot, ami Trianon után a leszakadt 3,5‒4 egyházmegyéből létrehozta a Kárpátaljai Református Egyházkerületet – amely később a Szovjetunióban Kárpátaljai Református Egyházként létezett –, meg fogja engedni a századik évfordulóját” – fogalmazott. „Úgy vélem, a tudomány szolgálója az Úrnak. A történelemtudomány még inkább az, hisz a múltat próbálja feltárni, azokat a napokat, amelyek közül nagyon sokat szándékosan elfelejtünk, vagy amelyek eltűnnek az emlékezetünkből. Nekünk, történészeknek viszont az a dolgunk, hogy ezekről a napokról leporoljuk a rárakódott múltat, napokat, és előhozzuk, emlékezzünk a régiekről” – konstatálta Szamborovszkyné Nagy Ibolya.
Buczkó István beregszászi magyar konzul beszédében elmondta, annak ellenére, hogy csupán néhány hónapja teljesít szolgálatot Kárpátalján, az itt eddig eltöltött idő alatt egyértelművé vált számára, hogy a kárpátaljai magyarság folyamatosan hallat magáról, megmutatja erejét, s ez kitűnik a kulturális, tudományos, egyházi és ismeretterjesztő rendezvények számából is. „Mindannyiunknak szüksége van kapaszkodóra, támaszra, s én úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyarságnak ahhoz, hogy megőrizze és megerősítse identitását, nagy szüksége van az egyházakra, nagy szükség van arra a lelki támaszra, amit az egyházak nyújtanak az embereknek” – húzta alá a diplomata.
Fodor Gyula, a II. RF KMF tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettese beszédében a konferencia jelentőségét kiemelve hangsúlyozta: a rendezvény egyrészt közérdekű, másrészt nagyon fontos a kárpátaljai magyar közösség életfeltételeinek és identitásának megőrzése szempontjából. „Egy százéves évforduló minden körülmény között kiemelkedő, s különösen így van ez abban az esetben, ha a kárpátaljai magyarság szempontjából egy olyan megtartó erőről, egy rendkívül fontos közösség- és identitásformáló erőről van szó, amit számunkra a református egyház jelent” – szögezte le a rektorhelyettes.
A köszöntőket követően levetítették a Károli Gáspár Református Egyetem egyháztörténeti kutatócsoportja által 2020-ban készített Reformátusok és Trianon című dokumentumfilmet, melyben a néző a téma legjobb szakértőitől kap betekintést a Kárpát-medencei reformátusság szétszakításának hátterébe. A film készítői a Magyarország határain túli egyházi levéltárakból az 1918 és 1923 közötti korszakra vonatkozó, a nagyközönség által még ismeretlen dokumentumokat is előástak, melyek részletei feltűnnek a képkockákon is.
A konferencia ezután két panelbeszélgetéssel folytatódott. Az előadók arra törekedtek, hogy felelevenítsék az elmúlt száz év meghatározó történéseit, azon belül különleges figyelmet fordítva az 1920-as évek eseményeire: mi és hogyan történt, kik és miért mozgatták azokat a szálakat, amelyek oda vezettek, hogy 1923-ban létrejött a Kárpátaljai Református Egyházkerület.
A prezentációk sorát Szakál Imre, a II. RF KMF Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének oktatója kezdte, aki A „pacifikáló megszállástól” a „hódításig”. A csehszlovák Kárpátalja első öt éve (1919–24) címmel tartotta meg előadását. Őt követte Orosz Zsolt, a Zápszonyi Református Egyházközség lelkésze, aki Bertók Bélának a Kárpátaljai Református Egyház megalakulásában betöltött szerepét taglalta. Szamborovszkyné Nagy Ibolya A Bertók–Bary kettős, avagy Bertók Béla és Bary Gyula munkakapcsolata a KRE létrehozása előtt-alatt-után című előadása után Radvánszky Ferenc mezőkaszonyi és bótrágyi református lelkész a KRE szerveződésénél kialakult személyes viszonyok motivációira és irányaira mutatott rá. Az első panelt Molnár D. Erzsébet, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék oktatója, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője moderálta, aki Kiutasítás és visszatérés: Szútor Jenő beregszászi református lelkész kálváriája a csehszlovák államhatalommal címmel egyben első előadója volt a délutáni előadás-sorozatnak. Őt követte Székely Marianna, a Rákóczi-főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének docense, aki egy ugocsai gyülekezet mindennapjait mutatta be az első világháborút követő területrendezések tükrében. Túri László történész, az NIKM tagja a Kígyósi Református Egyházközségnek az első világháborút követő éveit foglalta össze. A délutáni panel moderátora Csatáry György, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék vezetője volt.
A rendezvény részét képezte két minikiállítás is. A 100 éves KRE című anyagot Szilvási Erzsébet, a KRE Levéltára és Múzeuma igazgatója ismertette a jelenlévőkkel, míg P. Szalay Emőke, a Debreceni Református Kollégium Múzeuma muzeológusa a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeumának tablókiállítását mutatta be, mely a kárpátaljai református templomok felújítási programjának eredményeit tárta a nézők elé.
