Orosz Ildikó is részt vett a Magyar felsőoktatás a reformok erdejében c. kerekasztal-beszélgetésen Tusványoson

A Bálványosi Szabadegyetemet – két év kihagyás után – idén ismét megrendezték Erdélyben hagyományosan Tusnádfürdőn. A Bornemissza Anna-sátorban Magyar felsőoktatás a reformok erdejében címmel beszélgetésen részt vett többek között Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) rektora.

A csütörtök délelőtti panelen felszólaltak között ott volt Markó Bálint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, valamint Misovicz Tibor, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány főtitkára. A beszélgetést Aáry-Tamás Lajos, a magyarországi oktatási jogok biztosa moderálta.

Dr. Orosz Ildikó a beszélgetés elején aláhúzta, hogy a II. RF KMF intézménye 25 évvel ezelőtt már eleve oktatásimodell-újítóként jött létre, hisz Ukrajnán belül nem az állam, hanem egy alapítvány tartotta és tartja fenn a főiskolát. „Fontos kiemelni azt is, hogy bár az ukrán államtól semmilyen anyagi támogatást nem kapunk, addig az állam törvényeinek száz százalékban meg kell felelnünk” – mondta az intézmény elnöke. Elmondása szerint a beregszászi főiskola egyszerre két bajnokságban is szerepel: bizonyos feltételeknek eleget kell tenniük mindkét oldalon, hogy továbbra is biztosítsák a Rákóczi-főiskola fennmaradását. Az elmúlt 25 év a stabilizáció megalapozásáról és a megmaradásról szólt, hisz az ukrajnai kritériumrendszer (akkreditáció) – amely a működést engedélyezi – egy jó ideig több pontban is eltért a magyarországitól.

A tanintézmény szerkezete 25 éve állandó. Kettős vezetés van: elnök és rektor. Előbbi a menedzsmentért és a fejlődésért volt felelős, míg utóbbi feladata többek között az oktatási minőség fenntartása volt. Idővel természetesen Ukrajna is elkezdte átvenni az Európában már jól ismert bolognai rendszer egyes elemeit, közülük is néhányat elég sajátos módon értelmeztek, illetve várták el bizonyos feltételek megteremtését. Mindezek mellé még természetesen társul az oktatási minisztérium kiemelt figyelme, amely a kisebbségi intézményeknek jár Ukrajnában.

A beregszászi főiskola vezetősége mindig arra törekedett, hogy a folyamatos fejlődés mellett minőségbiztosítást is kapjanak, amely érdekében néhány évvel ezelőtt ráléptek a nemzetközi akkreditáció megszerzésének útjára. A pandémia ideje alatt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság segítségével idén tavasszal sikerült megszerezni azt a dokumentumot, melynek értelmében nemcsak Ukrajnában, hanem Magyarországon, sőt még az Európai Unióban is akkreditálva lett a II. RF KMF.

„A teljes körű ukrajnai, valamint a nemzetközi akkreditáció két irány felől is lehetőségeket biztosít számunkra: egyrészt, ha béke lenne, külföldi diákok is jelentkezhetnének a tanintézményünkbe, másrészt lehetőségünk nyílik szerződést kötni a kettős diplomák kiadásáról, amely azt jelenti, hogy egy hallgatónak két jogállása is lehet: egy Ukrajnában és egy például Magyarországon” – mondta az elnök asszony. Véleménye szerint ez a kettős jogállás nagy segítség lenne egy háborús helyzetben a diákok és tanárok mobilitásában, hisz a mostani háborús törvényekben is benne szerepel az, hogy a felsőoktatásban oktatók, valamint a felsőoktatásban, nappali tagozaton tanuló diákok mentesülnek a katonai szolgálat teljesítése alól. Továbbá ha nemzetközi egyetemen tanulnak (külföldön is van jogállásuk), amelyről szerződésük is van, akkor a törvény szerint még a határ átlépése is engedélyezett számukra. „Így szól a törvény, a gyakorlatot még nem ismerjük, de a puding próbája is az evés” – húzta alá Orosz Ildikó.

A jelenlegi helyzetben a Rákóczi-főiskola vezetősége azon munkálkodik, hogy szeptemberben újra tudják indítani a jelenléti oktatást, amely két év kihagyás után térhet vissza az intézménybe. Sajnos ez nem egyszerű, hisz minden tanintézménynek rendelkeznie kell óvóhellyel, mely kialakításának rengeteg kritériuma van. „Ezt a nyár folyamán elő kell teremtenünk ahhoz, hogy kellő biztonságot tudjunk nyújtani az oktatóknak és diákoknak egyaránt” – mondta.

Közben zajlik a felvételi kampány is az intézmény életében. A háborús helyzet miatt a felsőfokú tanintézményeknek lehetőségük nyílt arra, hogy saját, egyéni felvételi rendszert dolgozzanak ki. „A sok ajánlás közül, melyeket az oktatási minisztérium előterjesztett, amellett döntöttünk, hogy a felvételiző diákok motivációs levelek beküldésével, továbbá a mellékelt érettségi bizonyítvánnyal is felvételt nyerhetnek intézményünkbe” – hívta fel a figyelmet az elnök asszony. „Szeretettel várunk mindenkit, aki hagyja magát képezni ezen az éven, mert lehet, hogy több ilyen alkalmuk nem lesz, hogy felvételi vizsga és központi tesztelés nélkül tanulhassanak nálunk. Remélem, ezt megértette minden ifjú kárpátaljai” – emelte ki.

Orosz Ildikó a jövőre reflektálva elmondta: reméli, 25 év múlva sehol sem lesz háborús helyzet, az ország Európa része lesz, és olyan politikai berendezkedéssel fog rendelkezni, ahol nem korlátozzák a kisebbségek jogait, hanem elfogadják, sőt államilag támogatják, hogy mi mások vagyunk, így segítve a kárpátaljai magyarság fejlődését is. „Ami pedig az intézményünket illeti, szeretném, ha a 300 ukrajnai egyetem közül benne lennénk az első tízben, továbbá mi legyünk a régió legerősebb felsőoktatási intézménye, melynek értelmében a merítési bázisunk meghaladja Kárpátalja határait” – osztotta meg a hallgatókkal jövőbe tekintő gondolatait a beregszászi főiskola elnöke.

A szabadegyetemen délelőttönként a kerekasztal-beszélgetéseké volt a főszerep, délutánonként pedig sokszínű kulturális, gasztronómiai és szórakoztató programokkal kedveskedtek a szervezők, míg este magas színvonalú koncerteken, valamint Kárpát-medencei táncházakban szórakozhattak az arra vágyók.

(SD/Kárpátalja hetilap)