Beregszászban nyílt kiállítás Prófusz Marianna alkotásaiból a magyar kultúra napján

A magyar kultúra napján került sor a Prófusz Marianna népművész munkáit bemutató kiállításmegnyitóra a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (BKÉSZ) szervezésében a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban.

A megjelenteket elsőként Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte. „Kultúránk egyik ékes példája a beregi szőttes, s ezzel a kiállítással a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szeretne tisztelegni a magyar kultúra előtt” – emelte ki, hozzátéve, hogy hálásak Prófusz Mariannának, amiért „közkinccsé tette számunkra ezt a csodálatos kollekciót, ami a népi függönyökön és futókon túl oltárterítőket is tartalmaz”.

Molnár János római katolikus püspöki helynök köszöntőjében elmondta, szívügye a beregi szőttes, mert, mint fogalmazott: „ez a mi kincsünk, ez az, mely minket Beregről magyarokká tesz”, hiszen minden tájegység hozzájárul valamivel egy nép kultúrájához, ezzel is erősítve önazonosságát. A népek kultúráinak kincseit be kell emelni a keresztény értékek közé, hogy a különböző népek a kereszténységet sajátjuknak érezzék, ennek kapcsán az atya emlékeztetett arra, hogy a második vatikáni zsinat lehetővé tette, hogy az egyházi szertartásokon a tájegységeknek megfelelően jelen legyenek a népi motívumok, így a beregi szőttes is része a keresztény kultúrának.

A Magyar Köztársasági Érdemrend Arany Érdemkereszt kitüntetéssel elismert népművész életútját és a kiállítás anyagát Csernyiga Gyula református lelkipásztor ismertette. Prófusz Marianna a kezdetektől ott volt Nagyberegen, amikor Antónikné Polónyi Katalin kezdeményezésére a helyi középiskolában is elkezdték tanítani a szövést mint tantárgyat. 1979-től Prófusz Marianna vezette a kötelező óraszámú szövésórákat, kidolgozta az óra tantervét. 1984-ben elnyerte az Ukrajnai Népművészet Mestere címet, mely után szakvizsgát tett népi szövésből, így a szakmai minősítés után módszerész-pedagógus lett. 1992-ben középiskolai munkatársaival közösen létrehozták a Szőttesmúzeumot, mely 2012-ben elnyerte a Népi Múzeum címet. 1993-ban a magyar népművészet ifjú mestere lett, 1999–2017 között a Bereg Alkotóegyesület elnöke, 2000-től több mint egy évtizeden át a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, tagja a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének. 2019-ben Hrivnák Tünde Pro Urbe díjas divattervező beregi szőttes-kollekciójához készített szőtteseket. Több szövőtanfolyamot vezetett Kárpátalján és Magyarországon. Beregi szőtteseivel 1979 óta számos járási, megyei és országos kiállítás résztvevője, munkáit Európa számos helyszínén mutatták be.

„A szövés és a szőttes összefonódott életével. Szép ez a szókép: összefonódni, egymásba szövődni: a cérna, a fonál, az idő és az élet” – mondta találóan a lelkipásztor. A beregi szőttes része a kultúránknak, része a mi beregvidéki, kárpátaljai és magyar kultúránknak – hangsúlyozta, hozzátéve: „A szőtteseken nyoma sincs annak, hogy anyáink, dédanyáink – miközben megalkották ezeket a formarendszereket, motívumvilágokat – mennyit szenvedtek, hányszor taposott rájuk a történelem bakancsa, mi mindent veszítettek el… Ellenkezőleg: a reménység, a folytonosság világlik ki belőlük. A kiállított szőtteseket csodálva – melyek nagyon magas profizmusról és precizitásról tanúskodnak – lássunk mögéjük, meglátva a motívumokban a múltat, s legyünk erre büszkék!”

A népművész munkáját elismerő beszédet mondott Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, majd maga Prófusz Marianna szólt a jelenlévőkhöz. „Szeretném megköszönni elsősorban édesanyámnak, aki mindig támogatott, nélküle nem tudtam volna ezt az utat végigjárni” – jelentette ki. Elmondta, hogy valójában a véletlen folytán került Nagyberegre, de aztán „ottragadt”. Beszédében kiemelte Antónikné Polónyi Katalint, aki rávezette erre az útra, s akinek hatására az immár hungarikummá vált beregi keresztszemes hímzés hatalmas szerepet tölt be mára az életében. „A legfontosabb az, hogy őrizzük meg azt, amink van, ami a miénk, hiszen ezt senki nem veheti el tőlünk” – szögezte le a népművész.

A megnyitó színes kulturális műsorral zárult.

A Prófusz Marianna munkáit bemutató kiállítás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány támogatásával jött létre, s március 8-ig tekinthető meg a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban.

(CsA/Kárpátalja hetilap)