30 éves az önálló kárpátaljai magyar felsőoktatás (videó)

Október 18.-a kárpátaljai magyar oktatásügy számára piros betűs ünnep, hiszen 30 évvel ezelőtt ezen a napon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség együttes ülésén született meg az elhatározás, hogy létrehozzák az önálló magyar felsőoktatást vidékünkön. A legfőbb cél az volt, hogy olyan tanárokat képezzenek, akik által biztosítva lesz itt a magyar nyelvű oktatás. Az elszántság és kitartás eredménye az lett, hogy ma már a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a helyi magyarság tudományos és kulturális fellegvára, az anyaországi támogatásoknak köszönhetően pedig égisze alatt számos nevelési-oktatási intézmény épült ki. A 30 éves évforduló megünneplése alkalomból gyűltek össze most a törekvés kezdeményezői, támogatói, tanárok és diákok a beregszászi főiskolán. Kezdetben a főiskola diákjai a Beregszászi Gimnázium épületében tanultak, oda jártak képzést tartani az anyaországi tanárok. A Rákóczi főiskola ma már Kárpátalja egyik legimpozánsabb épülete. De nem volt ez mindig így, hiszen amikor két évtizeddel ezelőtt az intézmény megkapta a várostól az egykori törvényszéki palota épületét, akkor szinte csak egy romhalmaz volt, tele szeméttel. Az épület felújítása 2002-ben az Illyés és az Apáczai Közalapítványok támogatásával kezdődhetett el. Miután ez a forrás mindössze a munka elkezdésére volt elegendő, ezért az intézmény vezetése úgy döntött: magyarországi és ukrajnai nagyvárosokhoz fordul, hogy támogassák a felújítást. A termeket végül az őket támogató önkormányzatokról nevezték el. Az intézmény 2003-ban vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. Az indulásig vezető út rögös volt, de ahogy az ünnepség folyamán többször is fogalmaztak a kezdeményezők, az Isten a jó ügy mellé mindig oda áll. A harminc évvel ezelőtt, akkor még a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális kihelyezett képzéseként induló oktatásról, a kezdetekről és a folytatásról pódiumbeszélgetés keretében osztották meg emlékeiket a meghívott vendégek. A beszélgetést Debreceni Mihály, a TV21 Ungvár és az MTVA egykori kiemelt szerkesztője moderálta. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó hozzászólása során köszönetét nyilvánította ki a kárpátaljai magyarságnak, hogy nem adták fel és ennek megtartó eredménye lett. A pódiumbeszélgetésen Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának korábbi főosztályvezetője, Magyarország Beregszászi Konzulátusának egykori főkonzulja a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Speciális Kihelyezett beregszászi képzéséhez kapcsolódó személyes élményeit osztotta meg. Az ünnepségen online formában Brenzovics László, a KMKSZ elnöke mesélt arról, hogy a kezdetek kezdetén Budapestről Kijevbe, Kijevből Budapestre jártak állandóan azért, hogy el tudják érni a céljukat, de a kitartásuknak köszönhetően sikerrel jártak. A jubileumi ünnepségen Bocskor Andrea EU-s parlamenti képviselő és Fodor Gyula, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese a diákévekről osztott meg néhány gondolatot, hiszen ők az elsők között szavaztak bizalmat az akkor még épület nélküli főiskolának. Aki iskolát épít, az jövőt épít – tartja a mondás. Kárpátaljára ez kiváltképp igaz, hiszen az elmúlt harminc évben bebizonyosodott, hogy a beregszászi főiskola és annak szakiskolái nélkül, ma nem tartana ott a helyi magyarság közoktatási helyzete, ahol jelenleg tart.