A 2022 NF aszteroida 83 900 kilométerre kerüli el a Földet, ami igen közeli elhaladásnak számít.
Csupán hétfőn fedezték fel a kutatók azt az aszteroidát, ami csütörtökön húz majd el a Föld mellett. A szakemberek július 4-én szúrták ki a 2022 NF kódjellel ellátott szikladarabot, aminek átmérője nagyjából 7-12 méter lehet. Ez a méret alig nagyobb, mint egy kifejlett zsiráfé (kb. 5,7 méter).
Az IFLScieince azt írja, az aszteroida a pályája Földhöz legközelebbi pontján is 83 900 kilométerre lesz a bolygónktól, ami meglehetősen közeli, ám aggódni nem kell, biztonságban leszünk.
Bár a 2022 NF felfedezése nem tűnik túl izgalmasnak, elvégre a NASA évente mintegy 1500 földközeli objektumot detektál, a találat azt mutatja, hogy milyen jó eredménnyel dolgoznak a megfigyelők, hiszen még egy ilyen kis méretű aszteroidát is sikerült kiszúrni. A NASA szerint egyébként az 1 kilométernél nagyobb átmérővel rendelkező földközeli objektumok 90 százalékát már nyomon követik, így most a hangsúly azon van, hogy a 140 méternél szélesebbeket is követni tudják.
Aki esetleg szeretné élőben követni az aszteroida útját, az a fenti videóra kattintva ezt megteheti. A közvetítés magyar idő szerint július 6-án 23 órakor kezdődik.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A 2004-ben felfedezett, több mint 340 méter átmérőjű Apophist sokan az egyik legveszélyesebb aszteroidának tartják, nem véletlenül; a legfrissebb számítások szerint ugyanis a 16 ezer kilométer per órával haladó kisbolygó mindössze 32 000 kilométerre lesz tőlünk, közelebb, mint a geostacionárius pályán keringő műholdjaink.
A kutatók szerint az első látásra riasztó adatok ellenére nem kell aggódni, a pályakalkulációk alapján a következő 100 évben az Apophis biztosan nem fog bolygónknak csapódni.
A kisbolygó mozgását azonban így sem szabad szem elől téveszteni; a Földnek ütközve 850 megatonnás bomba erejével robbanna fel.
Ez hatalmas szám és valóban nagy pusztítást okozna, de meg sem közelíti a dinoszauruszokat 65 millió éve kiirtó, több kilométer átmérőjű óriásaszteroida erejét.
A legutolsó, nagyobb pusztítást okozó becsapódás a tunguszkai esemény volt; 1908-ban egy ismeretlen eredetű, nagyjából 30 méter széles égitest robbant fel Szibéria felett. A robbanás ereje 12 megatonna volt, ami 185 hirosimai atombomba erejével ért fel. A robbanás több száz kilométeres körzetben okozott irtózatos pusztítást, teljesen letarolva a környező erdőket.
[type] => post
[excerpt] => A 2004-ben felfedezett, több mint 340 méter átmérőjű Apophist sokan az egyik legveszélyesebb aszteroidának tartják, nem véletlenül; a legfrissebb számítások szerint ugyanis a 16 ezer kilométer per órával haladó kisbolygó mindössze 32 000 kilométer...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1655590380
[modified] => 1655507877
)
[title] => Ezt jól elszámolták: Riasztóan közel jön a Földhöz a legveszélyesebb aszteroida
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=107178&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107178
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107179
[image] => Array
(
[id] => 107179
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[original_lng] => 100781
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/20220617kisbolygo-aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1655497228:12
[_thumbnail_id] => 107179
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1962
[_oembed_7cf1514e6edfeb9ef124d99efc339053] =>
Studies confirm there is no risk of asteroid 99942 Apophis impacting Earth for at least another century. Originally identified in 2004, new data have better defined the orbit of Apophis, putting astronomers at ease. Learn more: https://t.co/6a7zxeSLYFpic.twitter.com/EX8KXlXpWP
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
Egy hosszabb blogbejegyzésben jelentette be minap a NASA, hogy munkába állt az új, aszteroidafigyelő rendszerük, a Sentry-II. A gyakorlatban egy igen fejlett szoftverről van szó, ami azt vizsgálja majd, hogy a beazonosított kisbolygók összeütközhetnek-e a Földdel.
A NASA mérnökei eddig mintegy 28 ezer földközeli kisbolygót (ear-Earth asteroids, NEAs) fedeztek fel a távcsöves mérésekkel. Ez a szám azonban nem véges, hiszen rengeteg olyan objektum lehet még, amit eddig észre sem vettek.
Ahogy az űrkutatási hivatal rámutat, az emberek legtöbbje azt hiszi, hogy az űrsziklák csak úgy ide-oda repkednek a Naprendszerben, és ezáltal komoly fenyegetést jelentenek. A valóság azonban más: a fizika törvényei alapján minden kisbolygó egy jól meghatározható pályát jár be, amit mindvégig nyomon lehet követni. Ez a fajta monitorozás viszont precíz számítást igényel, hiszen a pontatlanságból komoly problémák adódhatnak. Például az is, hogy nem tudjuk meghatározni egy esetleges jövőbeli találkozás idejét, esélyét.
A NASA ezért is működteti CNEOS (Near Earth Object Studies) nevű központját, mely a földközeli kisbolygókat hivatott figyelni. A csoport ehhez ugyanúgy a számítógépre támaszkodik, és a 2002-ben fejlesztett, még első generációs Sentryre. Azóta viszont eltelt majdnem két évtized, mely a program modernizációját is egyre sürgetőbbé tette. Ezt végezték el mostanában, a már említett Sentry-II üzembe helyezésével. Ugyanakkor az első szoftverváltozat sem volt gyenge: a rendszer a NASA szerint egy óra alatt meg tudta mondani, hogy a következő 100 évben várható-e valamilyen becsapódás.
A Sentry-II viszont ennél is hatékonyabban és gyorsabban dolgozik majd, miközben az olyan alacsony valószínűségeknél is alkalmazható lesz, mint az egy a tízmillióhoz. A másik, hogy a rendszer néhány korábban még manuálisan elvégzett számítást már emberi rásegítés nélkül old meg, ami újabb jelentős segítség a kutatóknak.
[type] => post
[excerpt] => Bár az űrteleszkópok segítségével már számos kisbolygót azonosítottak a NASA szakemberei, sok olyan van, amit még nem. Ezért is készült el a Sentry-II nevű, igen fejlett szoftver, mely adott esetben akár életmentő is lehet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1639693680
[modified] => 1639661565
)
[title] => Munkába állt az égi őrszem, ez védi a Földet a legveszélyesebb aszteroidáktól (videó)
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=83198&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 83198
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 83199
[image] => Array
(
[id] => 83199
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[original_lng] => 179989
[original_w] => 1024
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-300x132.jpg
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok-768x338.jpg
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/bolygok.jpg
[width] => 1024
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639654516:12
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1639654213
[_thumbnail_id] => 83199
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1961
[translation_required_done] => 1
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1647952139
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657694128
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665594229
[_oembed_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] =>
[_oembed_time_72022518c0d57a1b11ad145eac430a0b] => 1666954084
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jelent veszélyt bolygónkra.
A csillagaszat.hu hírportálon kedden megjelent cikk szerint az Eiffel-torony méretéhez hasonló, a NASA által potenciálisan veszélyesnek tekintett égitest december 11-én, szombaton, magyar idő szerint 14 óra 51-kor közelíti meg a Földet. Ekkor 3,93 millió kilométerre (0,0263 CSE-re) lesz bolygónk középpontjától, ami a Föld-Hold közepes távolságának (384 ezer kilométer) mintegy 10-szerese.
A (4660) Nereus kisbolygót 1982. február 28-án fedezte fel Eleanor F. Helin (1932-2009), így az égitestet már csaknem 40 éve ismerik és követik nyomon a pályáját a csillagászok.
A kisbolygó, amelyet a görög mitológia öreg tengeristenéről, Nereusról neveztek el, jelenlegi pályája szerint rendszeresen, mintegy tízévenként kerül közel bolygónkhoz és pályája alapján az Apollo típusú földközeli kisbolygók közé sorolják (az Apollo-család tagjai a Földnél jobban megközelítik a Napot, így pályájuk keresztezheti a földpályát, ám keringési idejük 1 évnél hosszabb).
A Nereus földközelsége idején az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagkép irányában tartózkodik és a látszó fényessége mintegy 12,8 magnitúdó lesz. A cikk szerint az égitest nemcsak csillagászati értelemben vett közelsége és viszonylag nagyobb mérete miatt érdekes, hanem eddig ismert fizikai tulajdonságai és összetétele miatt is. Rendszeres, 10 évenkénti földközelsége lehetővé teszi, hogy űrszondákkal, esetleg emberes űrexpedíciókkal közelebbről is megvizsgálják. Továbbá azt feltételezik, hogy a belseje gazdag vasban, nikkelben és kobaltban.
Mint a cikkben rámutatnak, az egyes kisbolygókat becsült pénzbeli értékük és a bányászatukkal nyerhető profit alapján is rangsorolják. Az aszteroidák tudományos és gazdasági adatbázisa szerint a Nereus értéke 4,71 milliárd amerikai dollár, a várható becsült profit 1,39 milliárd dollárra tehető.
A NASA besorolása szerint a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók (Potentially Hazardous Asteroids, PHA) azok a legalább 140 méter átmérőjű égitestek, amelyek pályája 7,5 millió kilométernél (0,05 CSE-nél) közelebb húzódik a Földéhez, ami egyben a két égitest veszélyesen közeli találkozását is lehetővé teszi. Mivel a Nereus 7,5 millió kilométernél is jobban megközelítheti bolygónkat, a PHA-k közé sorolták.
Jelenleg összesen 2223 potenciálisan veszélyes aszteroidát tartanak számon, ami a becslések szerint az összes földközeli kisbolygónak mintegy 8 százaléka. Az 1 kilométernél nagyobb PHA-k száma 160. Az Apollo típusú aszteroidák teszik ki a PHA-k legnépesebb csoportját.
A cikk szerint ma nem ismernek olyan konkrét kis égitestet, amely valamikor ütközne bolygónkkal, de, mint írják, a PHA-kat azonosítani kell, és mozgásukat nyomon kell követni. A Nereus sem jelent veszélyt bolygónkra az elkövetkező kétszáz évben. Következő földközelsége 2031. március 2-án lesz, amikor távol, 17,2 millió kilométerre lesz bolygónktól. A mostaninál közelebb csak 2060. február 14-én lesz, mintegy 1,2 millió kilométerrel kerül földközelbe.
Forrás: pcforum.hu
[type] => post
[excerpt] => Egy, a nagyobb méretű földközeli kisbolygók közé tartozó égitest közelíti meg a Földet szombaton. Bár a (4660) Nereust a NASA a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kisbolygók közé sorolja, több millió kilométerre halad el mellettünk, így nem jel...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1639083900
[modified] => 1639012205
)
[title] => Eiffel-torony méretű aszteroida tart a Föld irányába, a hétvégén ér ide
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=82299&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82299
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 82300
[image] => Array
(
[id] => 82300
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[original_lng] => 238741
[original_w] => 1280
[original_h] => 770
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-300x180.jpg
[width] => 300
[height] => 180
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-768x462.jpg
[width] => 768
[height] => 462
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg-1024x616.jpg
[width] => 1024
[height] => 616
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/asteroid-earth-wp-dyn-shareimg.jpg
[width] => 1280
[height] => 770
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1639005549:4
[_thumbnail_id] => 82300
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1848
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1639076712
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640128211
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1658164741
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665660044
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) először bocsátott fel egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának. A cél ezzel, hogy a megváltoztassa annak pályáját, elkerülve ezzel a Földdel való esetleges összeütközést.
A DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű űrszondát közép-európai idő szerint szerdán reggel indítottak útjára a kaliforniai Vanderberg űrbázisról a SpaceX magán űripari cég Falcon-9 rakétájával.
A kisautó-méretű szonda 10 hónap múlva, 11 millió kilométer megtétele után – várhatóan 2022. szeptember végén – szándékosan össze fog ütközni a Dimorphos nevű aszteroidával, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő, 160 méter átmérőjű holddal, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék a világ első bolygóvédelmi rendszerét, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet.
A kettős aszteroidarendszert két évtizede fedezték fel, ekkor kapta a Didymos nevet a nagyobbik, 800 méter átmérőjű aszteroida, a név görögül ikret jelent. Körülötte egy kisebb, futballpályányi hold kering, amely kezdetben a Didymos b nevet kapta.
A thesszaloniki Arisztotelész Egyetem bolygókutatója, a DART csapatának tagja, Kleomenisz Ciganisz javaslatára nevezték el a holdat később Dimorphosnak, amelynek jelentése „kettős alak”.
„Ez az első égitest, amelyet az emberiség két formában, két nagyon különböző formában fog megismerni. Az egyik, ahogyan a DART látja a becsapódás előtt, a másik, ahogyan az Európai Űrügynökség (ESA) Héra missziója fogja látni néhány évvel később” – mondta a szakértő.
A Didymos és a Dimorphos a jövő év szeptemberében viszonylag közel, 10,9 millió kilométerre lesz a Földtől. Az űrszonda ekkor szándékosan neki fog ütközni a Dimorphosnak, hogy megváltoztassa a mozgását. Az égitest helyének megállapítását és az ütközés végrehajtását a szondán lévő DRACO kamera és autonóm navigációs rendszer segít. Az ütközést rögzíti a LICIACube, az olasz űrügynökség műszere, amely a DART fedélzetén érkezik a helyszínre, majd az ütközés előtt leválik, hogy felvehesse, mi történik.
A szonda 24 ezer kilométeres sebességgel fog nekirepülni a „holdacskának”, eléggé nagy erővel ahhoz, hogy változtasson annak pályáján. Kutatók azt remélik, hogy az ütközés következményeként 10 perccel lerövidül az idő, amely alatt a Dimorphos megkerüli a Didymost, de már 73 másodperces változást is sikernek tartanának. Egy több millió kilométerre lévő égitest esetében már egy kis lökés is elég lehet ahhoz, hogy annak röppályáját biztonságossá változtassák.
„A csillagászok a földbázisú teleszkópoknak a DART becsapódása előtti és utáni megfigyeléseit össze tudják hasonlítani és megállapítani, mennyit változott a Dimorphos keringési ideje. „Ezek kulcsfontosságú mérések, amelyek elárulják számunkra, hogyan reagált az aszteroida az eltérítési erőfeszítéseinkre” – mondta el Tom Statler, a NASA munkatársa, a DART program kutatója. Emellett három év múlva az ESA Héra missziója a helyszínen fog utánkövetéses vizsgálatot végezni.
Ez lesz az első alkalom, hogy az ember mérhető módon változást okoz a Naprendszer egy égitestjének dinamikájában. Azért esett a választás a Dimorphosra, mert mérete hasonló azon aszteroidákéhoz, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek a Föld számára.
Földközeli objektumnak azok az aszteroidák és üstökösök számítanak, amelyeket röppályájuk a Földtől legfeljebb 48 millió kilométernyi távolságra tart. Ezek az objektumok potenciálisan nagy kárt okozhatnak a Földnek, a fenyegetés mértékének meghatározása kiemelt témája a NASA és a világ más űrszervezetei kutatásainak.
A kutatók jelenleg nem tudnak egyetlen olyan kisbolygóról sem, amely a belátható időn belül a Földnek csapódhatnak, ám 27 ezer aszteroidát azonosítottak bolygónk közelében, és ezek közül több mint 10 ezernek az átmérője meghaladja a 140 métert. Ezen kívül lehet még számos olyan apró égitest, amelyet eddig nem észleltek.
Az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés a NASA szerint 330 millió dollárba kerül, vagyis jóval olcsóbb, mint az amerikai űrkutatási hivatal legtöbb más űrmissziója.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) először bocsátott fel egy olyan űrszondát, amely szándékosan neki fog csapódni egy aszteroidának. A cél ezzel, hogy a megváltoztassa annak pályáját, elkerülve ezzel a Földdel való esetleges összeütközést.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1637766000
[modified] => 1637763281
)
[title] => NASA: A Földet aszteroidától védő űrszondát lőttek fel
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80272&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80272
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80273
[image] => Array
(
[id] => 80273
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida.jpg
[original_lng] => 582818
[original_w] => 2560
[original_h] => 1440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida-2048x1152.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/urszonda-aszteroida.jpg
[width] => 2560
[height] => 1440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1637756082:5
[_thumbnail_id] => 80273
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2189
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640149343
[_oembed_7c07626aad80315cbfe968a9319c2b22] =>
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A legújabb komputeres szimulációk alapján az aszteroidák elleni atomtámadással megfékezhető a bolygónk felé tartó, potenciálisan veszélyes aszteroidák becsapódása – derült ki a Gizmodo magazin beszámolójából.
Korábban tudósok leírták, ahhoz, hogy a nukleáris műveletek működjenek, a rakéták röppályáját és becsapódási szögét már évtizedekkel előre meg kell jósolni, máskülönben az aszteroida széthullott darabjai nagyobb károkat okozhatnak, mint az egészében a Földnek ütköző kisbolygó.
Az új modellezésnek köszönhetően nem szükséges hosszú évekre előretervezni a procedúrát, elégséges mindössze néhány hónappal a lehetséges ütközés előtt felállítani azt az ütemtervet, amely alapján a szétzúzódott szikladarabok már nem veszélyeztethetik a bolygónkat.
Ha egy 100 méter átmérőjű aszteroida tartana megállíthatatlan tempóban a Föld felé, akkor a becsapódás előtti egy hónappal az irányába indított atomtöltettel 99 százalékos hatékonysági mutató mellett el lehetne téríteni, miközben a maradványai szétszóródhatnak a Naprendszerben.
Természetesen minél nagyobb egy űrszikla, annál inkább kitolódik a határidő, ami azt jelenti, hogy a több kilométeres méretekkel rendelkező kisbolygók leigázása már korántsem egyszerű feladat, azonban az emberiség megmentésére minden egyes alkalmat meg kell ragadni.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmérővel rendelkező Ceres törpebolygóig terjed a méretskála. A Naprendszer keletkezésének időszakából fennmaradt aszteroida-öv alighanem legkülönlegesebb égiteste a teljes egészében értékes fémekből felépülő 16 Psyche elnevezésű kisbolygó, amelynek tömegét nagy tisztaságú vas, nikkel és tekintélyes mennyiségű arany építi fel.
Csak a rádiócsillagászati megfigyelések mutatták ki a fémes felszínt
A teleszkópos csillagászat hajnalától – Galilei 1610-ben történt első távcsöves észlelésétől – majdnem két évszázadot kellett várni az első kisbolygó felfedezéséig. A Mars és a Jupiter pályája közötti aszteroida-öv első égitestét, a Ceres törpebolygót Giuseppe Piazzi itáliai csillagász fedezte fel, 1801. január elsején.
Az ezt követő években az észlelési technika fejlődésének köszönhetően sorra fedezték fel az egyre újabb kisbolygókat, elsőként a legnagyobbakat, köztük a Júnót, a Pallast és a Vestát. (Valamivel több, mint egy évszázaddal Piazzi felfedezése után, az 1920-as években már közel ezer kisbolygót illetve aszteroidát katalogizáltak, de napjainkban is minden évben újabb és újabb aszteroidákat azonosítanak.)
Piazzi mérföldkőnek számító első észlelése után az 1852. március 17-én felfedezett Psyche volt a 16-ik azonosított aszteroida.
Annibale de Gasparis nápolyi csillagász, a kisbolygó felfedezője a görög mitológia királylányáról, Erósz feleségéről nevezte el az aszteroidát. A 200 kilométer átmérőjű égitest fémes anyagát azonban csak a 20. század közepén, a rádiócsillagászati mérések mutatták ki.
Ekkor sorolták a Psychét az úgynevezett M típusú kisbolygók közé.
Ezek az aszteroidák a kisbolygók egy egészen sajátos típusát alkotják, mivel a felszínűket fémes anyagok uralják.
Mindezt az általuk visszavert fény színképének jellegzetes spektrumlefutása tárja fel, ami nagyon hasonló a vasmeteoritok reflexiós színképéhez. A Psyche napközelsége idején hozzávetőleg 2,5 csillagászati egységre (CSE) közelíti meg központi csillagunkat, a Naptól mért legnagyobb távolsága pedig 3,3 CSE. ( Egy csillagászati egység egyenlő a Föld – Nap közepes távolsággal, ami 149,9 millió kilométer.) A Psyche egyedi különlegessége azonban nem az előző jellemzőkben, hanem a kisbolygó rendkívüli anyagösszetételében rejlik.
Mindenki dollármilliárdos lehetne a Földön
Az asztrofizikusok szerint a teljes egészében fémből felépülő Psyche a Naprendszer kialakulásának idején keletkezett korai kőzetbolygó fémes magja. Úgy vélik, hogy a más aszteroidákkal történt sorozatos ütközések szabályosan „lehámozták” a kőzetréteget a bolygóról, és annak csak a rendkívül nagy szilárdságú fémes magja maradt meg. Ez a magyarázat arra, hogy a Psyche miért áll kizárólag fémből.
A kisbolygót legnagyobb részt vas és nagy tisztaságú nikkel építi fel, de ez talán nem is lenne akkora szenzáció – leszámítva a csillagászokat-, ha a két legnagyobb alkotóelem mellett földi viszonylatban nem volna rengeteg arany is kimutatható a Psychét felépítő fémek között.
A csillagászok számítása szerint a kisbolygó mintegy 700 trillió (!) amerikai dollár értékű aranyat és platinát rejt.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora is ez a felfoghatatlanul nagy érték, ha a Psyche összes arany illetve platinakészletét arányosan elosztanánk a Föld lakói között, minden egyes ember 91 milliárd dollárral részesedne a kisbolygó kincséből.
A Hold tömegének egy tizenhatodát kitevő Psyche arany és platinakészletének értéke nyolcmilliószor nagyobb, mint a világgazdaság teljes értéke. Noha az űrbányászat még jóval inkább a távolabbi, mint sem a közeli jövő lehetősége, de érdekes belegondolni, vajon milyen hatást gyakorolna a világgazdaságra, ha a Psyche aranya elárasztaná a Földet.
Ami bizonyos, hogy ilyen irdatlan mennyiségű nemesfém a mostani helyzethez képest, elértéktelenítené a földi aranykészletet, ami komoly gazdasági válságot okozhatna.
Nem véletlen, hogy emiatt sokan kétségbe is vonják a Psyche aranykészletére vonatkozó becsléseket. A szkeptikusok nem meglepő módon nem is a csillagászok, hanem a gazdasági vezetők, és tőzsdei topmenedzserek közül kerülnek ki, akik a „kriptovaluta-lobbit” feltételezik a Psyche mesés aranykészletéről szóló hírek hátterében. Hogy ténylegesen mennyi nemesfémet rejt az aszteroida, az várhatóan hamarosan kiderül az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA közeljövőben tervezett Psyche-űrexpedíciójának köszönhetően.
Kozmikus kincsvadászat, kérdőjelekkel
A NASA 2022 elejére tervezi a Psyche-űrszonda indítását a floridai Kennedy Űrközpontból. A misszió E- ütemterve szerint a szonda 2026-ban fogja elérni az „aranyaszteroidát”. Az űrkutatási hivatal, valamint az Arizonai Állami Egyetem kutatóit azonban egyelőre jobban érdeklik a Naprendszer egyedülálló fém aszteroidájának a planetológiai jellemzői, mintsem a kozmikus kincsvadászat.
Az unikális bolygómag vizsgálata számos nyitott kérdésre adhat választ a Naprendszer távoli múltjáról, a protoplanetáris ütközések koráról, és a Földhöz vagy a Marshoz hasonló egykori potenciális, megsemmisült bolygók létéről.
De nem marad majd kielégítetlen az „aranylázban” égők kíváncsisága sem, hiszen a Psyche-űrszonda fedélzeti műszerei között lesz egy olyan nagyfelbontású multispektrális képalkotó műszer, amellyel az aszteroida anyagi összetételét fogják vizsgálni.
A Psychén rejtőző nemesfém készlet kitermelése egyelőre a sci-fi világába tartozó elképzelés. A Brit Királyi Csillagászati Társaság elnöke, John Zarnecki szerint még legalább fél évszázadra vagyunk a kereskedelmi űrbányászat kézzelfogható lehetőségétől.
Az űriparban érdekelt vállalkozások tulajdonosai azonban sokkal optimistábbak az űrbányászat közeli lehetőségeit tekintve, mint a csillagászok. Barack Obama, az Egyesült Államok volt elnöke 2015-ben írta alá azt az új űrtörvényt, amely külön fejezetet szentelt az űrbányászat jogi kereteinek megfogalmazására.
A törvény negyedik cikkelye kimondja, hogy minden amerikai polgárnak valamint kereskedelmi entitásnak joga van a világűrből származó erőforrások birtoklására.
Hogy mindez hogyan lesz kivitelezhető a gyakorlatban, az egyelőre még több mint kérdéses. A világűrre vonatkozó ENSZ-egyezmény szerint ugyanis a világűr az emberiség közös kincse, így az égitesteken egyetlen állam vagy szervezet sem szerezhet tulajdonjogot, vagy egyéb kizárólagos jogokat. Hogy miként vélekednek erről a jövő űrbányászai, arról egyelőre nem szól a fáma.
[type] => post
[excerpt] => A Mars és a Jupiter pályája közötti kisbolygó-öv megszámlálhatatlanul sok kisebb-nagyobb aszteroidából illetve kozmikus törmelékből áll. Az aszteroida-övben keringő égitestek mérete rendkívül változatos: a porszemtől egészen a 950 kilométeres átmé...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1628807220
[modified] => 1628746492
)
[title] => Óriási mennyiségű arany van egy aszteroidán a Föld közelében
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=67199&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67199
[uk] => 67388
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 67200
[image] => Array
(
[id] => 67200
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg
[original_lng] => 29178
[original_w] => 790
[original_h] => 445
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6-768x433.jpg
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg
[width] => 790
[height] => 445
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg
[width] => 790
[height] => 445
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg
[width] => 790
[height] => 445
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/20210810psyche6.jpg
[width] => 790
[height] => 445
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1628930250:2
[_thumbnail_id] => 67200
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2914
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1628736093
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640086081
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657648798
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665121164
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Az év legnagyobb aszteroidája fog elhaladni a Föld közelében március 21-én – jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A 2001 FO32 jelzésű meteorit a potenciálisan veszélyes kisbolygók kategóriájába tartozik, de a NASA szerint nem jelent veszélyt az emberiségre, a kevesebb mint egy kilométer átmérőjű égitest mintegy kétmillió kilométerre halad el a bolygónk mellett, vagyis legközelebbi pontján is ötször olyan távol lesz a Földtől, mint a Hold.
Az aszteroida óránként 124 ezer kilométeres sebességgel száguld el a Föld mellett, az aszteroidák többségénél gyorsabban – közölte a NASA.
A kisbolygót 2001 márciusában fedezték fel, a csillagászok azóta követik az útját.
Közepes erősségű távcsővel a déli féltekén és az északi félteke alacsonyabb szélességi köreiben az amatőr csillagászok is láthatják az aszteroidát, amelynek „látogatása” a NASA szerint kivételes lehetőséget nyújt a hivatásos csillagászoknak az égitest tanulmányozására.
Az elkövetkező 100 évben egyetlen nagyobb ismert aszteroida sem fog becsapódni a Földön, és nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövőben felfedezendő kisbolygók bármelyike is kárt okozna bolygónkban – közölte a NASA.
Mindazonáltal minél többet tudunk róluk, annál inkább felkészülhetünk egy esetlegesen veszélyt jelentő aszteroida elhárítására – írták közleményükben a kutatók.
[type] => post
[excerpt] => Az év legnagyobb aszteroidája fog elhaladni a Föld közelében március 21-én – jelentette be csütörtökön az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1615675380
[modified] => 1615592944
)
[title] => Az év eddigi legnagyobb aszteroidája közelít a Föld felé
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=49011&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49011
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49013
[image] => Array
(
[id] => 49013
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg
[original_lng] => 53864
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/aszteroida.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1615621863:4
[_thumbnail_id] => 49013
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3171
[_oembed_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] =>
[_oembed_time_889c10879d516d9338910ef37fe5199c] => 1615621874
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1640311270
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657636917
[_oembed_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] =>
[_oembed_time_8507a802bcd8a211015f165011b0bff8] => 1665655877
[_oembed_3a3b4b728bce09709458b7df793900f0] =>
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A mai nap során fogja a Földet – ezúttal még biztonságos távolságban – megközelíteni az 99942 Apophis, az emberiség által ismert egyik legveszélyesebb aszteroida.
Az objektum ugyanis pár évtizeden belül akár ütközési pályára is kerülhet majd bolygónkkal, és ha nem sikerül megoldást találnunk elhárítására, be is csapódhat akár abba.
Apohis nem sokkal az ezredforduló után került a figyelem középpontjába, miután az akkori mérések alapján arra lehetett következtetni, hogy 2029-ben összeütközik majd a Földdel. Bár ezt az objektum pályájának későbbi megfigyelései és az azok alapján végzett pontosabb számítások kizárták, jelenleg is megvan a lehetősége annak, hogy egy későbbi időpontban: 2068 áprilisában tényleg sor került a becsapódására.
A mai napon ugyanakkor még egyértelműen biztonságos távolságban – ha relatív közel is – fog elhaladni a Föld mellett, hogy a későbbi évtizedek során többször visszatérve riogasson minket. Bár Apophis átmérőjét jelenleg csak 325 méterre becsülik a tudósok, tekintélyes, 40 millió tonnás tömege, valamint óriási sebessége miatt becsapódása esetén így is elképzelhetetlen pusztítást okozhatna a Földön.Amennyiben szárazföldön zuhanna le, úgy akár egy kisebb országot is kompletten kiradírozhatna arról, de még ennél is nagyobb pusztítást végezhetnek ha valamelyik óceánban vagy tengerbe csapódna valamelyik kontinens közelében. Ebben az esetben ugyanis olyan, több tíz méter magas szökőárat válthatna ki, ami a teljes partvonal mentén több kilométeres vastagságban mindent letarolna, méghozzá újra és újra, mivel a szökőár számos alkalommal visszatérne.Azt, hogy a 2069-es becsapódás veszélye fennáll -e, a mostani, illetve a 2029-es – jelenleg szintén veszélytelennek ítélt – visszatérése során végzett mérések alapján lehet majd pontosítani. A mostani számítások szerint erre 1:380.000 az esély, tehát elég alacsony – de persze az arányszám a jövőben mindkét irányban elmozdulhat majd.
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
A 2001 FO32 jelű objektum 08-1,7 kilométer átmérőjű, és csillagászati szempontból igen közel, 2 millió kilométerre jár majd március 21-én.
Az objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítette az űrkutatási hivatal, mivel az nagyjából kétmillió kilométerre halad el a Föld mellett. (A szakértők minden olyan objektumot potenciálisan veszélyesnek minősítenek, amelyek 140 méternél szélesebbek és utazásuk során 7,5 kilométernél közelebb jönnek a Földhöz.)
Bolygónk mellett gyakorta suhannak el kisebb-nagyobb aszteroidák, de a 2001 FO32 mérete és sebessége miatt is különleges: amikor a közelünkbe ér, nagyjából 124 ezer km/h-val halad majd.
A NASA folyamatosan kémleli az űrt a veszélyesebb aszteroidák után, de egyelőre nem találtak olyat, amely miatt a következő 100 évben aggódnunk kellene. Az eddig ismert legnagyobb fenyegetést a 2009 FD jelű objektum jelenti, amely 2185 környékén éri el a Földet, de a tudósok szerint mindössze 0,2% esély van rá, hogy belénk is ütközik.
Oh, this is amazing. Close to tears. Ourspace has published an update on the "mystery hut" and it's so underwhelming it's brilliant. It's just a small rock on a crater rim that they're now calling "jade rabbit" for its appearance. Source: https://t.co/frrMKH7RWMhttps://t.co/GFCIRzqmDupic.twitter.com/jpDLDS8TZu
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
We've been tracking a new asteroid named 2023 DW that has a very small chance of impacting Earth in 2046. Often when new objects are first discovered, it takes several weeks of data to reduce the uncertainties and adequately predict their orbits years into the future. (1/2) pic.twitter.com/SaLC0AUSdP
— NASA Asteroid Watch (@AsteroidWatch) March 7, 2023
Splashdown!#Crew5 is back on Earth, completing a science mission of nearly six months on the @Space_Station. Their @SpaceX Dragon Endurance spacecraft touched down at 9:02pm ET (0202 UTC March 12) near Tampa off the coast of Florida. pic.twitter.com/nLMC0hbKY4
