52 főből álló látogatócsoportot fogadott Bocskor Andrea, független európai parlamenti képviselő Strasbourgban. A Kárpátaljáról, Hajduböszörményből, valamint Konyárról érkezett vendégek betekintést nyerhettek a kárpátaljai születésű képviselő munkájába és az Európai Parlament működésébe. Az Európai Parlament épületében először Bodnár Alexandra, a képviselő asszony egyik asszisztense vezette körbe a csoportot, majd előadást tartott a parlament szerkezetéről, kialakulásának hátteréről, a jelenleg működő hét frakció tevékenységéről, valamint a képviselők főbb feladatairól. Ezt követően nyílt lehetőség találkozni Bocskor Andrea képviselő asszonnyal, aki beszámolt az EP-ben végzett munkájáról, felvázolta az aktuális politikai helyzetet, kitért a különböző bizottságokban zajló folyamatokra is. „Nagy örömömre szolgál, hogy kárpátaljaiak is meglátogathatnak az Európai Parlamentben akár Brüsszelben, akár Strasbourgban.„ – emelte ki stábunknak Bocskor Andrea. A Bocskor Andreával történő találkozást követően a csoport az ülésterem karzatáról figyelhette a plenáris ülés munkáját, ahol kiemelt témaként épp az Európai Uniós vízgazdálkodás volt napirenden, majd közösen tekintették meg az EP parlamentáriumát is. A parlamenti körutat követően lehetőség nyílt a városnézésre is, megtekinthették a Strasbourgi Notre-Dame Katedrálist, amely a világ legmagasabb középkori épülete, valamint ellátogattak a város Petite-France negyedébe is, ahol gerendás kereskedőházak szegélyezik az Ill folyót. A kárpátaljai látogatócsoport többségét a Rákóczi főiskola, valamint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség küldöttei alkották. A szempontok fontosak, s kárpátaljai képviselőként kiemelten fontos számomra Ukrajna Európai Uniós csatlakozása, amelynek egyik alapfeltétele kell, hogy legyen a kárpátaljai magyarság jogainak megtartása és a korábban meglévő jogok visszaadása, emelte ki Bocskor Andrea képviselő asszony.
Suite à une erreur d’aiguillage à Paris Charles de Gaule, la #SNCF a envoyé á #Disney le train qui devait amener les parlementaires européens de Bruxelles á Strasbourg.
Az Európai Bizottság és az Európai Tanács múlt heti intézkedéseit követően az Európai Parlament (EP) szerdán bejelentette: megtiltja munkatársai számára a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok alkalmazás használatát a vállalati eszközökön és a mobileszköz-szolgáltatásába bevont személyes eszközökön egyaránt.
Az Európai Parlament illetékes főigazgatósága az uniós intézmény mintegy nyolcezer munkavállalójához eljuttatott levelében arról tájékoztatott, hogy Roberta Metsola, az EP elnöke, valamint Alessandro Chiocchetti, az EP elnöki irodájának kabinetfőnök-helyettese döntése szerint március 20-tól tilos a TikTok használata vagy telepítése a személyzeti eszközökre, köztük mobiltelefonokra, táblagépekre vagy laptopokra.
Attól kezdve az intézmény hálózataiból elérhetetlenné teszik a TikTok webes felületét is – írták, majd hozzátették: erősen ajánlott, hogy az EP-képviselők és munkatársaik távolítsák el az alkalmazást magánhasználatban lévő személyes eszközeikről is.
A levél szerint „kiberbiztonsági aggályok vetődtek fel a TikTok közösségi médiaplatform használatával kapcsolatban, különös tekintettel az adatvédelemre és külső szereplők általi adatgyűjtésre”. A már telepített TikTok alkalmazásokat a lehető leghamarabb el kell távolítani – szólítottak fel.
Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács csütörtökön döntött a TikTok használatának tiltásáról. Indoklásuk szerint az intézkedés célja az intézmények birtokában lévő adatok és információk védelme, valamint az, hogy megóvják az intézményeket a kiberbiztonsági fenyegetésektől és az olyan tevékenységektől, amelyek kibertámadásokhoz vezethetnek.
A bemutatón elhangzott: a könyvvel a legfőbb cél az volt, hogy elmondják, hogy a kárpátaljai magyarság élni és fejlődni szeretne, valamint ragaszkodik azokhoz a jogokhoz is, melyekkel néhány évvel ezelőtt még rendelkezett.
A kötet első fejezete az 1944 és 1953 közötti időszakát öleli fel. A szerzők szerint azért ez a kezdeti dátum, mert ez a korszak szempontjából meghatározó volt a kárpátaljai magyarság történetében is.
A beregszászi történészek által írt könyv bemutatja az elmúlt évtizedek megmaradásért folytatott küzdelmeit, melyeken keresztül szemlélteti a magyar kisebbség elmúlt nyolcvan évét. Váradi Natália az 1953 és 1989 közötti időszakot írta meg.
A kötetben szó van arról is, hogy 1989 után a megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is, vagyis az az érdekvédelmi szervezet, amely mind a mai napig kiáll a kárpátaljai magyarság mellett.
Panelbeszélgetés keretében mutatták be az Európai Parlamentben a „Küzdelem a túlélésért” című kötetet angol nyelven, mely a kárpátaljai magyarság 1944 és 1922 közötti korszakát öleli fel. A bemutatón Csernicskó István, a beregszászi főiskola rektora, a kötet egyik szerzője azt mondta: a legfőbb cél az volt, hogy elmondják, hogy a kárpátaljai magyarság élni szeretne, fejlődni szeretne, és ragaszkodik azokhoz a jogokhoz is, melyekkel még néhány évvel ezelőtt rendelkezett. A beregszászi történészek által írt könyv bemutatja az elmúlt évtizedek megmaradásért folytatott küzdelmeit, melyeken keresztül szemlélteti a magyar kisebbség elmúlt nyolcvan évét. Elhangzott az is, hogy a háború befejezését követően, Ukrajna EU-csatlakozásához fontos lesz megnyugtatóan rendezni a kisebbségi jogi kérdéseket is.
55 főből álló látogatócsoportot fogadott Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő Strasbourgban. Az társaság – amely szeptember 12-én indult útnak Kárpátaljáról és Magyarországról – betekintést nyerhetett a kárpátaljai születésű képviselő munkájába és az Európai Parlament (EP) működésébe.
A hosszú, huszonegy órás buszozás után a csoport először a Molsheim nevű francia kisvárosba érkezett, ahol kellemes, napos idő fogadta őket, így többen elindultak felfedezni a város nevezetességeit, rendezett parkjait, a francia hangulatot idéző, romantikus erkélyekkel díszített, egymás után sorakozó épületekből álló szűk utcáit.
A program másnap reggel Strasbourgban folytatódott. Az elzászi város az EP plenáris üléseinek fő helyszíne.
Az Európai Parlament épületében először Bodnár Alexandra, a képviselő asszony egyik asszisztense vezette körbe a csoportot, majd előadást tartott a parlament szerkezetéről, kialakulásának hátteréről, a jelenleg működő hét frakció lényegéről, valamint a képviselők főbb feladatairól.
Ezt követően nyílt lehetőség találkozni Bocskor Andrea képviselő asszonnyal, aki beszámolt az EP-ben végzett munkájáról, felvázolta az aktuális politikai helyzetet, kitért a különböző bizottságokban zajló folyamatokra, köztük az Oktatási és Kulturális Bizottságban, illetve a Külügyi Bizottságban történő munkára.
A látogatócsoportok meghívásának és fogadásának jelentőségéről szólva Bocskor Andrea helyszíni tudósítónknak elmondta: „Nagy örömömre szolgál, hogy kárpátaljaiak is meglátogathatnak az Európai Parlamentben akár Brüsszelben, akár Strasbourgban. 2014 óta több mint 800 látogató vett részt ilyen utakon, mely elsősorban azért fontos, mert megismerik a munkámat, látják azt, hogy milyen ez a nagy európai buborék, mivel foglalkozunk, és egy kicsit talán közelebb kerülnek ahhoz, amit csinálunk, s talán könnyebb így bemutatni azt, hogy mi az, amit értük is teszünk.”
A fideszes EP-képviselő az aktuálpolitikai helyzetre reagálva aláhúzta: „Ami a kárpátaljai magyar közösséget érinti, és így az ukrajnai háborút, én mindig annak a szemüvegén keresztül nézem, hogy mi az, ami Kárpátalját és a kárpátaljai magyar közösséget is segíti, előre viszi. Elsősorban azt szoktam hangsúlyozni minden felszólalásom során, hogy az emberi tényezőből kell kiindulni, ezért úgy gondolom, hogy a békére lenne leginkább szükség, és arra, hogy mihamarabb legyen vége ennek a háborúnak, melynek már így is rengeteg áldozata van, s nagyon sokan kényszerültek elhagyni a szülőföldjüket. Kárpátalját is megterheli az, hogy belső-ukrajnai menekülteket kell elszállásolniuk, infrastrukturálisan és humanitárius szempontból is nehéz helyzet ez. Ezért megpróbálom ezekre felhívni a figyelmet: hogy ameddig tart a háború, addig minden segítséget meg kell adni a térségnek, hogy minél könnyebbé tegyük azok helyzetét, akik otthon maradtak. De a legelső szempont az, hogy politikai, diplomáciai és minden egyes eszközzel a békén kell dolgozni. Sajnos – nagy szomorúságomra – nagyon kevés olyan hang van még mellettünk, magyar képviselők mellett, akik a békét szorgalmazzák. Úgy gondolom, hogy az Európai Uniónak is sokkal hatékonyabb eszközökkel, sokkal nagyobb erőbedobással kellene ezen dolgoznia” – szögezte le.
A Bocskor Andreával történő találkozást követően a csoport az ülésterem karzatáról figyelhette a plenáris ülés munkáját, ahol kiemelt témaként az Unió helyzete volt éppen napirenden. A vitákba történő belehallgatást követően a jelenlévők felfedezhették a Simone Veil Parlamentáriumot, melynek keretében megtekintettek egy nyolcperces összeállítást az EP szerepéről.
A parlamenti látogatás után a program Strasbourg műemléki védelem alatt álló belvárosának felfedezésével folytatódott, melyet a Katedrális tér közepén álló monumentális Notre-Dame de Strasbourg székesegyház látványa koronázott meg. A gótikus stílusban épült székesegyház Franciaország második leglátogatottabb katedrálisa a Notre-Dame de Paris után. Az elzászi régió szépségei után a helyi konyha specialitásainak megízlelése sem maradt el, ugyanis a látogatás a belváros egyik vendéglőjében elfogyasztott vacsorával zárult.
A kárpátaljai csoport csütörtök reggel hálás szívvel indult haza, s ezúton is köszönetét fejezi ki Bocskor Andrea képviselő asszonynak a meghívásért és a vendéglátásért, asszisztenseinek pedig az élménydús programokért.
Európai polgári kezdeményezést nyújtottak be az Európai Bizottságnak, amelyben arra kérik a testületet, hogy tegyen törvényjavaslatot az Európai Parlamentnek a dohányzás visszaszorítása érdekében.
A javaslat szerint az Európai Unióban a 2010 után született polgárok nem vásárolhatnának többé dohány- és nikotintartalmú terméket. A bizottság a kezdeményezést befogadta, a tartalmi vizsgálatát azonban még nem végezte el.
Az Európai Bizottság szerdán bejelentette, hogy nyilvántartásba veszi a Felhívás a dohányfüstmentes környezet és az első európai dohányzásmentes generáció elérésére 2030-ig című európai polgári kezdeményezést.
A kezdeményezés szervezői arra kérik a bizottságot, hogy tegyen jogszabályjavaslatot az új generációk dohányfüggőségtől való megóvása érdekében, lépjen fel a kapcsolódó környezeti veszélyek és a dohányzás ellen.
A szervezők azt akarják elérni, hogy a brüsszeli végrehajtó testület olyan jogi lépésekre tegyen javaslatot, amelyek megszüntetik a dohány- és nikotintermékek értékesítését a 2010 után született európaiak számára.
A kezdeményezés konkrét intézkedéseket is szorgalmaz a csikkmentes vízpartok és nemzeti parkok európai hálózatának létrehozására, a szabadtéri füstmentes terek kiterjesztésére, valamint a dohányreklámok teljes betiltására.
Az Európai Bizottság közleménye szerint az európai polgári kezdeményezésre irányuló kérelem megfelel a vonatkozó jogszabályokban szereplő feltételeknek, jogilag elfogadható. A kezdeményezés tartalmát az uniós bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta.
A szerdai regisztrációt követően a szervezők megkezdhetik a támogató aláírások összegyűjtését, amelyre egy év áll rendelkezésükre. A szabályok értelmében, ha egy európai polgári kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató aláírást kap legalább hét különböző tagállamból, akkor a brüsszeli testületnek reagálnia kell: el kell döntenie, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja, de döntését mindkét esetben meg kell indokolnia.
Az európai polgári kezdeményezés nem eshet a bizottság hatáskörén kívül, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az Európai Unió értékeivel.
Hozzájárult az Európai Parlament a koronavírus elleni védettséget igazoló tanúsítványok június 30-án lejáró érvényességének egyéves meghosszabbításához annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok élhessenek az Unión belüli szabad mozgáshoz való joggal – közölte az uniós parlament csütörtökön.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 453 szavazat, 119 ellenszavazat, és 19 tartózkodás mellett elfogadott megállapodás szerint az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbítása mellett a vonatkozó jogszabályi változások azt is lehetővé teszik a tagországok számára, hogy új típusú antigén-teszteken alapuló vizsgálati tanúsítványokat állítsanak ki – írja az MTI.
A tagállamoknak kerülniük kell a védettségi igazolványt birtokló polgárok szabad mozgásának indokolatlan korlátozásait, nyomatékosították a képviselők. Ha mégis utazási korlátozások bevezetésére kényszerülnek, akkor azoknak mindenképpen arányosnak kell lenniük, és bevezetésüknek figyelembe kell vennie az Európai Betegmegelőzési és Járványvédelmi központ (ECDC) legfrissebb tanácsait.
A jogszabály szerint hat hónappal az igazolványok érvényességének meghosszabbítása után az Európai Bizottságnak értékelnie kell, hogy a vonatkozó rendelet további fenntartása továbbra is szükséges illetve arányos-e. A képviselők egyöntetű véleménye szerint a rendelet alkalmazásának a lehető legrövidebbnek kell lennie, és a járványügyi helyzet változásával azonnal hatályon kívül kell helyezni.
A koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványt létrehozó, jelenleg hatályos rendeletet 2021. június 14-én fogadták el. Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását egy évvel, azaz 2023. június 30-ig. A rendelet az Európai Unió Tanácsának jóváhagyását követően lép hatályba.
Annak biztosítására, hogy az uniós állampolgárok élhessenek az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való jogukkal, az Európai Parlament (EP) támogatja a koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványok június 30-án lejáró érvényességének egyéves meghosszabbítását, és tárgyalásokat kezd a tagállamokkal ennek részleteiről – közölte az EP csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás szerint az uniós védettségi igazolványok érvényességének meghosszabbítása mellett olyan jogszabályi változásokról is szó van, amelyek lehetővé tennék a tagországok számára, hogy új típusú antigénteszteken alapuló vizsgálati tanúsítványokat állítsanak ki.
A képviselők hangsúlyozták: a tagállamoknak kerülniük kell, hogy indokolatlanul korlátozzák a védettségi igazolvány birtokosainak szabad uniós mozgását. Ha mégis utazási korlátozások bevezetésére lenne szükség, azoknak a kockázatokkal arányosnak kell lenniük, és bevezetésük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb tanácsainak figyelembevétele mellett történhet.
Az EP-képviselők azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy hat hónappal az igazolványok érvényességének meghosszabbítása után értékelje, hogy a vonatkozó rendelet fenntartása szükséges-e, és továbbra is arányos-e. A képviselők ugyanis azt szeretnék, hogy a rendelet alkalmazásának időtartama a lehető legrövidebb legyen, és amint a járványhelyzet lehetővé teszi, hatályon kívül helyezzék.
A koronavírus elleni védettséget igazoló uniós tanúsítványt létrehozó, jelenleg hatályos rendeletet 2021. június 14-én fogadták el. Az Európai Bizottság február 3-án javasolta a rendelet érvényességének meghosszabbítását egy évvel, azaz 2023. június 30-ig. Más, célzott módosítások bevezetésére is javaslatot tett, például az engedélyezett antigéntesztek körének bővítésére, továbbá arra, hogy a klinikai vizsgálatokban részt vevők részére is lehessen oltási igazolványt kiállítani.
Az Európai Unió (EU) kisebbségpolitikájáról, az EU és Ukrajna kapcsolatáról, a kárpátaljai magyarság helyzetéről, a környezetvédelem fontosságáról számolt be Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Az Európai Parlament Fidesz–KDNP-frakciójának képviselőjeként második ciklusát tölti Brüsszelben. Az ötéves ciklus felénél tartva milyen észrevételei vannak az Unió politikájáról?
– Az Unió politikája egyre uniformizáltabb, és sajnos egyre inkább balra tolódik. Ennek jó példája az Európai Néppárt (EPP), amely az Unió legszámottevőbb politikai ereje volt, de már nem azt a konzervatív-keresztény értékrendet követő párt, amelyhez anno a Fidesz csatlakozott. Ezért született az a döntés, hogy elhagyjuk a pártcsaládot. Az EPP sajnos elvesztette a gerincét, és sokszor behódol a baloldal, a liberálisok akaratának, mivel a politikai korrektségre hivatkozva nem merik vállalni eredeti elveiket.
Az EU migrációs politikája, genderőrülete, erőszakos LMBTQ-propagandája, az, hogy beleszól a tagállamok belügyeibe – például hogyan neveljük gyerekeinket –, az, hogy lassan betiltja a karácsonyt, Jézus Krisztus és a keresztény nevek használatát, elfogadhatatlan és túllép minden határon. Mindemellett a liberális tolerancia csak addig terjed ki, míg mindenki egyetért a mainstreammel, a más véleményen levőkkel szemben kettős mérce, jogállamisági eljárások és kondicionalitás érvényesül.
A másik, ami szembetűnő, az pont a kisebbségvédelmet érinti. Úgy tapasztalom, hogy sokkal nehezebb most átvinni a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kezdeményezéseket pl. az EP-ben is, mert csak a szexuális kisebbséggel vagy a migránsokkal „divat” foglalkozni. Még bonyolultabb a feladat, ha Ukrajnáról van szó, hiszen az ukrajnai kisebbségek helyzetét az orosz–ukrán viszony szemüvegén keresztül szemlélik. Az Unió így szemet huny az alapvető emberi jogok negligálása felett, hiszen a kisebbségi jogok részei az alapvető emberi jogoknak. Ez azt is jelenti, hogy a kisebbségi jogokat feláldozzák a geopolitikai érdekek oltárán.
Nehéz dolga van azoknak a képviselőknek, pártoknak, akik a tradicionális, konzervatív keresztény kultúra értékeit képviselik, valamint az alapvető emberi és szabadságjogokért, köztük a kisebbségi jogokért küzdenek. De mi kitartunk, és tesszük a dolgunkat.
– Számos alkalommal tett tanúbizonyságot, hogy kárpátaljai származású képviselőként szívén viseli szülőföldje és a kárpátaljai magyarság sorsát, s fontosnak tartja, hogy szót emeljen a helyi magyarság érdekei és védelme mellett. Milyen változások következtek be az EU kisebbségpolitikájában?
– A nemzeti kisebbségek védelmére szolgáló jogi keretrendszer még az 1990-es években jött létre főként az Európa Tanács égisze alatt, önkéntesen csatlakozó országok részvételével, szankciók nélkül. Mára ez a keret elavult és nem kellően hatékony, hisz sok esetben éppen az államok nem tartják be, akiknek garantálniuk kellene a kisebbségi jogokat. A kisebbségi jogok garantálása és tiszteletben tartása fokmérője a demokráciának és egy társadalom fejlettségének. Minél fiatalabb egy adott nemzetállam, annál jellemzőbb a sovinizmus és a nacionalizmus. Az erős nemzetek tudnak toleránsak lenni úgy, hogy közben tisztában vannak a saját értékeikkel. Mivel kiderült, hogy szükség lenne uniós kisebbségvédelmi keretre, néhány éve számos kezdeményezés indult ennek érdekében, de sajnos bebizonyosodott, hogy az EU nem akar jogilag felelősséget vállalni sem a területén, sem az EU szomszédságában élő nemzeti kisebbségekért. Itt az Európai Bizottság által elutasított Minority SafePack polgári kezdeményezésre gondolok, amelyet több mint egymillió európai uniós állampolgár és az EP is támogatott. Ezzel nemcsak az Unióban élő őshonos nemzeti kisebbségeknek fordított hátat, de még kilátástalanabbá tette az EU-val társult országokban élő kisebbségek helyzetét, akik abban reménykedtek, hogy majd – az Unió példáját követve – az ő országukban is érvényesülnek a kisebbségi jogok. Az EU nem szolgál jó példával e téren a csatlakozni vágyó vagy társult országainak, így Ukrajnának sem.
Az is elfogadhatatlan, hogy az EU egyre több területen alkalmazza a kettős mércét, különbséget tesz a kisebbségek között. Míg valamelyik távoli országban élő kisebbségek, pl. ujgurok helyzetét szívügyének tekinti, addig a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett jogsértéseket, atrocitásokat szemrebbenés nélkül veszi tudomásul. Továbbá míg az LGBTQ-közösségek vélt vagy valós sérelmei esetén szigorúan felszólal az EU, addig az őshonos nemzeti kisebbségek problémáit szőnyeg alá sepri, és tagországi kompetenciára hivatkozik.
– (Mikor) Történhet előrelépés az európai őshonos kisebbségek jogérvényesülése érdekében?
– A Minority SafePack elutasításával az EU-nak továbbra sincs hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmében, de a kezdeményezők, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) nem adta fel, és az EU Bíróságán keres jogorvoslatot.
A nemzeti kisebbségek védelmében több nemzetközi szervezet is működik, kisebb-nagyobb eredménnyel. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségek főbiztosa fontos szerepet tölt be a kisebbségvédelemben. A jelenlegi főbiztossal, Kairat Abdrakhmanovval gyakran értekezem a kárpátaljai magyar kisebbséget érintő jogszűkítésekkel kapcsolatban, aki idén ősszel Kárpátaljára is ellátogatott, és helyben tájékozódott a magyar kisebbség helyzetéről. Fontos megemlíteni az Európa Tanácsot is, amely a kisebbségi jogok védelmében a legszélesebb nemzetközi jogi szerződéses hátteret adja a keretegyezménnyel és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájával. Novemberben ért véget az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros magyar elnöksége, melynek egyik súlyponti témája a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása volt. Az ENSZ-nek is van kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges előadója – jelenleg Fernand de Varennes tölti be a posztot –, akivel több tárgyalást folytattunk, és már részt vett egy általam, a kárpátaljai kisebbség védelmében szervezett rendezvényen is, illetve a FUEN, amely a kisebbségvédelemmel foglalkozó civil és politikai szervezeteket tömöríti, és kifejezetten a kisebbségek nemzeti érdekképviseletére jött létre.
Nagy sikernek tekinthető, hogy a KMKSZ-t is tagjai közé fogadó, nagy presztízsű IDC–CDI, a kereszténydemokrata pártokat tömörítő ernyőszervezet júliusban a KMKSZ kezdeményezésére határozatban állt ki a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvi és oktatási szerzett jogai mellett, és elítélte a Mirotvorec, valamint más szervek politikai nyomásgyakorlását.
Tehát a szervezeti keret- és normarendszer létezik, a hatékonyságát viszont növelni kellene. Remélem, hogy hamarosan nagyobb előrelépést tudunk elérni az őshonos nemzeti kisebbségek jogérvényesülése érdekében.
– Munkájának eredményeként Kárpátalja nemcsak politikai szempontból került fel a térképre, hanem a Brüsszeli Kárpátalja Napok szervezésével kulturális szempontból is. Miért tartja fontosnak, hogy napirenden tartsa ezt a kérdést?
– A Brüsszeli Kárpátalja Nap fő célja, hogy a vidék kulturális, történelmi, művészeti, gasztronómiai különlegességeinek bemutatása mellett napirenden tartsuk az aktuálpolitikai történéseket, és első kézből értesüljenek Európa fővárosában a kárpátaljai magyarokról. A kárpátaljai magyar közösség jogfosztását, anyanyelvi oktatási rendszeréhez való ragaszkodását gyakran nem értik Brüsszelben, távolinak tűnnek a vidék és az ott élők gondjai. Immár hatodik almalommal sikerült színvonalas rendezvényt vinni Brüsszelbe, mellyel hagyományt teremtettünk, és egyre jobban felfigyelnek ránk. A rendezvények után többször előfordult, hogy a közönség soraiból jöttek oda hozzánk, és elmondták, hogy hallottak a problémáinkról, de azt nem tudták, hogy ilyen rossz a kárpátaljai magyarság helyzete. Vannak visszatérő, nem magyar anyanyelvű nézőink is, akik számára örömteli, hogy más vidék kultúrájával ismerkedhetnek meg. Célunk, hogy a Brüsszelben élő magyarság mellett az uniós intézményekben dolgozó más nemzetiségűek is részt tudjanak venni a Kárpátalja Napon. Úgy gondolom, hogy a rendezvénnyel Kárpátalja és a magyar kultúra hírnevét öregbítjük, emellett kárpátaljai politikusok, oktatási szakemberek, történészek adnak valós választ a felmerülő kérdésekre, mutatnak reális képet a kárpátaljai valóságról, és nem utolsósorban kárpátaljai büszkeségeink, színészek, táncosok, festők, színtársulatok előtt nyílik meg a lehetőség, hogy bemutassák a mi Kárpátaljánkat.
– Október közepén rendezték meg a konfliktusmegelőzésnek és a kisebbségek jogvédelmének szentelt Európai Regionális Fórum negyedik ülésszakát, melyen a KMKSZ képviselőjével számos javaslatot fogalmaztak meg a kárpátaljai magyarság védelmében. December elején került sor az ENSZ Kisebbségi Fórumára, melynek fókuszában a konfliktusmegelőzés és a kisebbségek emberi jogai álltak. Az előzetes regisztráció ellenére a kárpátaljai magyarság képviselői nem kaptak szót a tanácskozáson, míg az ukrajnai kisebbségek helyzetét vázoló ukrán álláspont többször is helyt kapott. Mi a véleménye erről a kontrasztról?
– Dr. Váradi Natáliával, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docensével, aki a KMKSZ-t képviselte, októberben részt vettünk az Európai Regionális Fórum ülésén. Amellett, hogy felszólaltunk, ajánlásokat is beterjesztettünk az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket érintő diszkriminatív helyzet javítása érdekében. Sikerként könyvelhetjük el, hogy az ajánlásokba a mi javaslataink is bekerültek. A fórum ajánlásai általános megfogalmazások, amelyek felszólítják az országokat a kisebbségi jogok tiszteletben tartására, pl.: hatékony részvételi lehetőség biztosítása a kisebbségek számára az őket érintő törvények és politikák kidolgozásakor, végrehajtásakor és ellenőrzésekor, kvótarendszer kialakítása a hatóságok részéről a kisebbségek részvételi lehetőségének biztosítására a politikai és állami struktúrákban, az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a megkülönböztetésmentesség biztosítása, beleértve a kisebbségi nyelveken történő oktatást, képviselőik bevonását, aktív részvételét a nemzeti kisebbségek oktatásával kapcsolatos politikák és programok kidolgozásába, továbbá olyan fontos rész is bekerült, hogy az állami szereplőknek és köztisztviselőknek tartózkodniuk kell attól, hogy a kisebbségeket potenciális nemzetbiztonsági fenyegetésként azonosítsák be. Az Európai Regionális Fórumon elért eredmények fényében bizakodva vártuk az ENSZ Kisebbségi Fórumát, mely négy regionális fórum tapasztalatát kellett összesítse. Ennek ellenére egyikünk sem kapott szót. Nehéz eldönteni, hogy ennek politikai motivációja volt-e, de míg egyes kisebbségek védelmében többen is szót kaptak, vagy pl. Ukrajna képviseletében többen felszólaltak, de csak a krími tatárok helyzetét ismertették, elmondható, hogy lehetséges. Remélem, hogy a következő fórumon nem történik ilyen diszkrimináció.
– Miben más az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete az 1990-es évekhez képest?
– Sajnos a kilencvenes évekhez képest Ukrajna kisebbségpolitikája száznyolcvan fokos fordulatot vett. 1991-ben írta alá, 1993-ban lépett életbe a Magyarország és Ukrajna közötti jószomszédsági megállapodás, amelyben a két ország vállalta, hogy kölcsönös védelemben részesítik az egymás területén élő nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitását. Az utóbbi években Ukrajna sorozatosan megszegi a megállapodásban vállaltakat. 1992-ben Ukrajnában elfogadták a kisebbségi törvényt. Most ott tartunk, hogy hamarosan Ukrajnának nem lesz kisebbségekről szóló törvénye, csak nemzeti közösségekről szóló, amivel felrúgnak minden nemzetközileg elfogadott standardot. Az ENSZ legutóbbi Kisebbségi Fórumán az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottja is pont ezt bírálta, hogy sok ország úgy próbálja meg kikerülni a kisebbségi jogok védelme terén tett kötelezettségvállalásait, hogy a kisebbségeket érintő jogszabályok megalkotásakor megváltoztatja a terminusokat.
1989-ben alakult meg a KMKSZ, 1991-ben a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, 1994-ben kezdte meg működését a mai II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elődje. Ma ezeket az intézményeket sorozatos atrocitások érik, a KMKSZ ungvári székházát robbantásos merénylet érte, az Ukrán Biztonsági Szolgálat kommandósai megrohamozták a magyar kisebbségi szervezeteket, képviselőit politikai nyomás alatt tartják. A 2017-ben elfogadott oktatási törvény, a 2019-ben elfogadott nyelvtörvény, az idén elfogadott őshonos népekről szóló törvény és a most készülő nemzeti közösségekről szóló törvény mind azt bizonyítják, hogy a kilencvenes évekhez képest óriási visszalépés tapasztalható az ukrán kisebbségpolitikában, egyre inkább megfosztják az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségeket a korábban gyakorolt jogaiktól.
– Figyelemmel kísérve munkásságát megállapítható, hogy nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre. Júniusban Határokon átnyúló összefogással a tiszta Tiszáért címmel nagyszabású online konferenciát szervezett, melynek célja volt a tiszai szennyeződés magas fokú problémájának nemzetközi és európai uniós szinten való ismertetése, a környezetvédelem fókuszba helyezése szakemberek, hivatalok, civil szervezetek és aktivisták bevonásával, valamint a jelenlegi tarthatatlan helyzetre való hatékony megoldások keresése. Fél év távlatából sikeresnek tartja a konferenciát?
– A visszajelzések alapján elmondható, hogy sikeres volt a konferencia. Tisztában voltam vele, hogy Kárpátalján is komoly gondok vannak a Tisza hulladékkal való szennyezettségével, és már évek óta terveztem egy környezetvédelmi témát érintő konferencia megszervezését. Ljasuk Dimitrij A Tisza nevében filmjét látva eldöntöttem, hogy minél előbb be kell mutatni uniós szinten is ezt a több, köztük EU-s országokat is érintő problémát. Fél évvel a konferencia után is pozitívan említik azt, pl. az egyik előadó, Markku Markkula, a Régiók Európai Bizottságának tagja, az intézmény környezetvédelmet is érintő szakbizottságának ülésén említette a konferenciánkat, és elismerését fejezte ki, hogy komolyan foglalkozunk a Tisza szennyezettségének problémájával.
Örömmel tölt el az is, hogy Kárpátalján fontos lépések történnek a hulladékszennyezés csökkentésére, a szelektív hulladékkezelés mielőbbi megszervezésére. Pl. Viktor Bucsinszkij, a KMKSZ, én és a Mathias Corvinus Collegium közösen mozgalmat kezdeményeztünk, melynek köszönhetően szelektívhulladék-gyűjtő dobozokat és szemléltetőtáblákat helyeztek ki minden beregszászi iskolában. Nagyon fontos, hogy már gyermekkorban megismertessük a környezetvédelem fontosságát, hogy környezettudatosságra neveljük gyermekeinket.
– Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Azt üzenem, hogy tartsanak ki anyanyelvük és szülőföldjük mellett. Ehhez kívánok hitet a Jóistenben, aki a nehéz helyzeteket is a javunkra tudja fordítani. Kívánok erőt, hogy minden nehézség közepette is meg tudják őrizni nemzetünk kultúráját és anyanyelvünket. Ne adják fel a küzdelmet, merjenek kiállni jogaikért!
Képviselői munkám során minden erőmmel azért küzdök, hogy segítsem és támogassam a kárpátaljai magyar közösség ügyét, nem hagyom szó nélkül az őket ért sérelmeket. Bár rengeteg nehézséggel kell megküzdenem, mint ahogy a kárpátaljai magyar közösségnek is jogaik érvényesítése érdekében, de hiszem, hogy „minden lehetséges annak, aki hisz” (Márk 9, 23).
Az anyaország és kormánya az elmúlt tíz évben mindig kiállt közösségünk mellett, az is ennek a felelősségvállalásnak a része, hogy a Fidesz–KDNP lehetőséget biztosított az EP-képviseletre. Fontos év lesz 2022, hiszen Magyarországon országgyűlési választások lesznek, melynek fontos tétje van: lesz-e a magyar érdekekért kiálló nemzeti kormány, vagy a külhoniak ellen uszító balliberális erők kerülnek hatalomra. Ez egyáltalán nem mindegy számunkra, kárpátaljai magyarok számára sem, így fontos, hogy aki teheti, vegyen részt a választásokon!
Boldog, egészségben és sikerekben bővelkedő új évet kívánok mindenkinek!
Az Európai Parlament a jövő héten szavaz egy állásfoglalásról, amely lépéseket sürget az őket érő hátrányos megkülönböztetés felszámolására az EU-ban. Még nem dőlt el, hogy a határozatot vitára is bocsátják-e, vagy csak szavazni fognak róla.
A plenáris ülés elé kerülő dokumentum nem a magyarországi homofób törvényről szól, amelyről az EP júniusban már elfogadott egy kritikus hangú határozatot. Ugyanakkor felhívja az uniós jogszabályok és normák betartatásáért felelős Európai Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt az EU-s értékek védelmében Magyarországon és Lengyelországban.
Emlékezetes, hogy a biztosi testület júliusban két kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben: az egyik a pedofiltörvényt, a másik a “Meseország mindenkié” című, LMBTIQ-vonatkozású gyerekkönyvben kötelezően feltüntetendő nyilatkozatot ítélte a közösség normáival ellentétesnek. A magyar hatóságoknak szeptember közepéig kell válaszolniuk a brüsszeli kifogásokra. Az uniós szerv a napokban néhány lengyel regionális hatóságot arra figyelmeztetett, hogy megvonhatja tőlük a felzárkóztatási támogatást, ha továbbra is “LMBTIQ ideológiától mentes övezetként” reklámozzák magukat.
A parlament petíciós bizottságában előkészített állásfoglalás szerint az EU-nak fel kell számolnia az akadályokat, amelyekkel a melegek szembesülnek alapvető jogaik gyakorlásakor. Az egyik tagállamban kötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot minden országban egységesen el kell ismerni, a házastársakat és élettársakat ugyanúgy kell kezelni, mint az ellenkező neműeket. Az LMBTIQ személyek szabad mozgását nem korlátozhatják a nemzeti jogszabályok, például az azonos neműek házasságának tilalma. A gyermek születési anyakönyvi kivonatában szereplő felnőtteket az EU-ban mindenhol a törvényes szüleiként kell elfogadni. A szivárványcsaládoknak ugyanolyan joguk van a családegyesítéshez, mint az ellenkező nemű pároknak és családjaiknak – áll a szövegben.
A határozati javaslat az EP-hez beérkezett petíciókra válaszul született. E beadványokban a polgárok panaszolták, hogy egyes tagállamok nem ismerik el a más tagállamból származó azonos neműek házasságát, és emiatt megfosztják őket egy sor jogtól, kedvezménytől. Az azonos nemű gyermekes párok esetében sokszor megtagadják, hogy jogilag elismerjék őket gyermekeik közös szüleinek. Ahol nem ismerik el a transznemű szülők törvényes nemét, ott a határőrizeti hatóságok nem hajlandók regisztrálni őket saját gyermekük szüleiként.
Forrás: népszava.hu
[type] => post
[excerpt] => z Európai Parlament a jövő héten szavaz egy állásfoglalásról, amely lépéseket sürget az őket érő hátrányos megkülönböztetés felszámolására az EU-ban. Még nem dőlt el, hogy a határozatot vitára is bocsátják-e, vagy csak szavazni fognak róla.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1631117520
[modified] => 1631099404
)
[title] => A melegek közösségi jogairól szavazhat jövő héten az Európai Parlament
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=70709&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 70709
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 70712
[image] => Array
(
[id] => 70712
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[original_lng] => 425878
[original_w] => 935
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/38651705-2948505-806375fc1fb429329fb2cedce7276d36-wm.jpg
[width] => 935
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1631088616:4
[_thumbnail_id] => 70712
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2782
[_oembed_787cd3121fe3ef43193eca94410e94ff] =>
[_oembed_time_787cd3121fe3ef43193eca94410e94ff] => 1631106730
[_oembed_f0b7ca684cbdcb80ead7abb00c293071] =>
Ganó el Sí. Se ha hecho justicia. Aprobar el #CódigoDeLasFamilias es hacer justicia. Es saldar una deuda con varias generaciones de cubanas y cubanos, cuyos proyectos de familia llevan años esperando por esta Ley. A partir de hoy seremos una nación mejor. #ElAmorYaEsLey ❤️?? pic.twitter.com/O5o0Hi2cm1
