Október végén számos európai ország rekordszámú koronavírus beteget regisztrált. A járvány második hullámának leküzdését szolgáló módszereket minden ország önállóan határozta meg magának. Voltak, akik szigorú karantén korlátozásokhoz folyamodtak, és akik a gazdaság megmentése érdekében enyhébb intézkedéseket hoztak.
A koronavírus járvány nem „zombi apokalipszis”
Mégis úgy tűnik, hogy az országok vezetései cselekedeteikkel ilyen forgatókönyvet hoznak létre a társadalom számára. Tényleg olyan szörnyű az a koronavírus, amely megfosztja a modern világban élő emberek millióit a szabad mozgástól, a munkához való jogtól és más szabadságjogoktól? Itt érdemes a számokat idézni: a betegek 97-98%-a felépül és túléli – közölte a BBC Ukrajina.
Ez az adat azonban nagymértékben változhat, attól függően, hogy milyen gyorsan kap kezelést a beteg. Az első hullám időszakában, Olaszországban az elhalálozási arány 9% volt, míg Németországban csak 0,3%. A koronavírusban szenvedő betegek több mint 80%-ának egyáltalán nincs szüksége orvosi segítségre. Amerikai tudósok szerint a felépült emberek immunitásra tesznek szert, amely 3-6 hónapig védi őket.
A betegek egyharmadának nincs láza, egy ötödük még csak nem is köhög. Különleges tünet a szag- és ízlelés vesztés. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a tünetek nem azonnal jelentkeznek, egy beteg akár 4 egészséges embert is megfertőzhet. Összehasonlításképpen: a szezonális influenza esetében ez az arány 1,3, a kanyaróéban – +12.
A második hullám Európában
Viszont kiderült, hogy gyenge pont azon országok orvosi rendszere, amelyek nem képesek ellenállni a koronavírus-fertőzések növekedési ütemének. Ezért az országok kormányai egymás után újabb és újabb korlátozásokat vezetnek be, amelyek nemcsak a szabadságjogokat, hanem az emberek jövedelemszerzési és túlélési lehetőseit is sújtják, hogy valahogy visszaszorítsák a koronavírus fertőzésének ütemét. Ennek eredményeként korlátozva lettek az emberek alapvető jogai és szabadságai – a szabad mozgás, a munkához és a békés gyülekezésre való jogok.
Csehország október 22-én teljes lezárást vezetett be: az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak kivételével minden üzlet bezárt, és kijárási tilalmat rendeltek el. Az emberek szabadságjogainak korlátozása oda vezetett, hogy csak a munkahelyre vagy orvosi rendelőbe való utazás és bevásárlás céljából hagyhatták el otthonaikat. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően az új betegek száma napi 15-ről 9 ezerre csökkent.
Magyarország november 5-től kijárási tilalmat vezetett be, miközben naponta csaknem 4000 új fertőzést regisztráltak. November 10-től a karantén még szigorúbb lett: bezárták az iskolákat, egyetemeket és éttermeket, betiltották a tömeg rendezvényeket. Ezek az intézkedések nem sokat segítettek, mert november 16-án új, napi 6,5 ezres „antirekord” született.
Szlovákia a tömeges kötelező-önkéntes dupla tesztelést vezette be. Így az emberek „választás nélkül választhattak” – egy egész napot eltöltve jöjjenek és végezzenek el egy gyors tesztet, vagy hagyják ott a munkahelyüket két hétre, és ne hagyják el otthonukat. Ezek az intézkedések konkrét eredményeket hoztak, mivel mindazok, akik megbetegedtek, még tünetmentesen is karanténba vonultak, és ezért a szlovákiai megbetegedések növekedési görbéje végül elérte a „fennsíkot”.
Németország november 2-tól az enyhe lockdown rendszerét vezettette be. Ez az iskolák, óvodák, vállalkozások, a közlekedés és a legtöbb üzlet teljes működését jelenti. Viszont bezárták az éttermeket és kávézókat, múzeumokat, könyvtárakat és fitneszközpontokat. Az emberek szabadságjogainak korlátozása a tömeges rendezvények betiltására korlátozódott, valamint arra az ajánlásra, hogy két családnál többen ne gyűljenek össze. Az intézkedések bevezetését követően a betegek száma néhány napon belül csökkent, de november 13-án új antirekord született- napi 23,5 ezer új beteg. Feltételezhetően az intézkedések nem járultak hozzá a koronavírus terjedésének megfékezéséhez.
Franciaország október végén vezette be a lockdownt. Az iskolák és a vállalkozások működnek, de bárok és éttermek bezártak. A mozgásszabadságot a munkába járás, az élelmiszer beszerzése valamint az egészségügyi dolgok intézésének szintjére korlátozták. A kormányfő reméli, hogy az ilyen kormányzati korlátozások lehetővé teszik a családok számára, hogy decemberben ünnepeljék a karácsonyt és az újévet. De ez még nem biztos. Tavasszal sokan az ígérték: maradjanak otthon két hétig, és mindannyian normális életet fogunk élni. De nem így történt…
Belgium, amely október 30-án 6 hetes szigorú karantént vezetett be, szinte a legjobb eredményt mutatja az európai országok között. Az új betegek száma napi 20 ezerről 4,3 ezerre csökkent.
Hollandia november elején szigorú karantént vezetett be, de teljes lezárásra, kijárási tilalomra és az iskolák bezárására nem került sor. A múzeumokat, színházakat, kaszinókat, mozikat, vidámparkokat és egyéb szolgáltatási intézményt bezártak. A koronavírusos új betegek száma napi 11 ezerről 4,5 ezerre csökkent – derül ki a Worldometers adataiból.
Ukrajna hétvégi karantént vezetett be, de a betegek száma továbbra is újabb antirekordokat döntött. Ugyanúgy, mint a csődbe jutott vállalkozások és vállalkozók száma. November 21-től bírságolják azokat, akik nyilvános helyeken vagy a tömegközlekedési eszközökön nem viselnek maszkot. Figyelmeztetés után a rendőrség, az önkormányzat vagy a járványügyi ellenőrök a helyszínen 170-255 hrivnya közötti bírságot írhatnak ki a szabálysértőnek.
Mint látható, a legtöbb ország egyre több, a szabadságjogokat megtépázó korlátozást vezet be, és ha a tavaszi, a 2 hétre történő karanténba vonulásra vonatkozó rendelet mindenkit sokkolt, akkor év végére ez szinte mindennapossá vált. A kormányok makacsul nem látják azokat a más típusú irányvonalakat, amelyekre érdemes odafigyelni és összpontosítani a költségvetést: az egészségügyi ellátás optimalizálása, a tömegközlekedési eszközök számának növelése, új iskolák és óvodák építése, ezáltal az osztályokban lévő gyermekek számának csökkentése, a sűrűn lakott területek tehermentesítése. Végül is ez egy alapvető megközelítése a koronavírus elleni küzdelemnek.
Sajnos, egyszerűbb megoldásnak tűnik egyetlen tollvonással kiadni egy rendeletet, amellyel az emberek millióit fosztják meg a szabad mozgás jogától, mintha csak így lehetne leküzdeni a betegséget. A legkevesebb ellenállással járó út. Mert sokkal könnyebb elvenni a lakosságtól a szabadságjogaikat, mint azután hosszú évekig harcolni a visszaszerzéséért.
Tekintettel a koronavírusos esetek dinamikájára és arra, hogy nem növekszik tovább a fertőzéses esetek száma, joggal állítható, hogy Ukrajna április 17-én elérte a megbetegedések csúcspontját, és azóta a járvány a platón van – jelentette ki szerdán Viktor Ljasko egészségügyi miniszterhelyettes, országos közegészségügyi főorvos a segodnya.ua internetes hírportálnak adott interjújában.
A helyettes
tárcavezető elmondta: a jelzett dátum óta nincs koronavírusos megbetegedési
csúcs, tehát a járvány 17 napja a platón van. „Ez volt a célunk, amikor
elrendeltük a karantént, hogy ne legyen gyors betegségszám-növekedés és
kiegyensúlyozott legyen a helyzet, a kórházak egyidejű megterhelése nélkül” –
tette hozzá.
Ljasko közölte,
hogy a járványcsúcsot április 14-re várták, s a számítások szerint akkorra 41
ezer betegnek kellett volna lennie, de „idejében bevezettük a karantént”. Mint
mondta, figyelembe véve a retrospektív dinamikát és feltételezve, hogy nem lesz
további növekedés, Ukrajna április 17-én eljutott a járvány csúcsára, mert
azóta, azaz 17 napja az esetek 400 és 550 között ingadoznak.
A
miniszterhelyettes hangsúlyozta: „ha nem szüntetjük meg idő előtt a karantént,
akkor elvben számíthatunk a folyamat stabilizálódására és a koronavírusos
fertőzések számának fokozatos csökkenésére.” Hozzáfűzte: résen kell lenni, mert
új típusú fertőzésről van szó, és nem tudható, milyen lesz a kórokozó
viselkedése. Ukrajna Lengyelországhoz igazodik, tekintettel arra, hogy a
fertőzés dinamikáját tekintve Ukrajna Lengyelországot követi 11-14 napos
késéssel – mutatott rá egyebek mellett Viktor Ljasko.
Minister @a_niedzielski, minister zdrowia ??Wiktor Laszko oraz ambasador ?? w ?? @Vasyl_Zvarych podczas odprawy samolotu z pacjentami z Ukrainy, którzy z Medevac Hub Jasionka trafią na leczenie do Norwegii i Holandii. Wkrótce kolejne tego typu loty. pic.twitter.com/N1hYJ8NiaM
Amikor egy-egy nagyobb járvány kitört a múltban, voltak, akik a dühös isteneket tették felelőssé, mások az ellenségeiket okolták. Ám akadtak olyanok is, akik a bolygók rossz együttállását vádolták, míg mások szerint a „rossz levegő” okozta a gyorsan terjedő betegségeket. Az alábbiakban néhány igazán elképesztő és irracionálisnak tűnő, egykori ötleteket olvashatnak a járványok okáról.
„A betegségek oka a belső harmóniát rontó, romboló sugallat.” (Máté Imre)
Gyakran keverték össze a különböző betegségeket
Az évezredek során igencsak irracionális ötletekkel álltak elő a fertőző betegségek, például a pestis és a kolera terjedésének magyarázatára. Az i.sz. második század derekán a Római Birodalom területén tomboló pestis napi ötezer áldozatot szedett; sok város kiürült, és az ötvenes évek végére teljesen elnéptelenedett. Az embereknek szüksége volt valamiféle magyarázatra a rettenetes járvány okáról.
Római legionáriusok elhagyják a castrum területét. Pannóniában közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozó légiók állomásoztak állandó jelleggelFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
A korabeli leírások alapján azonban a történeti irodalom inkább himlőnek, illetve kanyarónak tartja az „Antoninusok pestisét”.
A rettegett fekete himlő megjelenését a római impérium területén Marcus Aurelius germán hadjáratával kapcsolják össze a források. Az egykori leírásokban azonban nagymértékben keverednek a különböző kiütéses betegségek klinikai jegyei, ezért a fertőzések mögött egyszerre sejthetjük a fekete himlőt, a kanyarót vagy akár a rubeóla tüneteit is.
A Római Birodalom legfontosabb útja, a Via AppiaFORRÁS: HTTPS://HU.WIKIPEDIA.ORG/WIKI/VIA_APPIA#/MEDIA/FILE:VIA_APPIA.JPG
A korabeli beszámolók azonban arra is kitérnek, hogy a rómaiak hite szerint a rettegett betegséget bárki könnyen elkaphatta: mégpedig úgy, hogy egy fertőzött beteg „szemébe nézett”.
Bár az évezredek során a tudósok mindig igyekeztek megérteni a járványok valós okát, sokszor ez lehetetlennek tűnt. A fertőzöttek viszont minden korban megpróbálták a legkülönfélébb módokon megmagyarázni a megbetegedések és elhalálozások okait. Néhányan próbáltak megfigyelések alapján válaszokat találni, míg mások a vakbuzgó hiedelmekhez fordultak, vagy babonák, esetleg bizarr elméletek alapján keresték a magyarázatokat.
Ha az istenek dühbe gurulnak
Amikor az emberek tömegesen, de látszólag megmagyarázhatatlan okokból hirtelen meghaltak, számos korai kultúra először a bosszúálló vagy a haragos, dühös istenekre gyanakodott.
Az ókori görög mitológiában, amely gyakran a tényleges események allegóriájaként szolgált, nem ritka ez a jelenség.
A trójai háborút is az istenek haragjához kötötte HoméroszFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Homérosz szerint a trójai háború alatt Apolló isten nyíllal csapott le a görög hadseregre, amely először az állatokat, majd a katonákat ölte meg.
Nem véletlen, hogy ezek a nyilak hamarosan a betegség és a halál jelképévé váltak. Konkrétan a pestishez is gyakran kapcsolódott az isteni büntetés képzete, ám a korabeli hit szerint a büntetést kiváltó bűn eredhetett épp úgy az istenségeitől elforduló néptől, egy átokból, de a népével kegyetlenkedő uralkodótól is. Még a Biblia is számos részletében úgy hivatkozik a pestisre, mint Isten haragjára.
Apollón istenség hozta a betegségeket a görögök hite szerintFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Az Úr haragja feltámadt a nép ellen, és az Úr nagy pestisjárványokkal sújtotta az embereket” – áll Mózes Negyedik Könyvében, az Ószövetség egy protokanonikus könyvében.
A járványok keletkezéséről az ókori gondolkodók mindenesetre meglehetősen egybehangzóan nyilatkoznak: más természeti jelenségek magyarázatához hasonlóan itt is keverik az „égi vagy isteni akarat” megnyilvánulását, valamint a betegségek racionálisnak vélt hátterét.
A rossz „miazmás” levegő legendája
Az évszázadok során a pestises megbetegedések hullámai újra és újra, más és más formában jelentek meg. Némelyik a nyirokrendszert, egy másik mutációja a tüdőt, egy harmadik pedig a véráramot támadta. Nem véletlen, hogy a járványoknak az éghajlati, környezeti adottságokkal, illetve ezek változásaival való összefüggésbe hozása rendkívül gyakori az ókori szerzők munkáiban.
Idősb Pieter Brueghel A halál diadala című festménye a pestis tombolásárólFORRÁS: WIKIMEDIA /MUESO DEL PRADO
„Filozófusok és hírneves orvosok régóta tanítják, hogy a túlságosan hideg vagy meleg, nedvesség vagy szárazság is okozhat járványokat. Ezért szenvednek az emberek mocsaras vagy nyirkos helyen köhögésben, szembajokban és hasonló betegségekben, forró vidéken viszont lázak hevétől sorvadoznak” – írta Ammianus Marcelinus, a késő római császárkor legkiemelkedőbb történetírója, és nézeteit több tudós is osztotta.
Joseph Heintz: Allegory: Apocalypse című festményén jól ábrázolja a dühös isteneketFORRÁS: FINE ART IMAGES/HERITAGE IMAGES
A pestisnek ebben a megközelítésben „a levegőég összetételének megváltozása, a levegő megfertőződése és elnehezülése” a kiváltó oka. Azt is hozzáteszik, hogy a „megfertőződött, elnehezült levegő a legalsóbb légrétegekbe jut el először, vagy pedig a földnek a káros kigőzölgéseiből származik.” A pestis és a levegő összetételének összefüggése azonban jócskán túlélte az ókori tudósokat. Megjelent például az 1665-es londoni pestis magyarázataként is, és ezt a nézetet olyan hírességek is osztották, mint William Shakespeare.
Asztrológiai magyarázatok, égi jelenségek
Az európai nagy pestisjárvány idején, 1348-ban a párizsi egyetem orvosi kollégiuma is állást foglalt VI. Fülöp francia király kérésére a pestis okait illetően. Az udvarhoz benyújtott részletes dokumentumban a „mennyek csillagképeit” vádolták a járvány miatt. De az asztrológiai állásfoglalásban is megjelentek a levegő megromlásának különféle fejtegetései.
A fekete halál több ezer embert sújtottFORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS
Március 20-án egy órakor három bolygó (Szaturnusz, Mars és Jupiter) jelentős összekapcsolódása volt az Aquarius (Vízöntő) csillagképben – állította a dokumentum, hozzáfűzve, hogy körülbelül ugyanebben az időben holdfogyatkozás is történt.
A kor tudósai tehát a pestis hátterében csillagászati eseményeket sejtettek és kerestek. A párizsi orvostudósok ezért az ókori filozófusokra hivatkozva folytatták a bolygók és a betegségek közötti összefüggések boncolgatását.
Néhány korabeli tudós a holdfogyatkozást okolta a járványok terjedéséértFORRÁS: PHYS.ORG
A középkori szaktekintélyek állítása szerint a „Jupiter, mivel nedves és meleg, gonosz gőzöket húz fel a földről és a Marsból, ami meggyújtja a gőzöket, és ennek eredményeként villámlás, szikra, ártalmas gőz és tűz tört ki a levegőbe.” Ma már csak mosolyogni lehet ezen a királynak benyújtott „szakvéleményen”, de a kor embere komolyan hitt az égi jelenségek földi járványokat kirobbantó hatásaiban.
Végül azonban a tudomány elkezdte meglátni az addig láthatatlant, a járványokat ténylegesen okozó mikrobákat, és a babonás hiedelmeket felváltotta az orvoslásban is a tudományos ráció.
