Huszonharmadik alkalommal hirdette meg a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium kutatói ösztöndíjprogramot a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve. A felvételi vizsgákra január 26-án került sor.
Az ösztöndíjprogramra ezúttal 23 hallgató nyújtotta be jelentkezését, akik munkáját és eddigi kutatási eredményeit 23 fős szakmai bizottság értékelte.
A vizsgák kezdete előtt a diákokat és témavezetőiket – tutoraikat – dr. Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte.
Elmondta, hogy a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium célja felkarolni a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben elsősorban a természettudományok és a humán tudományok területén tanuló legtehetségesebb magyar ajkú hallgatókat, és lehetőség szerint biztosítani számukra mindazokat a szakmai fejlődésükhöz szükséges feltételeket, melyek kiemelkedő eredmények elérését teszik lehetővé. A szakkollégium infrastrukturális szervezeti hátterét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosítja.
Jelentkezni 2022. december 28-tól 2023. január 23-ig volt lehetősége a kutatásukat vidékünkön végző kárpátaljai főiskolai vagy egyetemi, a 3–6. évfolyamokon nappali tagozaton tanuló, kiváló eredményeket felmutató, minimum 4,0-es átlaggal rendelkező hallgatóknak.
A 23 érvényes pályázatot benyújtott jelentkező közül 4-en többedik, míg 19-en első alkalommal mérettették meg magukat a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium ösztöndíjára való tagságra. A jelentkezők közül 22-en a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatói, egy diák pedig az Ungvári Nemzeti Egyetemen végzi felsőfokú tanulmányait. A vizsgázók közül 14 hallgató alapképzésen tanul, míg 9-en mesterképzésben vesznek részt.
A felvételi eljárás a benyújtott jelentkezések elbírálásából, valamint szóbeli vizsgából állt. A benyújtott jelentkezések előpontozásáért a Szakértői Pontozó Bizottság felelt.
Miután Váradi Natália ismertette a felvételi eljárás hátterét, valamint a vizsgák menetét, az öt szekcióra bontott csoportok megkezdték a munkát. A biológia szekcióban 5, a filológia szekcióban 5, a matematika szekcióban 3, a számvitel és adóügy szekcióban 6, a társadalomtudományi szekcióban 4 hallgató tett vizsgát. A diákoknak személyenként 15 perc állt rendelkezésre munkájuk bemutatására, majd a vizsgák befejeztével sor került a Kárpátaljai Felsőoktatási Tehetséggondozó Tanács ülésére, melyen jóváhagyták a felvételi vizsga eredményeit. A testület mind a 23 felvételizőt ösztöndíjra javasolta.
A szakkollégiumban való részvétel meghatározó lépcsőfok lehet egy fiatal kutató szakmai fejlődésében, s mint Váradi Natália a felvételi eredmények ismertetését követően aláhúzta: „Fontos, hogy sok fiatal kutatónk és tudósunk legyen, mert a tudományos és tiszta kutatás a civilizáció és a haladás kiemelkedő forrása.”
A magyar kultúra napja alkalmából Zenei esszenciák elnevezéssel szervezett rendezvényt a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) az intézmény Esztergom termében január 23-án.
Az ünnepség elején Mónus Dóra, a II. RF KMF Filológia Tanszékének oktatója előadásában hallhatta a közönség a kétszáz évvel ezelőtt megírt nemzeti imánkat, a Himnuszt, majd a megjelenteket Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a PCS elnöke köszöntötte.
„Mindaz, amit anyanyelvünkön mondunk, írunk, szokásaink, értékeink, népdalaink és néptáncunk, mind a magyar kultúra része. A kultúra csak akkor marad meg, ha gyarapítjuk és továbbadjuk a következő nemzedékeknek” – húzta alá Orosz Ildikó hozzátéve: „Ma pedig arról teszünk tanúbizonyságot, hogyan őrizzük meg a magyar kultúrát itt, Kárpátalján.”
A köszöntőt követően a komolyzene és a népzene ötvözése rendhagyó kulturális feltöltődést nyújtott a termet zsúfolásig megtöltőknek. Színpadra léptek a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola oktatói és tanulói, valamint a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola tanárai és növendékei. Zongorán megszólaltak Liszt Ferenc-dallamok, Johannes Brahms Magyar tánca, Kálmán Imre Csárdáskirálynője, Weiner Leó Rókatánca zongorán és hegedűn, klarinétjátékok és kitűnő harmonikamelódiák nyűgözték le a közönséget, ezután beregi népdalcsokor és szatmári népdalok, tárogatón Rákóczi-dallamok csendültek fel, s végül megzenésített versek zárták a kulturális programot. A zenei összeállítást a közönség soraiban ülők hosszú tapssal jutalmazták.
Az idei év nehézségei ellenére a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (II. RF KMF) továbbra is színvonalas oktatás zajlik. Az intézményben jelenleg ifjú szakember, baccalaureus és mesterfokozatú okleveleket lehet szerezni nappali és levelező tagozatokon, emellett nem akkreditált képzések, tanfolyamok is zajlanak. Csernicskó Istvánt, a II. RF KMF rektorát arról kérdeztük, milyen nehézségeket tartogatott az idei év a főiskola számára, valamint milyen meghatározó szerepe van az intézménynek a térség életében.
– Kérem, mutassa be a Rákóczi-főiskola 2022-es évét!
– Miként az egész ország, úgy a főiskola idei évét is meghatározta az, hogy február 24-én kitört a háború, és kifordult sarkaiból a világ. Hirtelen minden átértékelődött. Az is nagyon gyorsan kiderült azonban, hogy milyen sok barátunk van, hiszen Magyarország Kormánya, a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, magyarországi, romániai, szlovákiai egyetemek segítettek, amiben csak tudtak. Mindennek hála mi is tudtunk segíteni másokon: ukrajnai egyetemi oktatók, tudósok és családtagjaik egész sora menekült Kárpátaljára, s közülük nem kevesen a főiskola kollégiumaiban vészelték át a háború első fél évét. Közben dolgoztunk is, az oktatás folyt, és a tanév végén 185 hallgató vehette át megérdemelt diplomáját.
– Fél év távlatából sikeresnek bizonyult-e az idei, egyszerűsített felvételi eljárás?
– A háború miatt idén nem szervezték meg a külső független tesztelést, vagy ahogyan gyakran emlegetjük: a ZNO-t. Ehelyett nemzeti multiteszt vagy pedig motivációs levelek alapján nyerhettek felvételt a továbbtanulni szándékozók. Mi úgy határoztunk, hogy aki tanulni szeretne, annak adjuk meg a lehetőséget, s így – azon szakok kivételével, ahol a központi szabályok ezt nem tették lehetővé – motivációs levelek alapján felvételizhettek a jelentkezők. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy idén sok jelentkezőnk volt, és sokan is iratkoztak be az első évfolyamra. De hiszem, hogy nemcsak a könnyített felvételi miatt jöttek idén többen, mint a korábbi években, hiszen ettől a tanévtől összesen hét új képzést hirdettünk meg.
– Idén új szakokkal bővült a főiskola képzési kínálata, többek között idén első alkalommal indult földrajz magiszteri képzés is. Sikeresek az új programok?
– Mielőtt meghirdettük volna az új szakokat, igyekeztünk felmérni, volna-e igény ezekre a képzésekre. Nem lepett meg tehát bennünket, hogy mindegyik képzésre volt elég jelentkező, és mindegyiket el tudtuk indítani. Az új szakok elindítása mellett szeretném kiemelni azt, hogy a Miskolci, a Nyíregyházi és a Debreceni Egyetemmel közös kettős képzéseket sikerült elindítanunk. Ezek sajátossága az, hogy a diák egyidejűleg hallgatója a főiskolának, illetve a magyarországi partneregyetemnek is, és a képzés végén két külön oklevelet vehetnek majd át a diákok: egy ukrajnait és egy magyarországit – persze csak akkor, ha sikeresen teljesítik a tanulmányi kötelezettségeiket.
– Milyen mutatókkal zárult az év az oktatók és a hallgatók számát tekintve?
– A főiskola alap- és mesterképzésein jelenleg közel ezerháromszáz hallgató tanul a nappali és levelező képzésben, de a szakgimnáziumban tanulókkal, az Egán Ede Szakképző Centrum diákjaival, továbbá a P. Frangepán Katalin Gimnázium elemi iskoláinak és óvodáinak kis növendékeivel együtt sokkal többen vagyunk. Az oktatást a felsőoktatásban közel 130 oktató látja el, de ha az oktatás többi szintjét is figyelembe vesszük, sokkal többen vagyunk. Ebből is látszik, milyen jelentős szerepet tölt be a főiskola – a társintézményeivel együtt – nemcsak a kárpátaljai magyar közösség életében, hanem a régióban. A főiskolához kapcsolódó intézmények adóbefizetései jelentősen gyarapítják a központi állami költségvetést éppúgy, mint Beregszász és a kistérség büdzséjét.
– A jelenlegi, háborús körülmények dacára az intézmény így is színvonalasan teljesít. A hétköznapokban hogyan sikerül leküzdeni a felmerülő nehézségeket?
– A felmerülő problémák és nehézségek leküzdésének legjobb módja a munka. Nem találtunk fel semmilyen csodaszert, hanem tettük a dolgunkat, a legjobb tudásunk szerint. Az, hogy a főiskola ma is áll, működik és fejlődik, annak a hatalmas munkának az eredménye, amelyet az intézményben dolgozók nap mint nap kifejtenek. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy megköszönjem mindenkinek – a vezetés tagjaitól kezdve az oktatókon, adminisztratív munkatársakon át a gépkocsivezetőkig, portásokig, karbantartókig, takarítókig – azt, hogy hozzáteszi a magáét a közös sikerhez.
– Az intézmény az elmúlt hetekben, hónapokban több alkalommal is átélt várt, illetve nem várt ellenőrzéseket. Miként állt helyt a főiskola, és milyen eredményekkel zárultak ezek az ellenőrzések?
– 2022-ben a főiskola nemzetközi intézményi akkreditációt szerzett, és az ukrajnai akkreditációs folyamatok eredményeként több képzési programunkat minősítette pozitívan az illetékes ügynökség. Ezeket az ellenőrzéseket vártuk, készültünk rájuk. November első felében azonban váratlanul teljes átvilágítást kaptunk Kijevből, amire nem számítottunk, hiszen azt gondoltuk, az ország a háborús védekezéssel van elfoglalva, nem azzal, hogy a központtól több száz kilométerre lévő intézményt vegzáljon. De ha már itt volt az átvilágítás, hát álltunk elébe. A négy napon át tartó alapos ellenőrzés azt tárta fel, hogy a főiskola – kisebb hiányosságokkal – az előírásoknak megfelelően működik. Így tehát az ellenőrzés megerősített bennünket: még egy visszaigazolást kaptunk arról, hogy jó irányba haladunk, és a befektetett munka megtérül.
– Milyen 2023-as évre számítanak, milyen terveik vannak?
– Azt várjuk – s azt hiszem, sokmilliónyian vagyunk így –, hogy mielőbb véget érjen a háború. Szeretnénk végre azzal foglalkozni, amihez értünk, és ami a fő feladatunk: oktatni, kutatni, és persze szeretnénk megélni a szorgos hétköznapokat, és megülni a meghitt ünnepeket. Azt kívánom a Kárpátalja hetilap minden olvasójának és munkatársának is, hogy békében, biztonságban és egészségben töltsék a 2023-as esztendőt. Aztán a többit meglátjuk.
Ünnepélyes keretek között avatták fel december 17-én Tamási Áron emléktábláját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Az eseményen részt vett Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki beszédében kiemelte: „Azzal, hogy az egyik tábla ma itt Beregszászon kerül felavatásra, a kárpátaljai magyarság nemcsak azt üzeni, hogy a magyar nemzet alkotó része, hanem egyben azt is, hogy van itt egy közösség, amely emlékezik és egyben bizakodik egy békés jövendőben.”
A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Tamási Áron Kossuth-díjas erdélyi magyar író születésének 125. évfordulója alkalmából emlékévet hirdetett. Ehhez kapcsolódva a Magyarság Háza a művész kivételes öröksége előtt tisztelegve határokon átnyúlóan, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarokat egy szellemi közösségbe kapcsoló programsorozatot szervezett, melynek egyik záróeseménye Tamási Áron emléktáblájának beregszászi felavatása.
„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – kezdte ünnepi köszöntőjét a székely magyar írót idézve Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, így folytatva: „Mély igazság ez, melyet ki más mondhat ki ennyire egyszerűen, őszintén, mégis megindítóan, mint egy magyar ember. Egy olyan ember, aki szellemében-lelkében, minden gondolatában, mondatában magyarságának büszkeségével élt és alkotott. Aki tudta, hogy otthon, szülőföld, haza nélkül a magány, az elszigetelődés, a sodródás lesz az osztályrészünk. A szülőföldünkhöz, a magyar közösséghez való tartozásunk olyan áldott kapcsolat, amelyért mindennap újra és újra hálásnak kell lennünk” – húzta alá.
Vidékünkön az említett gondolat napjainkban, egy háborús konfliktus kellős közepén új értelmet kapott. „Az otthonhoz való ragaszkodás ma nehéz vállalás. Ez a magyar közösség azonban az elmúlt bő évszázadban számtalan alkalommal bizonyította élni és megmaradni akarását, minden nehézség ellenére sikerült megmaradnia, és a nemzeti kormány támogatásának köszönhetően fejlődnie is” – jelentette ki Szilágyi Péter.
A Tamási Áron-emlékév során Magyarországon, a Kárpát-medencében, sőt a diaszpórában is számos eseménnyel emlékeznek a neves íróra. Az emlékév zárásaként a Kárpát-medence több pontján – Beregszász mellett Komáromban, Eszéken és Lendván –, a napokban pedig Edmontontól Johannesburgig a világ több pontján avatnak emléktáblát Tamási Áron tiszteletére. „Álljon ez az emléktábla tisztelegve a magyar kultúra egyik szellemi óriásának emléke előtt és egyben üzeneteként a jövő számára egy közösségtől, amely mindenek dacára hiszi, hogy itt van otthon” – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora beszédében aláhúzta, hogy azért került ide az emléktábla, mert egy olyan íróról van szó, aki egyik megtestesítője annak a magyar kultúrnemzeti gondolatnak, hogy mi, magyarok a Kárpát-medencében otthon vagyunk, és kultúránk közös. „Azt kívánom mindenkinek, hogy példát véve Ábelről, találják meg azt a helyet, ahol otthon vannak, és legyen ez az emléktábla annak a szimbóluma, hogy mi, magyarok otthon vagyunk, együtt vagyunk, és a kultúránk az közös” – szögezte le a rektor.
A köszöntőket követően Csordás László irodalomtörténész, a II. RF KMF Filológiai Tanszékének oktatója felvázolta Tamási Áron életpályáját, annak kezdetétől egészen addig, amíg az összmagyar irodalom fontos létformáját megteremtette. A kritikusok nem hiába jellemezték a művészt „székely Homérosz”-ként vagy a „legerdélyibb magyar író”-ként, akinek jellegzetessége, hogy bár élete végén kétlaki volt, a szülőföldből indult ki, és a szülőföldhöz tért vissza. Leghíresebb regényalakja, amiről az irodalomtörténet egy egész életformát nevezett el, az Ábel-trilógia, melynek főhőse – legyen akár az erdőben, az országban vagy éppen Amerikában – mindig kihívásokkal néz szembe, melyeket a sajátos székely humorral, feleseléssel mindig meg tud oldani. Ilyen szempontból hasonlít Tamási Áronra, aki bár eljutott Amerikába, de az otthont szülőföldjére visszatérve találta meg.
Az esemény végén Szilágyi Péter helyettes államtitkár és Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke leleplezték Tamási Áron emléktábláját, melyre az író egyik híres gondolata van vésve: „Nincs módunkban kitérni a hűség elől.”
Az ünnepségen tiszteletét tette mások mellett Íjgyártó István, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője és Vida László ungvári magyar első beosztott konzul.
Színvonalas zenei programot szervezett december 5-én Beregszászban Magyarország Kijevi Nagykövetsége Koncert Ukrajnáért címmel, szervezésében közreműködött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet. A komolyzenei esten a budapesti Kovács Zalán László tubaművész és a lembergi Vitalij Dvorovij zongoraművész varázsolta el a Rákóczi-főiskola Esztergom termének népes közönségét. A zenei estet Lembergben és Kijevben is bemutatják.
A koncert alkalmával a többszörös nemzetközi versenygyőztes szólista, tubaművész bemutatta a tubát mint szólóhangszert, illetve lembergi partnere, Vitalij Dvorovij ‒ aki Örmény József tanítványa ‒ zongorajátéka ugyancsak elkápráztatta a közönséget. A koncert programjában vegyesen szerepeltek magyar és ukrán művek is, a végén hallható lágy dallamokkal pedig igazi adventi, karácsonyi hangulatot teremtett a két előadó.
A háromállomásos koncertsorozat ötletadója és főszervezője Gruber Mihály, Magyarország Kijevi Nagykövetségének kulturális attaséja tudósítónknak elmondta: „Ezzel a duettel is szimbolizálni szeretnénk, hogy Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. A koncert célja, hogy felhívja a figyelmet a szükséget szenvedőkre, a számos problémával küzdő kulturális szférára és arra, milyen fontos e terület támogatása. Az esemény a hagyományos keresztény ünnepkör része, az adventi időszaké, amely egy szebb és jobb jövő reményét hordozza.” A magyar diplomata elmondta még, hogy a beregszászi koncertet követően, december 6-án a Lembergi Filharmónia közönsége előtt is felléptek a művészek, majd december 8-án Kijevben zárult a koncertsorozat.
A koncert elején házigazdaként Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet elnöke köszöntötte a közönséget, aki elmondta, hogy azt hitték, hagyományos adventi koncertsorozatuk az idén, a háború miatt elmarad. A kijevi magyar nagykövetségnek köszönhetően viszont Beregszászban lehet az általuk szervezett koncertsorozat premierje. A koncerttel az a céljuk, hogy az adventi koszorú második gyertyájának meggyújtása után mindenki elfeledkezhessen egy kicsit a hétköznapokról, az áramkimaradásokról, a háborúról, és egy pillanatra próbáljon merítkezni a zenéből.
A koncertet Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezetője nyitotta meg, Beethovent idézte, aki szerint: „Két dolog van a világon, ami az embert emberré teszi. A vallás és a művészet. Mindkettő a tudattalanból fakad, hatalmában tartja az embert, közösséget alkot, összeköt, dinamikussá, széppé teszi az életet” – hangsúlyozta a beregszászi misszióvető.
A koncerten többek között Niccolò Paganini, Ludwig van Beethoven, Weiner Leó zongorára, valamint hegedűre, csellóra, klarinétra írt, de zseniálisan tubára adaptált műveit adták elő, valamint egy kortárs, tubára és zongorára írt művet is. Közben Vitalij Dvorovij Liszt Ferenc és Mikola Liszenko műveit adta elő zongorán. Kovács Zalán László megszólaltatta az ausztrál őslakók ősi hangszerét, a didgeridoo-t, vagy magyarosan írva didzseridut is. A nagy sikerű koncert végén az előadók zongorán és tubán adták elő a háború egyik slágerévé vált ukrán népdalt, az „Oj u luzi cservona kalina” kezdetűt. Majd végül a Csendes éjt, amelyet kérésükre velük énekelt a közönség, igazi karácsonyi hangulatot teremtve. A közönség a nem mindennapi zenei élményt fergeteges tapssal köszönte meg. Adományaikkal pedig a háború elől menekülők ellátását támogatták.
Elmondhatjuk, hogy a magyar‒ukrán előadóművész-páros magyar tagja, Kovács Zalán László tubaművész hangszerének igazi mestere. Rendszeresen koncertezik szólistaként és kamarazenészként egyaránt, középiskolában és egyetemen is tanít tubásokat, mesterkurzusokat tart és minden évben irányításával kerül megrendezésre a magyarországi tubatábor. Egyúttal számos kulturális program vezetője, irányításával kezdődött el 2015-ben Magyarországon a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek azóta igazgatója. A Budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte meg DLA doktori abszolutóriumát, majd az ELTE Szociológiai Doktori Iskolájában kezdte el PhD-tanulmányait.
Vitalij Dvorovij, a fiatal zongoraművész ugyancsak számos nemzetközi verseny győztese, a Lembergi Nemzeti Zeneakadémián Örmény József osztályában tanul, egyben a Lembergi Orgonaterem diákja is, 2022 augusztusától szólista-orgonista.
Kovács Zalán László a koncert végén a Kárpátalja hetilapnak elmondta, hogy Vitalij Dvorovijjal csak egy nappal korábban találkoztak először személyesen. Az internet segítségével már korábban kiválogatták a műveket, a kottákat kicserélték, tempókat, a műsor retorikát megbeszélték. A koncerten ugyanakkor teljes volt közöttük az összhang. Elmondta még, hogy Lembergben a zeneakadémia épületében koncerteznek majd, Kijevben viszont még nem tisztázott a pontos helyszín hisz ott egy detonáció kivitte a filharmónia ablakait. Ennek ellenére fontosnak érzi, hogy ellátogasson Kijevbe, egyfajta támogató üzenetet is vive a háború miatt szenvedő főváros zeneszerető közönségének.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontja a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékkel együttműködve a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz kapcsolódóan bemutatta a „Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján” című kutatás eredményeit. Az eseményt megelőzően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke köszöntötte a résztvevőket, s hangsúlyozta a főiskola és a hozzá tartozó intézmények szerepét a kárpátaljai tudományos élet megmaradásában. Az eseményhez kapcsolódva levetítették a TV21 Ungvár munkatársai által készített, a témával kapcsolatos „Kárpátalja napjainkban” című kisfilmjét, majd Molnár D. Erzsébet igazgató részletezte a kutatás eredményeit. Molnár D. István vázolta a háború kirobbanása óta történt demográfiai változásokat, majd Darcsi Karolina ismertette kutatási eredményeit, amelynek témája a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában. A főiskola az elmúlt kilenc hónap során több mint 700 ideiglenesen áttelepültet látott el. Körükben és a hozzájuk kapcsolódó személyek között végzett kutatást Pallay Katalin. A kutatási témával kapcsolatos eredmények mostantól megtalálhatóak a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont honlapján.
November 30-án mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legújabb, Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján című kutatásának eredményeit a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárában. A kutatást a központ munkatársai végezték. Az esemény kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz.
Az esemény résztvevőit dr. Molnár D. Erzsébet, a Kutatóközpont vezetője köszöntötte. Az immár kilenc hónapja tartó háború emberek millióinak változtatta meg életét, írta át mindennapjait. A központ 2022 nyarán egy olyan kutatásba kezdett bele, amely a rövidebb vagy hosszabb ideig Kárpátalján tartózkodó menekültek feltérképezését célozta meg. Molnár D. Erzsébet elmondta, hogy kutatásuk két fő irányvonalon indult el. Egyfelől a kárpátaljai kistérségektől gyűjtöttek be adatokat az önkormányzatok érintettségéről a menekültek befogadásában és ellátásában. Ebben nagy segítségükre voltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). A másik irányvonal a menekültek megkérdezése volt. Utóbbit a Beregszászi járásban végezték el, kérdőíveiket 215 személy töltötte ki. A statisztika azonban sokatmondóbb, mint a szám, ugyanis egy családból egy fő válaszolt a kérdésekre, így a begyűjtött adatok egy-egy egész családra érvényesek – emelte ki a kutatóközpont vezetője, hozzátéve: a Magyar Tudomány Ünnepének mottója kapcsán – Tudomány: út a világ megismeréséhez – bízik abban, hogy ez a rendezvény, ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb visz a körülöttünk lévő, felfordult világ megismeréséhez.
„Nagyon fontos, hogy a nehéz körülmények ellenére a főiskola és intézményei működnek, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai magyar tudományos életben” – húzta alá Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki a témaválasztást illetően megjegyezte: aligha lehet aktuálisabb a téma, mint a menekültek helyzete Kárpátalján.
A köszöntők után levetítették a TV21 Ungvár által készített Kárpátaljai hétköznapok – 2022 című kisfilmet, amely azt mutatja be, hogyan változott meg az élet vidékünkön február 24-ét követően, a háború árnyékában.
Az előadások sorát dr. Molnár D. István kezdte, aki Ukrajna lakosságszámáról és a 2022-es migrációs helyzetről közölt adatokat. Kitért a születések és halálozások számának 1990 és 2021 közötti alakulására, mely kapcsán konstatálta: az utóbbi években a halálozások száma meghaladta a születések számát. A határátlépések számát illetően ENSZ-adatok szerint a háború kezdete óta az Európai Unió irányába több mint 12 millió fő határátlépését jegyezték fel, míg Ukrajnába közel 8 millióan léptek be. A külföldre menekültek száma közel 8 millió fő, belső menekülteké 6,5 millió. Az Európa országaiban regisztrált menekültek száma 4,75 millió, a regisztrált belső menekültek száma Ukrajnában 3,45 millió fő. A háború kitörése óta 517 ezerrel csökkent az Ukrajnában tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Kárpátalján a Megyei Katonai Adminisztráció adatai szerint 390 ezer menekült tartózkodik, ebből az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint közel 155 ezren regisztrált menedékkérők. Ugyanakkor az is elmondható, hogy közel 6 millióan visszatértek otthonaikba. Becslések szerint 2022. január 1-jén 36 millió körül lehetett az ország lakosságának száma, ami napjainkra kb. 30 millióra csökkent.
A háború kitörését követően a harci cselekmények miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elindultak a nyugat-ukrajnai területek felé, többek között Kárpátaljára is. A belső menekülteket két csoportba lehet sorolni: a vidéken átutazók (akik csupán néhány napot töltöttek a megyében), valamint a tartósan itt maradók (akik legalább három hónapon át maradtak Kárpátalján) – mutatott rá Darcsi Karolina a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában című prezentációban. A háború kitörése óta a mutatók nem változtak számottevően. A menekültek jelentős része cserélődött, de nem csökkent. Akik tartósan maradtak a régióban, azok lakhatása megoldottá vált, és valamilyen formában munkát is vállaltak. Az elmúlt hetekben a Kárpátaljára menekülők száma ismét növekedést mutat, hiszen minden nagyobb rakétatámadás és válságállapot – mint a közművek hiánya – emberek újabb tömegeit készteti arra, hogy elhagyják otthonaikat és elinduljanak a vidék irányába.
A felmérés során azt vizsgálták, hogy a kistérségek és önkormányzatok milyen szerepet vállaltak a menekültek elszállásolásában és ellátásában. A kutatás is bebizonyította, hogy Kárpátalja jelentős számú menekültet fogadott, akik ellátását már az első napoktól kezdve helyi rendeletekkel szabályozták. Kiderült, hogy önerőből a kistérségek nem tudták volna ellátni az ide érkezőket, mindezt a vidék geopolitikai helyzete segítette, hiszen határ menti vidék lévén a környező országokból, testvértelepülésekről érkezett jelentős mennyiségű segélyszállítmány.
„Fontos volt a felmérés egyrészt, hogy tiszta képet lássunk, másrészt fel tudtuk mérni, hogy milyen erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek az újonnan megalakult kistérségek, s hogyan tudnak egy válsághelyzetben szerepet vállalni. Azt láthatjuk, hogy jól vizsgáztak, illetve a menekültek ellátásában erejük felett tudtak teljesíteni” – szögezte le Darcsi Karolina.
Dr. Pallay Katalin Az orosz–ukrán háború menekültjei a Beregszászi járásban (kérdőíves felmérés tükrében) címen ismertette az eredményeket. Elmondta, hogy a kérdőíveket elsősorban a II. RF KMF bázisán elszállásolt menekültekkel töltötték ki, hiszen az oktatási intézmény nagy szerepet vállalt a menekültek elszállásolásában: február végétől kezdődően összesen 711 menekültet fogadtak. Fontos eredmény volt, hogy a Kárpátalján elszállásolt menekültek elsősorban azokról a településekről érkeztek, ahol aktív háborús események zajlanak, s amelyek orosz megszállás alatt vannak, ugyanakkor idővel a nyugati megyékből is megjelentek a menekültek – mutatott rá a kutató, kiemelve, hogy a Beregszászi járásban elszállásolt menekültek döntő többsége nő, emellett magas a diplomával rendelkezők aránya. A megkérdezett menekültek döntő többsége elégedett a helyi körülményekkel, s jelentős részük a háború befejeztével tervezi a hazatérést. Az eredményekből kiderül, hogy a jövőterveket a kárpátaljai tartózkodás során tapasztalt elégedettség, a származási hely és a háború pozitív kimenetele befolyásolja.
November 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár közreműködésével gróf Lónyay Menyhért (1822–1884) születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett emlékülést.
A konferenciának a Rákóczi-főiskola Apáczai Csere János Könyvtára adott otthont, ahol a megjelenteket Csatáry György, a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék vezetője köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évszázadokat tekintve bár vidékünk bővelkedik híres és nagyérdemű személyekben, csekély számú olyan családot említhetünk, amelyik olyan jelentős szerepet játszott volna a régió újabb kori történelmében, mint a Lónyayak. S bár korábban a marxista történetírás azt tanította, hogy a történelem formálása csakis az öntudatra ébredt néptömegek privilégiuma, és az egyén szerepe nem számottevő, Lónyay Menyhért életútja és életműve ennek az ellenkezőjét támasztja alá – mutatott rá a történész, hozzátéve: ha Lónyay nem létezett volna, akkor például sokkal később épült volna meg a vasút a mai Kárpátalja területén, pedig tudjuk, hogy a perifériának számító vidék felzárkóztatásában ez mekkora szerepet játszott.
Lónyay Menyhért fordulatokban gazdag politikai pályafutása Beregszászból indult. A magyar arisztokrata politikus, publicista az Andrássy-kormány magyar pénzügyminisztere, ezt követően az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871–1872 között, s emellett betöltötte a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztját is 1871-től 1884-ben bekövetkezett haláláig. Politikai és tudományos pályafutását viharos, vészterhes időben fejtette ki – jegyezte meg beszédében Molnár-Friedrich Szilvia beregszászi magyar konzul, hozzátéve: Lónyay elsősorban pénzügyi területen tevékenykedett, ugyanakkor tudását, tehetségét, a köz iránti alázatát és hazaszeretetét egyéb területeken is kifejezésre juttatta.
A múlt ismerete nélkül nincsenek gyökereink, nagyszerű elődeink példája erőt adhat mindannyiunknak a nehéz terhek elviselésében is – emlékeztetett köszöntőjében Fodor Gyula, a főiskola rektorhelyettese.
A főiskola oktatóinak előadásai mind a politikus életpályáját ismertették. Lónyay Menyhért ifjúkoráról és politikai pályafutásáról 1849-ig Dancs György beszélt. Rávilágított arra, hogy Lónyay Menyhértnek már a fiatalkora is érdekesen alakult, hiszen amikor betöltötte 11. életévét, a család Lónyáról Budára költözött, s a református ifjú a piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait, majd ezt követően bölcsészdoktori diplomát szerzett a pesti egyetemen. Később, Bereg vármegye országgyűlési képviselőjeként a liberális ellenzék jobbszárnyához tartozott, nem értett egyet Kossuth, Batthyány radikalizmusával, példaképe mindvégig Széchenyi maradt. A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült, s egy ideig Párizsban élt, ahol tovább bővítette közgazdasági és pénzügyi ismereteit.
Mándrik Iván történészprofesszor előadásában az osztrák‒magyar kiegyezés hatását vizsgálta Lónyay életére. Felvázolta azt az utat, amelynek során a Bereg megyei földbirtokos elfoglalhatta a megalakult Osztrák–Magyar Monarchia pénzügyminiszteri székét. I. Ferenc József 1871-ben grófi címet adományozott neki hálája jeléül, amiért munkáját kitűnően végezte: a miniszternek ugyanis amellett, hogy rendbe tette a monarchia pénzügyeit, a magyar nemesség körében is szemléletváltást sikerült végrehajtania: megértette velük, hogy az adó befizetésének megtagadása vagy kikerülése immáron nem a Habsburg Birodalom gyengítését szolgálja, hanem Magyarország felvirágoztatását gátolja.
Molnár Ferenc Fejezetek Lónyay Menyhért életéből – a megyei képviselőből lett nagypolitikai szereplő című prezentációjában is megerősítette az addig elhangzottakat: a Magyar Királyság miniszterelnöki székébe eljutott pénzügyi szakember érdemeit nem lehet megkérdőjelezni. Neki köszönhető az is, hogy Magyarország északkeleti részein gyors ütemben kezdték el kiépíteni a vasúthálózatot: 1872-ben vette kezdetét a Nyíregyháza–Ungvár, valamint a Csap–Bátyú–Munkács fővonal építése, s hamarosan számos szárnyvonalat is átadtak. Ez óriási változást hozott a régió életében, meggyorsítva nemcsak a közlekedés, de az ipar és a mezőgazdaság fejlesztését is.
A rendezvény előadói célul tűzték ki a nagyformátumú politikus és gazdasági szakember életpályájának, gyakorlati munkásságának bemutatását, ugyanakkor Csatáry György átfogó képet adott az esemény második részében a Kárpátaljai Területi Állami Levéltár beregszászi részlegében tartott előadásában az itt őrzött Lónyay-iratokról és azok jelentőségéről.
november 8-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének szervezésében mutatták be a tanszék nagyszabású, összefoglaló monográfiáját, a Kárpát-medence földrajza – Természet, társadalom, gazdaság, néprajz című kötetet a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében. A könyv egyelőre csak elektronikus formában érhető el. Ugyancsak ezen az alkalmon mutatta be dr. Ferenc Viktória a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványát, a Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszát, melyet Tátrai Patrikkal, Rákóczi Krisztiánnal és Marton Jánossal közösen készített.
A főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében megtartott könyvbemutatón megjelenteket Fodor Gyula rektorhelyettes köszöntötte, közöttük Gyebnár Istvánt, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivőjét és Albertné Simon Edina ungvári magyar konzult.
Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszöntőbeszédében elmondta, húsz éve szorgalmazza, hogy a főiskola oktatói írjanak egy a Kárpát-medencét minden fontosabb tudomány szemszögéből bemutató könyvet, amely végre elkészült. A kötet egyelőre csak elektronikus formában olvasható, a főiskola honlapjáról letölthető. A tanszék munkatársait arra biztatta, hogy pályázat útján szerezzék meg a kinyomtatáshoz szükséges forrásokat és tegyék nagyszerű, átfogó munkájukat könyv formájában is elérhetővé.
A könyv szerkesztője és egyben egyik szerzője dr. Molnár József docens, a főiskola Földtudományi és Turizmus Tanszékének vezetője elmondta, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján kezdtek bele szerzőtársaival a nagyszabású munkába, s hogy 2012-ben már egy hasonló tartalmú és című kiadvány már született, de annyiban más a mostani koncepciója, hogy kevésbé szakmai nyelvezettel, az érdeklődők szélesebb köre számára készült. Bevallott céljuk volt, hogy részévé válhat a térség felsőoktatási intézményeiben oktatott Kárpát-medence földrajza című kurzus oktatásának, illetve az iskolákban tanított néprajz ajánlott irodalmának is szánják. A kötet 22 fős szerzői gárdáját nagyrészt a Rákóczi-főiskola tanárai alkotják, de neves anyaországi szakemberek is vállalták egy-egy fejezet megírását, illetve a lektorok is jó nevű magyarországi szaktekintélyek: dr. Kiss Tímea (Szegedi Tudományegyetem) és dr. Pénzes János (Debreceni Egyetem). A fő fejezetek a földrajzi munkákban megszokott módon tárgyalják a Kárpát-medencét – természeti viszonyok, népesség, települések, gazdaság, és ami szokatlan a földrajzi munkákban, van egy a medence néprajzi változatosságát bemutató fejezet is, amelynek részeként dr. Csernicskó István rektor a Kárpát-medence nyelvi változatosságait is bemutatja.
A Kárpát-medence természeti viszonyait bemutató fejezetet dr. Gönczy Sándor, a főiskola docense mutatta be, a népesség- és településföldrajzi fejezetet a szerkesztő, dr. Molnár József mutatta be, a Kárpát-medence gazdasága című részt dr. Fodor Gyula, a főiskola rektor-helyettese mutatta be, míg a medence néprajzi tájait és etnikai csoportjait bemutató fejezetet dr. Kész Margit, a főiskola docense, néprajzkutató mutatta be. A lektorok közül dr. Pénzes János, a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézete Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének egyetemi docense grandiózus munkának nevezte az elkészült, 501 oldalas könyvet, amelyet közérthető nyelvezete miatt a felsőoktatásban tanuló fiatalok mellett minden érdeklődő figyelmébe ajánlott.
A könyvbemutatón a Rákóczi-főiskola egykori végzőse, a főiskolához ma is számos szállal kötődő, Magyarországon élő dr. Ferenc Viktória bemutatta az idén, Budapesten megjelent Közoktatási kör(tér)kép című tematikus atlaszt, amely a négy legnagyobb lélekszámú külhoni (romániai, szlovákiai, szerbiai és ukrajnai) magyar közösség anyanyelvi oktatásának helyzetét mutatja be az oda járó diákok létszámadatain, illetve azok 2010-es években bekövetkezett változásán keresztül. Az atlasz újdonsága, hogy egyrészt térképen ábrázolja az egységes, a közoktatás minden szintjére kiterjedő, összehasonlítható adatokat, másrészt ismerteti az adatokból kirajzolódó folyamatokat – különös tekintettel a kérdés demográfiai és általános társadalmi hátterére. A munka leghangsúlyosabb része az a 90 térkép, amely a magyar óvodás gyerekek és iskolai tanulók létszámára, beiskolázási arányára vonatkozó információkat települési és regionális szinten ábrázolja. A térképeket kiegészítik, értelmezésüket segítik, a folyamatokat magyarázzák a szöveges részek, továbbá a mellékletben elérhetők a részletes adatok táblázatok formájában is.
A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának kiadványaként, a Gondolat Kiadó gondozásában megjelent atlaszból kiolvasható érdekességként a kárpátaljai részért felelős Ferenc Viktória kiemelte, hogy a Kárpát-medence többi határon túli régiójával ellentétben, Kárpátalja az egyetlen régió, ahol nőtt a magyar óvodákba és iskolákba íratott gyerekek száma az elmúlt évtizedben. Ezzel unikálisak vagyunk a többi történelmi régió között. Leginkább a mára nyelvi szórványvidéknek számító városainkban, de más szórványvidékeinken is javuló tendencia jellemzi a magyar tannyelvű intézmények beiskolázási arányait, ezek ellentétes tendenciák a többi Magyarországtól elcsatolt területen megfigyelhetőhöz képest. Kárpátalján az elmúlt tíz évben még olyan is előfordul, hogy egy-egy településen élő magyar gyerekek több mint 100%-a magyar intézménybe jár, azaz nemcsak a magyar szülők íratják gyermekeiket magyar intézménybe, hanem mások is. Mindezek részleteiben nagyon érdekes összehasonlításokra adnak lehetőséget, az atlasz az érdeklődők számára online formában is hozzáférhető.
2022. november 8-11. között soron kívüli ellenőrzést tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az Oktatás Minőségéért Felelős Állami Szolgálat.
Az ellenőrzés indoka: Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának levele a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán történt esetleges törvénysértésekről (kelt: 2022.10.05. № 12/01-08-DSK). Az ellenőrzés tárgya: a jogalany megfelelése a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok követelményeinek az Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztérium levelében felvetett kérdésekben.
Az ellenőrzésben a következő személyek vettek részt:
Noszova Szvitlana Anatolijivna – az Oktatás Minőségéért Felelős Állami Szolgálat felsőoktatási, felsőoktatási szakképzési és felnőttoktatási ellenőrzési osztályának vezetője.
Szokolkova Olesya Volodymyrivna – az Oktatás Minőségéért Felelős Ukrán Állami Szolgálat felsőoktatási, felsőoktatási szakképzési és felnőttoktatási ellenőrzési vezető szakembere.
A bizottság további tagjai:
Molnár Sándor Bertalonovics – az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási és Tudományos Intézet Fizikai és Matematikai Tanszékének docense.
Khrapkina Valentyna Valentynivna – a Kijevi Mohyla Akadémia Nemzeti Egyetem Marketing és Üzletmenedzsment Tanszékének professzora.
Az ellenőrző bizottság – több ezer oldalnyi dokumentum áttekintése, továbbá az intézmény vezetésével, oktatóival és munkatársaival folytatott szakmai beszélgetések alapján – megállapította, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola a törvényi előírásoknak megfelelően működik, nincs alapja a működési engedély megvonásának egyik szakon sem. A bizottság tagjai javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogyan lehetne javítani az oktatói, kutatói munka adminisztrálását.
[type] => post
[excerpt] => 2022. november 8-11. között soron kívüli ellenőrzést tartott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az Oktatás Minőségéért Felelős Állami Szolgálat.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1668253200
[modified] => 1668250629
)
[title] => Soron kívüli ellenőrzést tartott a Rákóczi-főiskolán az Oktatás Minőségéért Felelős Ukrán Állami Szolgálat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=125463&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125463
[uk] => 125497
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 2073
[image] => Array
(
[id] => 2073
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu.jpg
[original_lng] => 33826
[original_w] => 820
[original_h] => 312
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu-300x114.jpg
[width] => 300
[height] => 114
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu-768x292.jpg
[width] => 768
[height] => 292
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu.jpg
[width] => 820
[height] => 312
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu.jpg
[width] => 820
[height] => 312
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu.jpg
[width] => 820
[height] => 312
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/01/foiskola_2nyelvu.jpg
[width] => 820
[height] => 312
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1668243430:5
[_thumbnail_id] => 2073
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2139
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_6959cbc74b2d84b622a07fcdc9e5eeb3] =>
[_oembed_time_6959cbc74b2d84b622a07fcdc9e5eeb3] => 1668202281
[_oembed_c77dc03b7ef68d2a1e5c69f9d7e3bc35] =>
[_oembed_time_c77dc03b7ef68d2a1e5c69f9d7e3bc35] => 1668202281
[_oembed_f42aa4601d141cb93e95262d9e897849] =>
[_oembed_time_f42aa4601d141cb93e95262d9e897849] => 1668206419
[_oembed_261b1cf48cc9ce4b166b5dc013d7e0f6] =>
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022