Brüsszelben, az európai döntéshozás egyik fontos városában immár kilencedik éve minden év novemberében egy nap biztosan Kárpátaljáról szól. A Liszt intézetben megszervezett Kárpátalja nap célja, hogy felhívja a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, múltjára és jelenére. Az idei esemény témája a kárpátaljai nők helyzete volt napjainkban és a Málenkij robot idején. 80 évvel ezelőtt, miután a férfiakat elhurcolták a vidékről, sokszor teljesen magukra maradva embert próbáló időket éltek meg a sztálini diktatúra alatt. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki az elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea tett meg mindent azért, hogy a kárpátaljai magyarokról magas európai szinten is halljanak. Beszédében most felidézte, hogy 2014-ben lett EP-képviselő, akkor a málenkij robot 70. évfordulójára emlékeztek. Abban az évben merült fel a Kárpátalja nap ötlete is. Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke elmondta: az élni akarás, ami jellemezte ezt a nemzeti közösséget az elmúlt 100 évben, erőt ad és erőt adjon erőt a jövőben is túlélni és megmaradni Kárpátalján magyarként. A nőket egyetlen háború sem kímélte a történelemben. Az ő fiaik és férjeik estek el, kerültek lágerekbe, ők váltak özveggyé vagy árvává, őket alázták meg és ők gyászolták meg a halottaikat, ők próbáltak elviselhető körülményeket teremteni a gyermekek számára. Molnár D. Erzsébet főiskolai tanár tartott erről előadást a jelenlévőknek. Egy másik előadás keretében bepillantást nyerhettek a jelenlévők a kárpátaljai nők jelenébe is, akik amint őseik, ismét kihívásokkal teli időket élnek meg az Ukrajnát több mint ezer napja sújtó háború következtében. A két Jászai Mari-díjas színművésznő, Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra ezen nők sorsát, Nők országa címmel. A darab első felében egy asszony életén keresztül játszódik le ezer női sors, míg a második felvonás a jelenről szól, mégpedig arról, hogy 80 évvel később, a háború miatt a kárpátaljaiaknak ugyanez a nehéz sors jut. Fontos cél volt a közönség figyelmét felhívni ezen nők bátorságára és kitartására, és hogy megosszák történeteiket, amelyek mindannyiunk számára elgondolkodtatók és tanulságosak. A mostani Kárpátalja nap a korábbiakhoz hasonlóan, idén is teltházas volt. Az est végén pedig a vendégek megkóstolhatták a közkedvelt kárpátaljai ételt, a káposztás paszulyt is.
Szülőföldje előtti tisztelete és szeretete példájának is tekinthetjük azt, hogy Ferenc Viktória, a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselője először kárpátaljai látogatócsoportot fogadott a brüsszeli parlament épületében. A vendégek betekintést nyerhettek a kárpátaljai születésű képviselő eddigi munkájába és az intézmény működésébe. A képviselő mesélt az EP-ben végzett tevékenységéről, vázolta a parlament szerkezetét és a szakbizottságok munkáját. Az előző két ciklusban Bocskor Andrea képviselte a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat. Ferenc Viktória szerint megtiszteltetés folytatni a megkezdett munkát és kiállni a kárpátaljai magyarság jogaiért. A kárpátaljaiak örömmel fogadták a látogatás lehetőségét. Későbbi bővebb beszámolóban láthatják majd, hogy a látogatócsoport a IX. Brüsszeli Kárpátalja nap miatt érkezett az európai döntéshozás fővárosába, de nem csupán ezért volt emlékezetes november 19-e. Erre az időpontra esett ugyanis az ukrajnai háború kitörésének 1000. napja. Ebből kifolyólag az Európai Parlament Brüsszelben rendkívüli plenáris ülést tartott, ahol a képviselőcsoportok elnökei mellett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszédet tartott. Az ukrán elnök felszólalása előtt Roberta Metsola EP-elnök arról beszélt, hogy „ezer napja tart az iszonyat, a szenvedés és hihetetlen veszteségek időszaka”. Ezután Metsola felkonferálta az online csatlakozó Volodimir Zelenszkijt, aki beszédét azzal kezdte, hogy megköszönte az Európai Unió eddigi támogatását, valamint a mostani rendkívüli ülést. Az ukrán elnök szerint az ezer nap alatt egyszer sem érezte úgy, hogy a közös európai érdekeinket elárulták volna. Gál Kinga hangsúlyozta, hogy a háború nemcsak az ukránok, hanem a Kárpátalján élő magyar közösségek számára is tragikus következményekkel jár. A mi fájdalmunkat fokozza, hogy egyre nagyobb számban vesznek oda a fronton kárpátaljai magyarok, az ukrajnai magyar kisebbség tagjai is – mondta. Az EP-képviselő szerint az elhúzódó konfliktus felfoghatatlan emberi tragédiákat okoz, és rámutatott, hogy az unió eddigi stratégiája nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ferenc Viktória szeptembertől kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben. Az azóta eltelt időszakot intenzívnek és eseménydúsnak jellemezte. Egyéb más tagságok mellett, a képviselő a külügyi bizottságban lett póttag. Legutóbb azt tárgyalták a külügyi bizottságban, hogy a bővítéspolitika milyen eredményeket ért el 2024-ben, ahol Ferenc Viktóriának is volt lehetősége felszólalni. Ferenc Viktória tehát többek között azért tevékenykedik majd, hogy a kárpátaljai magyarság problémáiról az Európai Parlament szintjén halljanak és foglalkozzanak is vele.
A malenkij robot 80. évfordulója volt a IX. Brüsszeli Kárpátalja Nap központi témája, ezen belül is a kárpátaljai nők akkori és mostani helyzete. Idén szeptembertől Ferenc Viktória képviseli a Fidesz-KDNP listáján a kárpátaljai magyarokat az Európai Parlamentben, aki elődje, a Bocskor Andrea által meghonosított hagyományokat és programokat kívánja folytatni. 80 évvel ezelőtt, az akkori nehéz időkben is helyt kellett állniuk a kárpátaljai magyar nőknek, sokszor teljesen magukra maradva. A mostani rendezvényen előadó kutatók és a színpadi előadás is összehasonlította a múlt viszontagságait a jelenkor problémáival. A két Jászai Mari-díjas színművésznő Szűcs Nelli és Tarpai Viktória vitte színpadra azt a korszakot Nők országa címmel. A színdarab első felében egy asszony életében jelenik meg ezernyi sors, a második rész pedig a máról szól, hogy eltelik 80 év és a kárpátaljaiaknak megint nehéz sors jutott.
Első hivatalos kárpátaljai látogatásán a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség központi tanévnyitóját követően, személyes találkozót tartott Ferenc Viktória, a FIDESZ listájáról az Európai parlamentbe bejutó kárpátaljai magyar képviselő. A találkozóra, melyre a kárpátaljai magyar érdekvédelmi, társadalmi, karitatív és egyházi szervezetek vezetőit várták a képviselő asszony egykori alma materében, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán került sor. Ferenc Viktória a megbeszélés elején elmondta, hogy munkájában kiemelt hangsúlyt szeretne fektetni a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekre, ezért is szeretne kialakítani jó kapcsolatot minden egyes meghívott szervezettel és annak vezetőivel. Az egyeztetés központi témája az ukrajnai magyar oktatási és a nyelvhasználati helyzet és annak problémás kérdései voltak, ugyanakkor érintették azokat a kérdéseket is, amelyek a helyi kistérségek fejlődését segítenék elő. Az Európai Unió parlamentjében különböző bizottságokban foglalkoznak egy-egy témakörrel, ezen bizottságok közül háromban is fog tevékenykedni a képviselő asszony. A kárpátaljai magyarság számára kiemelten fontos, hogy minden egyes fórumon be tudjuk mutatni a helyzetünket, ezért is fontos számunkra az, hogy Ferenc Viktória által képviseltetve vagyunk az Európai Parlamentben, emelte ki stábunk kérdésére Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Az előttünk álló 5 évben kiemelt hangsúlyt fog kapni Ukrajna közeledése az Európai Unióhoz, ezen az úton viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti közösségek, így a Kárpátaljai magyarok helyzetét és a problémás kérdések megoldását, véli a képviselő. A tervek szerint az egyeztetéseknek ez csupán az elő lépése volt, hiszen a pontos helyzetfelméréssel lehet objektíven és hatékonyan tolmácsolni a kárpátaljai magyar közösségek akaratát Brüsszel felé.
A Makkosjánosi Helikon Hotel konferenciatermében tartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A rendezvény egyperces néma főhajtással kezdték a háborúban elesett katonák emlékére. A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke online értékelte az elmúlt időszak történéseit. Kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezetéhez kapcsolódó alapítványok és szervezetek a továbbiakban is folytatják a tevékenységüket. A KMKSZ elnöke beszédében köszönetet mondott Bocskor Andreának, amiért éveken keresztül a kárpátaljai magyarság hangja volt az Európai Parlamentben. A választmányi ülésen felszólalt Bacskai József Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, aki kiemelte, hogy a leköszönő Bocskor Andrea után ismét meg van az esélye annak, hogy Kárpátaljának saját európai uniós képviselője lehessen Ferencz Viktória személyében. Gulácsy Géza, a szervezet alelnöke, a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a beérkezett oktatási nevelési pályázatok mennyiségét tekintve csak 0,7%-kal kevesebb igénylés érkezett be az elmúlt évhez képest. Folytatódik a KMKSZ, az egészségügyi problémákkal küzdő személyeket támogató programja is, amely keretein belül számos rászorulónak nyújtottak anyagi segítséget. Eddig 187 olyan vállalkozónak folyósítottak forrásokat, akik éltek a vetőmag program pályázati lehetőségével, emelte ki Berki Marianna az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója. A nehézségek ellenére a KMKSZ támogatásával továbbra is megvalósulnak, a kárpátaljai magyar kulturális örökség tovább örökítését szolgáló fejlesztések. A Tiszacsomai emlékparkhoz kapcsolódó, nemrégiben átadásra került lovardáról Mester András, a KMKSZ önkormányzati tikára számolt be. A jövőbe vetett hit megnyilvánulása volt az is, hogy a küldöttekkel ismertették a kulturális szervezet előttünk álló programterveit, amelyben számos megyei szintű rendezvény kapott helyet. Molnár László a KMKSZ kulturális titkára hangsúlyozta, megegyezés született a Vándormozi programmal, amely révén a tervek szerint számos magyarországi filmalkotás kerül bemutatásra a KMKSZ szervezésében Kárpátalja különböző településein.
Az Európai Parlament (EP) kedden megszavazta a javítás jogáról szóló irányelv-javaslatot. A testület közleménye szerint a szabályok egyértelműsítik a javítással összefüggő gyártói kötelezettségeket, és azt ösztönzik, hogy csere helyett javítással hosszabbítsuk meg a termékek élettartamát.
A gyártóknak időben és megfizethető áron kell gondoskodniuk a meghibásodott termékek javításáról, valamint tájékoztatást kell adniuk a javításhoz való jogunkról. A garanciális időszakon belül megjavított termékekre további egy évvel meghosszabbodik a jótállás, azt ösztönözve, hogy ne a cserét válasszuk.
A gyártóknak a jótállási időn túl is kötelező lesz megjavítani bizonyos közhasználatú háztartási készülékeket, ha azok még javítható állapotban vannak, így például a mosógépeket, a porszívókat, sőt az okostelefonokat is. (A lista idővel tovább bővülhet.) A javítás idejére cserekészüléket lehet majd kérni, ha pedig egy adott cikket mégsem lehet megjavítani, első körben felújítottat kellene ajánlani helyette.
Európai javítási tájékoztatók alapján össze tudjuk majd hasonlítani, hogy a meghibásodás jellege szerint milyen áron, mennyi idő alatt és milyen feltételekkel vállalják az egyes szolgáltatók a javítást. Egy európai online platform jön majd létre, ahol országokra lebontva megtalálhatjuk majd a helyi javítóműhelyeket, a felújított cikkeket eladó, illetve a meghibásodott termékeket felvásárló üzleteket, valamint a közösségi javítási kezdeményezéseket (például a közösségi javítóműhelyeket).
A gyártóknak pótalkatrészeket és eszközöket kell biztosítaniuk a javításhoz, ráadásul méltányos áron. Nem akadályozhatják a javítást szerződéses kikötésekkel, illetve hardveres és szoftveres technikákkal – főleg akkor nem, ha független javítók használt vagy 3D nyomtatással előállított pótalkatrészeinek felhasználásáról van szó. Nem utasíthatják vissza a javítást csak arra hivatkozva, hogy gazdaságilag nem éri meg, vagy mert korábban másvalaki javította az adott terméket.
A költségek leszorítására minden tagállamnak legalább egyfajta ösztönzőt be kell vezetnie a javítás népszerűsítésére. Például javítási utalványokat és anyagi forrásokat biztosíthatnak, ismeretterjesztő kampányokat és tanfolyamokat indíthatnak vagy támogathatják a javítással foglalkozó közösségi terek működését.
A szövegre az EP-ben csak hárman mondtak nemet, 14-en tartózkodtak, 584-en támogatták. Az eredmények szerint a jelen lévő magyar képviselők egy kivétellel mind igent nyomtak. Nem kizárt, hogy a fideszes Kósa Ádám is csak véletlenül tartózkodott a júniusi EP-választás előtti utolsó ülésen a szavazási nagyüzemben, bár ezt nem jelezte a keddi jegyzőkönyvben.
A testület még februárban előzetes megállapodást kötött a másik jogalkotóval, a miniszteri Tanáccsal, ezután már általában csak formaság a szavazás. Az irányelv végső változatát még a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, utána kihirdethetik az EU közlönyében. A szabályokat majd a tagállamoknak is át kell ültetniük a nemzeti jogukba, erre két évük lesz.
Szerdán az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el, amelynek célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) szemben és az innováció ösztönzése – közölte az uniós testület.
Az új szabályok tiltják az olyan MI-alkalmazásokat, amelyek sérthetik az állampolgárok jogait. Ilyen például az érzékeny személyes adatokon alapuló biometrikus kategorizálás vagy az arcfelismerő adatbázisok létrehozása olyan arcképek felhasználásával, amelyeket az internetről vagy zártláncú televíziós hálózatok felvételeiből nem célirányosan töltenek le. Tiltják továbbá a munkahelyen és az iskolákban gépi érzelemfelismerő rendszerek alkalmazását, az állampolgárok mesterséges intelligencia révén történő, társadalmi hovatartozásukra, vagy előélükre alapozott kockázati besorolását, valamint az olyan rendszerek használatát, amelyek képesek befolyásolni az emberek viselkedését, vagy a sebezhetőségüket használják ki.
A távoli biometrikus azonosító (RBI) rendszereket – néhány különleges kivételtől eltekintve – a bűnüldöző szervek sem vehetik igénybe. Valós idejű RBI csak szigorú biztosítékok mellett lesz alkalmazható: például időben és földrajzilag korlátozottan, külön bírói vagy hatósági engedéllyel. Akkor jöhet szóba, ha például eltűnt személyt keresnek, vagy terrortámadást próbálnak megelőzni. Az ilyen rendszerek utólagos – a bűnelkövetés tényének megállapítását követő – használata magas kockázatúnak minősül, ezért bírói engedélyhez kötött.
Más, magas kockázatú mesterségesintelligencia-rendszerekre is egyértelmű kötelezettségek vonatkoznak. Ezek közé tartoznak például a kritikus infrastruktúrák, az oktatás és a szakképzés, a foglalkoztatás, az alapvető magán- és közszolgáltatások a bűnüldözés, a migráció és a határigazgatás, az igazságszolgáltatás és a demokratikus folyamatok egyes rendszerei. Az ilyen rendszerek használatánál, értékelni és csökkenteni kell a kockázatokat, naplót kell vezetni a használatról, és biztosítani kell az emberi felügyeletet. Az állampolgároknak joguk lesz panaszt tenni a mesterséges intelligencia rendszerekkel kapcsolatban, és magyarázatot kaphatnak a magas kockázatú mesterséges intelligencia rendszereken alapuló, a jogaikat érintő döntésekről.
Az általános célú mesterségesintelligencia-rendszereknek és az általuk használt MI-modelleknek átláthatósági követelményeknek kell megfelelniük, többek között az uniós szerzői jognak és a képzéshez használt tartalmak részletes összefoglalóinak közzé kell tenni. A nagyobb teljesítményű, rendszerkockázatot jelentő MI-modellekre további követelmények vonatkoznak, többek között a modellértékelések elvégzése, a rendszerkockázatok értékelése és mérséklése, valamint az incidensekről való jelentéstétel.
Az új jogszabály szerint, az uniós tagállamokban szabályozói tesztkörnyezetet kell létrehozni és valós körülmények között is kell teszteket végezni, amelyekbe be kell vonni a kis-és középvállalkozásokat, és az induló vállalkozásokat is, hogy a piacra már kiforrott és betanított innovatív mesterségesintelligencia-rendszerek kerüljenek ki.
A jogszabály végleges szövegét még a tagállamokat tömörítő tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia, majd közzéteszik az EU hivatalos közlönyében. A rendelet a közzététel utáni huszadik napon lép hatályba.
„Fontos lépés a mai, hiszen egy olyan jogalkotási folyamat végére tettünk pontot, amely lefekteti a mesterséges intelligencia használatának jogi kereteit, szolgálva az uniós állampolgárok és vállalkozások érdekeit” – mondta Tóth Edina fideszes EP-képviselő a jogszabály elfogadásával kapcsolatban. Hidvéghi Balázs, a Fidesz uniós parlamenti képviselője szerint az új szabályok segítik a mesterséges intelligenciával szembeni állampolgári félelmek kezelését és az emberek MI iránti bizalmának növelését.
A képviselők kiemelték: emberközpontú szabályozás született, amely a fogyasztók védelmére helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor teret enged az innovációnak, a gazdasági lehetőségek kiaknázásának is. „Számunkra mindvégig kiemelt szempont volt, hogy a mesterséges intelligencia uniós szabályozása amellett, hogy az emberek biztonságát helyezze a középpontba és kezelje az MI használatával kapcsolatban felmerülő kockázatokat, egyúttal tisztességes versenyfeltételeket is biztosítson a digitális kkv-k számára” – mondták el az EP-képviselők.
Tóth Edina hozzátette: fontos, hogy az MI Európán belüli fejlesztése és alkalmazása maradjon emberi felügyelet alatt, legyen biztonságos, átlátható és megkülönböztetésmentes, illetve a társadalom és a környezet jólétét szolgálja. Bízom benne, hogy az elfogadott szabályozás ösztönözni fogja a szektort érintő beruházásokat és innovációt Magyarországon – tette hozzá az EP-képviselő.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Szerdán az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el, amelynek célja az alapvető jogok, a demokrácia, a jogállamiság és a környezeti fenntarthatóság védelme a magas kockázatú mesterséges intelligenciával (MI) s... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1710411000 [modified] => 1710367954 ) [title] => A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt fogadott el az EP [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=180953&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 180953 [uk] => 181085 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 71678 [image] => Array ( [id] => 71678 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg [original_lng] => 653450 [original_w] => 1400 [original_h] => 1050 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2-1024x768.jpg [width] => 1024 [height] => 768 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg [width] => 1400 [height] => 1050 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg [width] => 1400 [height] => 1050 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/mesterseges-inteligencia-2.jpg [width] => 1400 [height] => 1050 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1710494626:2 [_thumbnail_id] => 71678 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1214 [translation_required_done] => 1 [_oembed_4455b841ec5a414232d93159ab404fb4] => [_oembed_time_4455b841ec5a414232d93159ab404fb4] => 1710403807 [_oembed_b0092d301e30af61c667e019ba68ee87] =>
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
👋 Meet Victoria Shi — a digital representative of the MFA of Ukraine, created using AI to provide timely updates on consular affairs!
For the first time in history, the MFA of Ukraine has presented a digital persona that will officially comment for the media. pic.twitter.com/KTtuCVR1ku
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
Coca-Cola has used artificial intelligence to reinvent its iconic Christmas advert. The original used real actors and two tonne trucks decked with Christmas lights, but this year's ad has been developed solely using AI, meaning that none of the shots were actually filmed on location.The company said the new commercial was an 'efficient' way of saving time and money. What do you think? #cocacola#theholidaysarecoming#AI
Bocskor Andrea Fideszes Európai Parlamenti képviselő meghívására Brüsszelben vehettek részt két napos tanulmányi úton az MCC által szervezett Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző VI. évfolyamának résztvevői. A programot a Mathias Corvinus Collegium a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel, a KMKSZ ifjúsági szervezetével és Bocskor Andrea EP képviselővel partnerségben szervezi. A vezetőképző elsősorban azoknak a fiataloknak szól, akik felelősséget éreznek a kárpátaljai magyarságért, és véleményformálóként, döntéshozóként kedvező irányba szeretnék alakítani az Ukrajnában élő magyar közösség sorsát. Bocskor Andrea kiemelte: fontos, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok lehetőséget kapjanak megismerni az Európai Uniót és intézményeit, melyek fontos szerepet játszanak Ukrajna és így a kárpátalajai magyar közösség jövőjének alakulásában is.
A kárpátaljai magyarságnak, minden nehézség ellenére a jövőben kell gondolkoznia – mondta Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke Brüsszelben, az Európai Parlamentben, a TV21 Ungvár stábjának. Sari József, aki a brüsszeli magyar nap keretében látogatott az unió fővárosába, úgy fogalmazott, hogy fontos elmondani azokat a gondokat, bajokat, problémákat, amelyeket most ebben a zaklatott világban a kárpátaljai magyarság megél.
Az Európai Parlament is a tagállami Tanács szerda éjjel alkut kötött arról, hogyan szabályozzák a rövid távú lakáskiadást. Az EP közleménye szerint a tervezet az olyan szolgáltatásokkal igyekszik lépést tartani, mint az Airbnb, a Booking és az Expedia.
A kialkudott szöveg szerint azokban az országokban, amelyekben ezt megkövetelik, ingyenesen vagy arányos díjért lehet majd az interneten keresztül regisztrálni a rövid távra kiadott ingatlanokat. Ha kész a folyamat, a főbérlők egy regisztrációs számot kapnak, amivel kiadhatják az ingatlanjukat, így a hatóságok tudják és ellenőrizhetik majd az adatokat.
Az online platformoknak biztosítaniuk kellene, hogy a regisztrációs szám alapján a felhasználók azonosíthassák az ingatlant az oldalukon. A platformoknak arra is ügyelniük kellene, hogy a szolgáltatott információk megbízhatóak legyenek, ezt „ésszerűen”, véletlenszerű ellenőrzésekkel kellene biztosítaniuk. A szabálytalankodók regisztrációs számát felfüggeszthetik, leszedethetik az illegális hirdetéseket az oldalakról és büntetéseket szabhatnak ki azokra a platformokra vagy főbérlőkre, akik megsértik az előírásokat.
A tagállamok létrehoznak egy egységes felületet, és a nagyobb platformoknak erre havonta adatokat kell küldeniük a lakáskiadók tevékenységéről (a kisebbek ez alól mentesülnek).
Kim Van Sparrentak, a javaslat parlamenti felelőse szerint a városok küszködnek az illegálisan nyaralási célra kiadott ingatlanok elszaporodásával, ami „Európa-szerte nyomás alatt tartja a városok élhetőségét és megfizethetőségét.
Eddig a lakáskiadási platformok visszautasították, hogy megosszák az adatokat, így nehezítették a helyi szabályok betartatását. Szerencsére ez a jogszabály véget vet ennek és több felügyeletet ad vissza a városok kezébe”, így az internetes cégek helyett szerinte ismét az önkormányzatok határozhatják meg a szabályokat.
A hasonló intézményközi egyezségek után még a két döntéshozónak, az EP-nek és a Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia a kialkudott szöveget, de általában ez csak formaság.
A jogalkotással azért kell sietniük, mert jövő júniusban újraválasztják az EP-t, amivel egy nagyobb intézményi átalakulás indul az EU-ban, így elhúzódhat vagy akár kútba is eshet az olyan javaslatok elfogadása, amelyekkel a voksolásig nem végeznek.
Ha a javaslat mindkét testületen átmegy, a tagállamoknak két évük lesz rá, hogy végezzenek a szükséges fejlesztésekkel.
