Az elmúlt két hónapban a behívók 98%-át azoknak küldték ki, akik nem fizetnek adót, és nincsenek sehova bejelentve dolgozóként. Ma már a nyilvántartások lehetővé teszik ennek nyomon követését.
Erről az rbc.ua számolt be az ukrán kormányfőre, Denisz Smihalra hivatkozva.
A nyilvántartás által kiírt behívók 98%-a olyan személyeknek kerülnek kiküldésre, akik egyetlen hrivnya adót sem fizetnek, és sehol nem dolgoznak. Valójában ma a mozgósítás prioritása a nem dolgozó emberek, a munkanélküliek
– magyarázta a kormányfő.
Smihal szerint az elmúlt két hónapban mindössze 2%-ot küldtek dolgozó embereknek. Külön megjegyezte, hogy ma már a nyilvántartások nyomon követhetővé teszik, hogy az illető fizet-e adót, függetlenül attól, hogy munkavállaló, vállalkozó vagy egyéni vállalkozó.
Ha valaki nem fizet adót, az azt jelenti, hogy az illetőt nem foglalkoztatják, legalábbis hivatalosan. Ennek megfelelően ez látható a nyilvántartásokban, az Oberih előhívja ezeket az információkat, és a behívók megalkotásakor láthatjuk, hogy egy személy munkanélküli, és ezek az emberek a mozgósítás szempontjából kiemelt fontosságúak. Ez egy nagyon egyszerű elv, szerintem mindenki számára teljesen világos
Az egyik vezető könyvelőcég 26 éves indiai alkalmazottjának tragikus halála komoly vitát váltott ki a munkahelyi kultúráról és a vállalati környezet munkavállalói jólétéről. Anna Sebastian Perayil, az Ernst & Young (EY) okleveles könyvelője júliusban halt meg, négy hónappal azután, hogy belépett a céghez. Szülei szerint az új munkahelyén a „nyomasztó munkahelyi nyomás” megviselte az egészségét, és ez vezetett a tragédiához.
A fiatal lány halálhíre óriási visszhangot keltett, és komoly vitát váltott ki a sok vállalat és startup által támogatott „sietős kultúráról”, amely a termelékenységet előtérbe helyező munkamorált jelenti, gyakran az alkalmazottak jólétének rovására.
Egyesek szerint ez a kultúra az innováció és a növekedés motorja, mivel sokan szenvedélyből vagy ambícióból választják a túlórákat. Mások szerint a vezetőség gyakran nyomást gyakorol a munkavállalókra, ami kiégéshez és az életminőség romlásához vezet.
Perayil halála azután került reflektorfénybe, hogy az édesanyja, Anita Augustine által az EY-nek írt levél a múlt héten elterjedt a közösségi médiában. Ebben részletezte a lánya által a munkahelyén tapasztalt állítólagos nyomást, beleértve a késő éjszakai és hétvégi munkavégzést, és felszólította az EY-t, hogy „gondolkodjon el a munkakultúráján”, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a munkavállalók egészségét előtérbe helyezze. Az EY cáfolta a vádat, mely szerint felelősek lennének a lány haláláért mondván, hogy Perayil ugyanúgy kapott munkát, mint bármely más alkalmazott, és nem hiszik, hogy a munkahelyi nyomás okozhatta volna a halálát.
Anna tapasztalatai rávilágítanak egy olyan munkakultúrára, amely úgy tűnik, hogy dicsőíti a túlterheltséget, miközben elhanyagolja a szerepek mögött álló embereket
– fogalmazott az édesanya levelében. „A könyörtelen követelmények és az irreális elvárások teljesítésére irányuló nyomás nem fenntartható, és egy olyan fiatal nő életébe került, akiben annyi lehetőség rejlett”.
Sokan elítélték az EY-t „mérgező munkakultúrája” miatt, és megosztották tapasztalataikat a Twitteren és a LinkedIn-en. Az egyik felhasználó azt állította, hogy egy vezető tanácsadó cégnél napi 20 órát kellett dolgoznia, anélkül, hogy túlórákat fizettek volna neki.
De mások is egybehangzóan állították, hogy indiában a munkakultúra borzalmas. A fizetés alacsony, a kizsákmányolás viszont maximális.
Emiatt persze a munkáltatóknak nincsen lelkiismeret-furdalása és következményektől sem kell tartaniuk. A helyzetet rontja, hogy a vezetők gyakran azért részesülnek elismerésben, mert túlhajszolják és alulfizetik alkalmazottaikat. Akik pedig idejében fejezik be a munkát és hétvégén sem dolgoznak gyakran gúny céltáblái lesznek. Különösen rossz helyzetben vannak a gyakornokok, akik szinte elviselhetetlen munkaterhelés alatt, irreális határidőkkel dolgoznak, miközben az értékelések során sok esetben megalázzák őket, mondván hogy ez jellemformáló a jövőjükre nézve.
Az EY indiai vezetője, Rajiv Memani később kijelentette, hogy a cég számára „a legnagyobb jelentőségű” a dolgozók jóléte. „Szeretném megerősíteni, hogy munkatársaink jóléte a legfőbb prioritásom, és személyesen fogok kiállni e célért” – írta a LinkedIn-en közzétett bejegyzésében.
In a tragic incident in southern India, a mother was arrested for allegedly throwing her six-year-old disabled son into a crocodile-infested canal following an argument with her husband.
This heartbreaking event underscores the critical need for increased care and empathy… pic.twitter.com/0quOrnKaTk
Életbe lépett csütörtökön a külföldiek legális nagy-britanniai munkavállalásának anyagi feltételeit szigorító folyamat első szakasza.
A program fő elemei között szerepel, hogy csütörtöktől a szakképzett külföldi munkavállalóknak a brit munkaadók évente legalább 38 700 font javadalmazást kötelesek fizetni a brit munkavállalói vízum kiadása fejében. Ez 48 százalékos emelkedés, a szakképzett munkavállalóknak kiadható brit vízum feltétele ugyanis eddig minimum 26 200 fontos éves jövedelem volt.
A londoni belügyminisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint az új feltételek alapján 300 ezer olyan külföldi, aki tavaly munkavállalási céllal érkezett Nagy-Britanniába, ma már nem kaphatna brit munkavállalói vízumot.
Az eredeti terv szerint csütörtöktől a jelenlegi 18 600 fontról ugyancsak 38 700 fontra emelkedett volna az az éves bérminimum, amelyet a brit kormány a családegyesítési vízumok kiadásának feltételeként jelölt meg, vagyis csak azokhoz csatlakozhattak volna külföldi hozzátartozóik családi vízummal, akiknek éves jövedelme szintén eléri a munkavállalói vízum kiadásához megszabott új minimumot.
A szigorítási folyamatnak ezt az elemét azonban a kormány időközben fokozatosabbá tette.
A módosított terv alapján első lépésként április 11-től, vagyis jövő csütörtöktől 29 ezer font éves kereseti minimumot kell igazolni ahhoz, hogy a brit állampolgárok, illetve a legálisan munkát vállaló külföldiek Nagy-Britanniába hozhassák külföldi hozzátartozóikat, és az ehhez szükséges éves kereseti minimum 2025 elején éri el a munkavállalói vízum feltételeként most érvénybe lépett 38 700 fontot.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése (Brexit) utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett.
A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
Azok az EU-állampolgárok, akik 2020. december 31-ig legálisan letelepedtek Nagy-Britanniában, korlátozások nélkül, megszerzett jogosultságaik megtartásával az országban maradhatnak, de letelepedett jogi státusért kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz.
The UK has helped train 32,000 Ukrainian troops for their ongoing fight for freedom. The latest cohort of soldiers has left the UK to return to the frontline in time for Christmas.
This week their new friends in the UK Armed Forces held a Christmas celebration to wish them well. pic.twitter.com/u6xuPJL6Zs
Huge security issue as Larry the Downing St. cat shelters under Donald Trump’s limo ‘’the Beast’ & refuses to move. #TrumpinUKpic.twitter.com/i9w4B6w8FK
Már több mint 101 ezer ukrajnai menekült kapott munkát Csehországban – közölte szerdán a Twitteren a cseh munkaügyi és népjóléti minisztérium a munkaügyi hivatal nyilvántartására hivatkozva.
Az Ukrajna elleni orosz támadás februári kezdete óta eltelt nem egészen fél év alatt összesen 409 400 ukrajnai menekült kapott speciális vízumot a cseh idegenrendészettől, amely 1 éves tartózkodásra, munkavállalásra, az egészségügyi és a szociális rendszer, valamint az iskolahálózat igénybevételére jogosít fel. Becslések szerint a menekültek közül mintegy 300 ezren tartózkodnak továbbra is Csehországban, a többiek részben visszatértek Ukrajnába, vagy Nyugatra távoztak.
A cseh általános iskolákba szeptembertől mintegy 40 ezer ukrán gyermeket írattak be szüleik.
A cseh kormány és a sajtó szerint Csehország célországnak számít az ukrajnai menekültek számára.
Csehországban már a háború kirobbanása előtt is mintegy 210 ezer ukrán állampolgár dolgozott hivatalos engedéllyel. Az újonnan érkezett menekültekkel együtt így az ukránok képezik ma a legnagyobb külföldi nemzetiségi csoportot Csehországban.
Die private Wohnsituation der geflüchteten Menschen aus der Ukraine spitzt sich zu. Jetzt sollen 350 Frauen und Kinder im Hotel de France Platz finden.https://t.co/S4zosgLD5fpic.twitter.com/oTCNeWWVnH
Novojičínský vojenský opravárenský podnik zahájí v nejbližší době opravy ukrajinských tanků T-64, které zamíří přímo na bojiště. Smlouvu na opravu a modernizaci tanků T-64 uzavřely státní podniky ?? VOP CZ a ?? @ukroboronprom letos v únoru.
A 64 000 lelket számláló brit tengerentúli terület, amely szikrázó rózsaszín partvidékéről és kellemes éghajlatáról ismert, egyéves, megújítható tartózkodási engedélyt ajánl az otthonról dolgozóknak, illetve a felsőoktatásban tanuló hallgatóknak. Ez kitűnő menedéket jelenthet számukra, ugyanis a többi országban egyre magasabb a koronavírus-fertőzöttek aránya, és emiatt a munkavégzésre vonatkozó szabályok sok helyütt a feje tetejére álltak.
„A világ változik, és mi olyan embereket szeretnénk itt tudni, akik hosszú távra terveznek” – nyilatkozott David Burt miniszterelnök egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy reményeik szerint az ideiglenes lakosok a pandémia ellenére fellendítik a terület idegenforgalmát és – egyébként turizmus-függő – gazdaságát.
Burt elmondása szerint a bermudai élet azért lehet vonzó a külföldiek számára, mert nekik sikerült megfékezni a vírus terjedését, mégpedig a tömeges tesztelésnek, a karantén-ellenőrző karkötőknek, a szigorú távolságtartási és maszkviselési szabályoknak, illetve az egyéb, kormány által hozott intézkedéseknek köszönhetően. A terület eddig 153 koronavírusos esetet regisztrált, ebből pedig mindössze kilencen vesztették életüket a betegség következtében. A hivatalos adatok szerint az aktív fertőzöttek száma folyamatosan tíz alatt van.
Mivel a világjárvány továbbra is tombol az Egyesült Államokban, sok vállalat inkább hagyja, hogy munkavállalói még egy ideig otthonról dolgozzanak. Mások, köztük a Szilícium-völgy óriásai – például a Facebook és a Twitter – olyan irányelveket vezettek be, amelyek határozatlan ideig engedélyezik az otthoni munkát.
Bermuda programját, amely havi 263 dollárba fog kerülni, augusztus elsejétől vehetik majd igénybe először a keleti partvidék nagyvárosai, többek között New York, Toronto, Boston és Miami. A Karib-térség keleti részén fekvő Barbados szigete szintén hasonló terveket fontolgat.
Bermuda egyébként hosszú múltra visszatekintő „hagyománnyal” rendelkezik a külföldiek ideiglenes ott-tartózkodását illetően, lévén már réges-rég felajánlott egy hasonló, egyéves lehetőséget a nyugdíjasok számára. Az új program annyiban különbözik ettől, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok is jöhetnek – és az ajánlat rendkívül vonzó lehet azok számára, akiknek iskolái a következő tanévtől csak online oktatást indítanak.
A kormány tájékoztatása szerint az egyéves tartózkodási programra jelentkező munkavállalóknak kell rendelkezniük egészségbiztosítással, illetve vagy „törvényes” tengerentúli cégnél kell dolgozniuk, vagy saját vállalkozásuk kell hogy legyen.
„2020 az innováció éve az egész világon. Mi is újítunk, hogy ki tudjuk szolgálni az emberek igényeit a világ minden tájáról” – jelentette ki Burt, aki immáron 2017 óta vezeti Bermudát.
A
kormány jelentése szerint, a munkaügyi felügyelők ellenőrzéseit követően 202
ezer alkalmazottal kötötték meg a munkaszerződést. Ezt Olekszij Honcsaruk,
Ukrajna miniszterelnöke jelentette be.
Elmondása szerint, az ellenőrzések 2
hétig tartottak. A felülvizsgálatot 600 munkaügyi felügyelő végezte Ukrajna
egész területén, közel 56 ezer munkáltatót ellenőriztek.
„Két hét alatt az Állami Adószolgálathoz
több mint 107 000 bejelentés érkezett 202 000 munkavállalóval
megkötött munkaszerződésről. Azokon a területeken, ahol a felülvizsgálatot
végezték, a foglalkoztatás mutatója 25,8%-os növekedést mutatott 2019
januárjához viszonyítva” – mondta Honcsaruk.
A miniszterelnök szerint az Állami Munkaügyi Felügyelőség jelenleg az ellenőrzések második szakaszát végzik, amely február 21-ig tart. A felülvizsgálatokat a 4 vagy több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél végzik. „A legális munkaerőpiac nemcsak a költségvetést gyarapító adó, elsősorban a civilizált munkakörülmények megteremtése az emberek számára” – tette hozzá Honcsaruk, kiemelve hogy ma az ukránok 20%-a dolgozik illegálisan.
