Az ismert ungvári művészházaspár – Borisz Kuzma festő, grafikus, Ukrajna népi művésze, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia tagja, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátalja Megyei Szervezetének elnöke és felesége, Viktória Kuzma képzőművész, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagja – munkásságából nyílt kiállítás Magyarország Ungvári Főkonzulátusán Ketten címmel.
A külképviselet 2024-ben folytatja a kárpátaljai művészcsaládokat bemutató kiállítássorozatát. Az új tárlat ünnepélyes megnyitójára csütörtökön délután került sor. A kiállításon a művészpár 20 alkotása kerül bemutatásra.
Borisz Kuzma urbanisztikus alkotásaiban a színek kavalkádja dominál, a szimbólumok fontos szerepet játszanak, míg Viktória Kuzma különleges atmoszférájú üvegfestményei a művészi kifejezésmód új lehetőségeit tárják elénk, sikeresen ötvözve a klasszikus formákat a modernizmus elemeivel. A házaspár elhivatottságával, tehetségével, a kárpátaljai festőiskola hagyományaira reflektáló egyedi művészi eszköztárával és világlátásával kitüntetett helyet foglal el a kárpátaljai kortárs képzőművészetben. Borisz Kuzma több mint 20 egyéni kiállítás szerzője Ukrajnában, Ausztriában, Magyarországon, Szlovákiában, Horvátországban és Csehországban. Egyes alkotásait Ukrajna, Románia és Szlovákia múzeumai őrzik. Viktória kevésbé ismert alkotó.
– Borisz Kuzmát nem kell bemutatni, nemcsak kitűnő és Ukrajna határain kívül is jól ismert festőművész, hanem egyben közéleti személyiség is, aki több mint 23 éve vezeti az ukrajnai képzőművészeti szövetség kárpátaljai szervezetét, rég megdöntötte Kassai Antal rekordját, aki 15 évet töltött ebben a megtisztelő és felelősségteljes tisztségben – emelte ki Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja, és megosztotta a jelenlévőkkel, hogy jómaga nagyon szereti a művészetét, amely modern eszközökkel, anyaghasználattal, formákkal nyúl vissza a XX. századi kárpátaljai festészet gazdag hagyományaihoz.
Elhangzott, hogy az alkotómunkában Viktória és Borisz más-más úton jár, de ez a tárlat megmutatja azt, ami közös a művészi világlátásukban.
– A kiállítás címe Ketten. Ez telitalálat, mert kiemeli, hogy ketten együtt lenni mindig más, magasabb minőséget jelent, mint külön-külön élni vagy alkotni. Ezt az analógiát továbbvinném, mert amikor Magyarországra és Ukrajnára, a két szomszédra gondolok, akkor is igaz, hogy ketten többek lehetünk, mint külön-külön. Ezért örömteli, hogy elindult egy párbeszéd a magyar–ukrán állami vezetők között, amelytől a jószomszédi viszony és a sokoldalú együttműködés fejlesztését várjuk. Azokat a pontokat keressük, ahol egyetértünk, ott igyekszünk erősíteni az együttműködést. Azokban a kérdésekben pedig, amelyekről másképp gondolkodunk, az eltérő álláspontok és érdekek kölcsönös tiszteletben tartására törekszünk. Kárpátalja, a kárpátaljai vezetés nagyon fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.
Nem vagyunk egyformák, mégis megteremthető a harmónia közöttünk, számomra, diplomata számára elsősorban ezt üzeni Viktória és Borisz Kuzma mostani kiállítása is – zárta gondolatait Vida László.
Megyei és városi vezetők, művészek, barátok, rokonok gratuláltak az alkotópárosnak a megnyitón. Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács első alelnöke megköszönte a főkonzulátus vezetőségének a kárpátaljai képzőművészek kiállítássorozatának megszervezését, amely hozzájárul a kulturális diplomácia fejlődéséhez, és erősíti az országok közötti kapcsolatokat. Köszönetét fejezte ki azoknak a művészeknek is, akik alkotásaikkal vidékünk művészeti évkönyvét gazdagítják.
Jevhen Tiscsuk, a megyei kulturális főosztály vezetője gyermekkora óta rajongott egy Boris nevű művész iránt, de az amerikai volt, így amikor egy kárpátaljai kiállításon látott Borisz névvel jelzett alkotást, rögtön felkeltette a figyelmét. Azóta személyesen is megismerte az alkotót és szoros munkakapcsolat van közöttük.
Olena Prihogyko művészettörténész az alkotópárt méltatva megjegyezte, hogy kreatív párosban dolgozni rendkívül nehéz, ugyanakkor rendkívül felelősségteljes.
– Feleséged személyében az első nézőt, az első kritikust és a jóindulatú bírót látod. Ugyanakkor hatalmas felelősséget érez előtte és mindannyiunk előtt. Borisz és Viktória duettje rendkívül harmonikus. Természetesen, amikor két erőteljes kreatív személyiség dolgozik egymás mellett, tudat alatt kölcsönös befolyást éreznek. Az alkotói ötletekről van szó, amelyeket a művészek életre keltenek, a mély szellemiségről, amely egyesíti őket – mondta Olena és örömmel konstatálta, hogy a Kuzma házaspár néhány alkotásukat a megyei szépművészet múzeumnak ajándékozta. Mint mondotta, ez különösen fontos, mert a jelenlegi nehéz időszakban nincs anyagi lehetőség festményeket vásárolni, s tartanak attól, hogy az intézmény gyűjteményében fehér folt marad a mai művészek alkotásait illetően.
Végezetül Viktória és Borisz Kuzma köszönetet mondott a szervezőknek és frontvonalban harcolóknak.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) március elején hat új hagyománnyal bővítette a szellemi kulturális örökségek listáját Németországban, köztük a berlini technót, amely nemcsak a német főváros éjszakai életének ikonikus eleme, hanem az egyik legjövedelmezőbb szórakoztatóipari terméke is.
Berlin világhírűvé vált a pezsgő techno-klubszcénáról, amely fiatalok és idősek millióit vonzza minden évben a városba. A helyszín és a zene szinte elválaszthatatlanok egymástól, de még így is sokakat meglepett, hogy a műfaj felkerült az UNSECO listájára, olyanok mellett, mint a francia bagett vagy a lipicai lótenyésztés.
Ez egy újabb mérföldkő a producerek, a művészek és a klubüzemeltetők számára, és segíteni fog abban, hogy értékes, védelemre és támogatásra érdemes ágazatként legyünk elismerve – nyilatkozta a bejelentés után Lutz Leichsenring, a berlini klubokat és kulturális promótereket tömörítő szervezet, a Clubcommission elnökségi tagja a Deutsche Welle-nek.
Az UNESCO szerint a szellemi kulturális örökség elsősorban olyan kulturális kifejezési formákra utal, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az emberi kreativitáshoz és hagyományokhoz, és amelyeket generációkon keresztül adnak tovább, folyamatos fejlődés mellett.
Ide tartoznak az olyan gyakorlatok, rituálék, ismeretek, készségek és előadóművészetek, mint a zene, a tánc és a színház, amelyeket meg kell őrizni és életben kell tartani.
A berlini techno lehet a lista legjövedelmezőbb hagyománya
A német főváros kétségtelenül az elektronikus zene nemzetközi központja, a betondzsungelben pedig több mint 1600 művészeti és kulturális helyszínt, klubbot és koncerttermet lehet felfedezni. A látogatók a világ minden tájáról érkeznek, és még a városvezetés is elismeri, hogy a techno az egyik legnagyobb turisztikai húzóerejük. Bár a koronavírus-járvány átmenetileg véget vetett a dübörgő koncerteknek és raveknek, az iparág úgy állt talpra, mintha mi sem történt volna,
A Clubcommission statisztikái szerint ráadásul már évente 1,48 milliárd eurót termel.
Pedig a legtöbb létesítmény régi, kihasználatlan épületekben működik, így lehelnek életet a kiürülő berlini iparnegyedekbe, a szervezők és a zenészek pedig gyakran bőkezűen támogatják a műemlékvédelmet is.
Milyen hagyományok kerültek fel még a listára?
Az UNESCO-bizottság és kulturális miniszterek konferenciáján Claudia Roth, Németország kulturális és médiáért felelős szövetségi biztosa jelentette be a hat új belépőt Bonnban. A listára a berlini techno mellett felkerült:
a finsterwaldi énekhagyomány;
a Kirchseeon Perchtenlauf, a busójáráshoz hasonló bajor télűző felvonulás;
a Schwälmer Weißstickerei, a Hessen tartományból származó gobelinvarrás;
a Viez almabor; valamint
a szászországi hegymászás.
Az UNESCO kulturális örökségi listáján így már 150 hagyomány került fel Németországból.
Legyen szó szubkultúráról vagy hagyományos kézművességről, mindezek hazánk kulturális gazdagságának részét képezik. Élő örökségünk közösséget teremt és nap mint nap összehozza az embereket – jelentette ki Christoph Wulf, a német UNESCO-bizottság alelnöke az ünnepségen.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) március elején hat új hagyománnyal bővítette a szellemi kulturális örökségek listáját Németországban, köztük a berlini technót, amely nemcsak a német főváros éjszakai életének ikoni...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710798120
[modified] => 1710758675
)
[title] => Már a berlini technót is felkerült az UNESCO kulturális örökségi listájára
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=181472&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 181472
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 181473
[image] => Array
(
[id] => 181473
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno.jpg
[original_lng] => 97073
[original_w] => 1024
[original_h] => 576
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/berlin-techno.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1710751475:12
[_oembed_2b60fae9e6011d9f77817a8e8239d50b] =>
[_oembed_time_2b60fae9e6011d9f77817a8e8239d50b] => 1710751390
[_thumbnail_id] => 181473
[_edit_last] => 12
[views_count] => 889
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 592
[3] => 25
[4] => 39
[5] => 91
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Társadalom
[3] => Videók
[4] => Világ
[5] => Zene
)
[tags] => Array
(
[0] => 819832
[1] => 242
[2] => 10376
[3] => 1816
[4] => 1004
)
[tags_name] => Array
(
[0] => berlini techno
[1] => kultúra
[2] => lista
[3] => UNESCO
[4] => zene
)
)
[2] => Array
(
[id] => 179654
[content] =>
A kárpátaljai Hálózat egy éve
A Hagyományok Háza Hálózat–Kárpátalja a nehéz körülmények ellenére is megvalósította kitűzött céljait javarészét. Az elmúlt évet Pál Katalin, a kárpátaljai Hálózat vezetője foglalja össze.
„Az előző évek tapasztalataiból okulva, mintegy ’megedződve’ terveztük meg 2023. évi programjainkat. Azokkal kalkuláltunk, amik megvalósítását biztosítani is tudtuk. Ennek nyomán tizenöt sikeres programra tekinthetünk vissza. Közöttük voltak egyszeri alkalmak, mások pedig egész évre kiterjedtek. A tervezetek felét helyi intézmények, civilszervezetek bevonásával valósítottuk meg. Számos nehézséggel kellett szembenéznünk. Néptáncegyütteseink nagy része, – mivel a szakemberek közül sokan távoztak az országból – oktató nélkül maradt. Pótlásukra kifejezetten kezdő néptáncoktatók számára indítottunk tanfolyamot. A 2024. májusáig tartó kurzus koncepcióját a nyíregyházi Antal Roland és Antal Dóra néptáncpedagógusok dolgozták ki.
Az évek során hét, úgynevezett ’táncházas zenekart’ neveltünk ki, amiknek tagjai is szétszóródtak, viszont – a jövőre gondolva – összetartásukra nagy gondot fordítottunk. Ennek nyomán a szokásos táncházzenész találkozónkat több turnusban Magyarországon szerveztük meg. A sátoraljaújhelyi Kárpátaljai Népzene, Néptánc Táborban mutatkozhattak be a zenekarok, ezt követően nyáron Magyarországon és Erdélyben koncerteket szerveztünk a ’bandáknak’. Az éves programjuk méltó lezárása volt, amikor csatlakoztunk a Hagyományok Háza Határtalan Táncfőváros estjéhez október 16-án: a műsor első részében kárpátaljai zenekarok, táncosok és énekesek léphettek színpadra. E szerepléseknek mentális hatása is van: a szereplők kiszabadulhatnak egy kis időre a kárpátaljai feszült légkörből.
Az éves munkánk során a legnagyobb hangsúlyt a hagyományátadásra, a képzésekre fordítottuk. A képzők képzőjét szerveztük meg: a már említett néptáncoktató tanításon kívül kézművesoktatók okítását is megszerveztük három turnusban. Ennek része volt a tavaszi tanfolyam, az egyhetes nyári tábor és az őszi lezárás. Ugyanúgy folytatódott a viseletvarró képzésünk is, s emlékezetes volt, amikor A magyar kultúra napján a Munkácsy Mihály Magyar Házban tanfolyamunk legszebb munkáiból nyithattunk meg kiállítást.
Igazi sikerként könyvelhetjük el a néptáncegyüttesek mentorálásának hetedik évét is: félezer gyerek vesz részt e kezdeményezésben. Viszont a lezárt év újdonsága volt a mentorprogram kibővítése a hangszeres- és énekes képzés területére is. Februártól több helyszínen voltak tanfolyamok, mintegy tíz magyarországi hangszeres-, énekoktató részvételével. Citera, vonós és fúvós hangszerek, harmonika, cimbalom és népi ének szerepel a palettán. Örvendetes, hogy a cimbalom, ez az igazi magyar hangszer mennyire népszerű a tanulók körében. Ez részben Unger Balázs oktató munkáját is dicséri. Tanítványai közül négyen a turai Galgamenti Népzenészek Újévi Koncertjén is bemutatkozhattak.
Az elmondott eredmények egy feszült légkörben születtek. Nem vagyunk pesszimisták, keressük a folyamatos munkánk megvalósításának zegzugos útjait. Reménykedünk egyben, hogy Kárpátalján is beköszönt a béke, ami munkánk folytatásának egyetlen lehetséges záloga.”
Réti János kárpátaljai magyar festőművész, grafikus, könyvillusztrátor, formatervező január 18-án ünnepelte 75. születésnapját, ebből az alkalomból jubileumi kiállítással örvendeztette meg a képzőművészet iránt érdeklődő közönséget, amelyet január 26-án Munkácson nyitottak meg ünnepélyes keretek között a Munkácsy Mihály Magyar Ház kiállítótermében.
A vendégeket Pfeifer Anita, a Magyar Ház kulturális menedzsere köszöntötte, majd Tarpai József, az intézmény igazgatója elmondta, hogy Réti János egy legenda a kárpátaljai képzőművészek között, aki szinte minden kárpátaljai képzőművészeti díjat megkapott már. Bár a kiállításon felnőtteknek szóló grafikák is láthatók, de az igazgató hétéves kislánya is tudta, hogy ki az a Réti János, hisz ő rajzolta Weinrauch Katalin Cirkuszvarázs, Versek és mesék óvodásoknak, kisiskolásoknak című könyvének illusztrációit is.
Réti János 75 éve született Ilosván, jelenleg Ungváron él, de mint tudósítónknak elmondta, számos szép fiatalkori emlék köti Munkácshoz is, hisz sokszor nyaralt a Munkácshoz tartozó Várpalánkán a nagynénjénél. A művész az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanult 1965–1969 között, mesterei Berecz Vilmos és Petky Sándor voltak. 1974-től vesz részt kiállításokon. 1980–1990 között a Területi Művészeti Alapnál („Hudozsfond”) dolgozott kirakatrendező és díszítő-grafikusi munkatársként. Az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára volt 1989-től, főleg grafikusként, táblafestőként tevékenykedik, formatervezőként is ismert. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) alapító tagja. 2007-től alapító tagja és társelnöke a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének. Művei több kárpátaljai köz- és magángyűjteményben megtalálhatók.
A kiállításmegnyitón Vida László ungvári magyar konzul köszöntőbeszédében kiemelte, hogy bár különböző stílusok és technikák jellemzik Réti János munkáit, de legyen az grafika, könyvillusztráció, pasztellkép vagy olajfestmény, mindegyikben közös a művészt jellemző életöröm, életigenlés, derű és humor, ami minden alkotásában felelhető. A diplomata köszönetet mondott Réti Jánosnak, amiért az ungvári főkonzulátus egyik projektjében is részt vett, hisz ő illusztrálta a főkonzulátus által kiadott, Petőfi Sándor János vitéz című művének magyar‒ukrán kétnyelvű kiadását, amit a héten mutattak be.
Kulin Ágnes, a RIT elnöke elmondta: „Réti Jancsi mindegy, hogy mihez nyúl, legyen az pasztell, olaj, tus, akvarell, minden munkájában mozgalmasság van, izgalmas zizegő képek, témák. Azt kívánom, hogy Réti János huncut karakterével és az ő izgalmas, mozgalmas és huncut képeivel még nagyon sok éven át találkozzunk.”
Részletes szakmai értékelést a kiállításról és a művész munkásságáról Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Erdélyi Béla Művészeti Akadémia docense, a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület elnöke adott, aki hangsúlyozta, hogy Réti János már a képzőművészeti szakközépiskola diákjaként is kiemelkedett társai közül kiváló rajztudásával. „Márpedig minden ábrázoló, vizuális művészeti terület gerince a rajz, amit ő nagyon magas szinten művel, s ezt látni a festményeiben és grafikáiban. Nagyon sokat lehet tőle tanulni, ahogy felépíti a képeit. Konstruktív ritmusok jellemzik alkotásait, van mondanivalójuk, továbbá csak az ő képeit kiegészítő, talizmán jellegű szimbólumok is feltűnnek a grafikáin, például baglyok vagy kígyók. Ha az olajfestményeit vagy pasztelljeit nézzük, felfedezhetjük a plein air festészet, vagyis a kárpátaljai festőiskola hagyományait bennük, míg a grafikáiban inkább a filozófiai énje dominál. A természet és a filozófia egysége jellemzi a művészetét” – összegezte Kopriva Attila.
A mostani jubileumi kiállításon Réti János kísérletező, változatos színvilágú, szépen kidolgozott realista tájképei mellett a szürrealista munkákig számos képzőművészeti technika megfigyelhető. Blokkokra bontva vannak bemutatva a különböző technikával készült képek. A művész elmondta: „Szeretek absztrahálni is, de legtöbb munkámat inkább a dekoratív geometriai formákkal és színes foltokkal való játék jellemzi. Gyerekkoromban volt egy kaleidoszkóp nevű gyerekjáték, amelyet forgattunk és különböző színű geometrikus formákat láthattunk benne. Arra törekszem, hogy valami hasonló tükröződjön vissza a képeimből is” – árulta el a művész.
Mindenesetre bátran ajánljuk a képzőművészet iránt érdeklődőknek, aki teheti, nézze meg ezt a változatos életművet bemutató tárlatot.
A Hagyományok Háza Kárpát-medencei hálózati munkájában Erdély kiemelt szerepet kapott. Színvonalas rendezvényekre, serény munkára emlékezik vissza Tóth János, az Intézmény hálózati és társadalmi kapcsolatokért felelős szakmai vezetője.
„Minden év végén általában úgy kezdjük a beszámolót: ’mozgalmas évet zártunk’, most sem teszünk másként: az elvégzett feladatok száma és minősége ez elmúlt évben is kiemelkedő volt. Annak ellenére summázhatjuk így, hogy a gazdasági helyzet nem mindig támogatta a teljes tevékenységi kört.
Erdély egy országnyi terület, tömbmagyarsága még mindig meghatározó a Kárpát-medencei magyarság életében. Emellett a szórvány is nagyon fontos számunkra. Jelentős programokkal támogattuk a szülőföldön maradást és az identitás megőrzését. Kiemelt partnerünk az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány, testvérként tekintünk rájuk, szervezéseink jelentős részét az ő közreműködésükkel bonyolítottuk le. Különösen fontos az együttműködésünk nagyobb, országos jelentőségű programok megvalósításában. Itt térek ki a képzések, az oktatás, s azok akkreditációjának területére. Felhívom a figyelmet a Kárpát-medencei Kultúrpajta- és Tündérkert-hálózat programjaira, amik megvalósításában ugyancsak példás a közös munka.
Tevékenységünket segíti az Erdély területén működő tizenkét partner-szervezet: a régiókban helyismeretükkel tűnnek ki, s közreműködésük elengedhetetlen. Kiemelném közülük a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, Szatmárnémetiben a Borókagyökér Egyesületet, valamint Sepsiszentgyörgyön a Guzsalyas Alapítványt.
Számos programunkkal már hagyományt teremtettünk, itt térnék rá a táncháztalálkozókra, a nagyobb fesztiválon való jelenlétünkre, s a Mikházi szabadegyetemre, amit évek óta az Alapítvánnyal közösen valósítunk meg, s aminek hatása már túlmutat Erdély határain. A kisebb találkozók, konferenciák is jelentősek, hiszen a ’végvárakról’ hívjuk meg az egyesület vezetőket. Ezeken az összejöveteleken mind a gyakorlati kérdések, mind pedig az új irányvonal, és a támogatási formák is szóba kerülnek.
Az elért eredményeink ez évben is köteleznek minket: folytatjuk a hálózat építését, s törekszünk arra, hogy egy nagyobb eseményen való részvételünket a helyi szervezőkkel koordináljuk. Itt említhetem a nagyváradi Csillagocska Alapítványt: aktivitásuk a Fekete-Körös völgyében előremutató. A határon átnyúló együttműködésekre is külön figyelmet fordítunk, példaként a Bihari Népművészeti Egyesülettel való közös munkánkat hozhatom fel, őket a nagyszalontai Sinka István Kézműves Körrel kötöttük össze sikerrel.
A szervezéseket elkötelezett munkatársakkal valósíthatjuk meg: magam is legalább húsz alkalommal jutottam el rendezvényekre, tárgyaltam partnerekkel. A munka idén sem lesz kevesebb, de felkészültünk rá: hiszen küldetést teljesítünk.”
Megtartotta hagyományos karácsonyi félévzáró ünnepségét a Beregszászi Rezeda Folkműhely. Az eseményen idén is megható műsorral készült a folkműhely apraja-nagyja. A meghitt pillanatok mellett a felkészítő tanárok táncban és zenében hozták közelebb a karácsonyi ünnepkör üzenetét.
Az esemény elején Várady Enikő, a Beregszászi Rezeda Folkműhely igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köszönetét fejezte ki a szülőknek és a magyar kormánynak, hogy segítik és támogatják munkájukat. Mint fogalmazott: „A mai estén szeretnék a hála szavával élni elsősorban a szülők felé, akik támogatása nélkül nem tudnánk végezni a munkánkat; másodszor hálásak lehetünk, hogy az idei év – a nehéz körülmények ellenére – valamelyest már könnyebb volt, hiszen volt áram és víz, így emberi körülmények között tudtunk újra dolgozni.” A folkműhely vezetője elmondta, hogy a gyerekek lázasan készültek a karácsonyi műsorra, hiszen van közöttük olyan diák is, aki most lép először közönség elé.
Gyebnár István, a Beregszászi Magyar Konzulátus ideiglenes ügyvivője köszöntőjében elmondta: a magyar kormány kiemelt figyelemmel tekint a Beregszászi Rezeda Folkműhelyben zajló munkára, és nagyra értékeli azt a szakmai tevékenységet, melyet az itt dolgozó oktatók fejtenek ki. Hiszen ők azért tesznek nap mint nap, hogy megszerettessék a magyar népi kultúrát a gyermekekkel.
Marosi István, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium vezetője házigazdaként megjegyezte, nagy örömmel tölti el intézményüket, hogy a Rezeda Folkműhely már nem első alkalommal hozta el félévzáró karácsonyi műsorát a kollégiumba. Mint fogalmazott: a görögkatolikus egyházi hagyományok alapvetően a népi énekekre, a népi hagyományokra épülnek, és a mi magyar kultúránk is nagyon közel áll ehhez. „Amikor Krisztus megszületésének ünnepére készülünk, akkor ez a mai délután is nagyon sokat segít abban, hogy elcsendesüljünk, és testünk-lelkünk felkészüljön a befogadásra.”
Az ünnepi köszöntéseket követően a folkműhely diákjainak megható műsora következett, melyben kicsik és nagyok varázsoltak meghitt pillanatokat. A műsor során a Bimbócska csoport mezőföldi ugrós táncokat és kántáló énekeket adott elő, míg a nagycsoport nagydobronyi táncokkal lépett fel, majd a jól ismert Diótörő mesevilágát a bukovinai székelység táncaival elegyítve keltették életre. A zenész és énekes szekció vonósai, cimbalmosai és citerásai a Kárpát-medencére jellemző különböző kántáló énekeket mutatott be.
A diákok felkészülését a táncban Orosz Péter és Várady Enikő, míg a vonós hangszereken Vámosi Csaba, cimbalmon Kurendás Szilvia, citerán és népi énekekben Simon Sarolta segítette. A program során a koreográfia zenei kíséretét a Sodró zenekar szolgáltatta kiegészülve a folkműhely ügyes kis prímáspalántáival.
A rendezvény végén a diákok közös kántáló énekkel is készültek, majd előadták Ady Endre Kis, karácsonyi ének című versének megzenésített változatát is. Ezt követően a gyermekek kisebb ajándékcsomagban is részesültek a Jézuskának és Varga Sándor FIFA-menedzsernek köszönhetően.
A program támogatója a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. voltak.
A magyarországi Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE) Ecsettel a békéért elnevezéssel idén két alkalommal szervezett jótékonysági célú alkotótábort kárpátaljai művészek számára a beregszászi járási Tiszapéterfalván. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával először a fiatal, később a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a professzionális művészek számára tartottak egyhetes alkotótábort júliusban, majd szeptemberben. Az ott részt vett képzőművészek alkotásaikkal a háborúra és a nemzetek közötti béke fontosságára igyekeztek felhívni a figyelmet. Az elkészült munkákból ad ízelítőt a Magyarország ungvári külképviseletén megtekinthető kiállítás.
Az ünnepélyes megnyitón, melyre november 29-én, szerdán délután került sor Magyarország Ungvári Főkonzulátusának épületében, jelen volt Ivan Zavidnyak, Ungvár polgármester-helyettese, Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke, Erfán Ferenc, a Boksay József Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum igazgatója, valamint több kiállító képzőművész, köztük Andrij Csebikin, az Ukrán Művészeti Akadémia korábbi elnöke, természetesen a tárlat kurátora, Kopriva Attila festő, művészettörténész.
Elsőként Albertné Simon Edina konzul köszöntötte az egybegyűlteket, majd átadta a szót Vida László első beosztott konzulnak, aki tolmácsolta Bacskai József főkonzul üdvözletét.
Ezt követően az idei év utolsó kiállítása kapcsán Vida László felelevenítette az év folyamán a főkonzulátus aulájában szervezett tárlatokat és elmondta:
– A főkonzulátus épületével egyidős hagyomány, hogy az aulában rendszeres időközönként tárlatokat szervezünk. A háború ellenére sem hagytunk fel ezzel a tevékenységgel. 2023-ban hat kiállításunk volt: kettő a Petőfi-emlékévvel és március 15-ei nemzeti ünnepünkkel volt kapcsolatos, majd bemutattunk két amatőr művész-pedagógust, Turák Angélát és Fedor Aranka Auréliát, s elkezdtük a kárpátaljai művészdinasztiákat bemutató sorozatunkat a Boksay és a Bródi családdal. A most látható tárlaton pedig az Ecsettel a békéért projekt keretében készült alkotásokat mutatjuk be.
A két alkotótábor a nehéz körülmények, a pandémia, a háború ellenére lehetőséget adott a fiataloknak a bemutatkozásra és ez nagy öröm, számos fiatal tehetség kerül a látókörünkbe, ami azt is jelenti, hogy hála Istennek a kárpátaljai festőiskolának van utánpótlása.
A projekt szellemében azért fohászkodunk, hogy minél hamarabb érjen véget a háború, legyen béke, és a művészek is visszatérhessenek a normális alkotómunkához, a korábban megszokott körülmények között. A kárpátaljai, az ukrajnai művészek az utóbbi 2 évben tetteikkel bizonyították, hogy a múzsák a fegyverek között sem hallgatnak, de azért a biztonságot, a nyugalmat, a csendet jobban szeretik – fogalmazott Vida László.
Ivan Zavidnyak, Ungvár alpolgármestere megjegyezte, hogy a soknemzetiségű Kárpátalja kulturálisan, művészeti szempontból szorosan kapcsolódik Magyarországhoz.
– Fontos, hogy ilyen eseményeken keresztül minél szélesebb körben megerősítsük: az ukránok és a magyarok több generáció óta élnek együtt békésen – hangsúlyozta, és köszönet mondott a szervezőknek, a művészeknek.
Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke szólt az alkotótábor légköréről, az ott felmerült témákról, a Magyarországhoz fűződő baráti kapcsolatokról, és arról, hogyan töltődtek fel a csodás táj szépségétől. Megköszönte a támogatóknak és Őry László főszervezőnek, hogy lehetőséget biztosított az együtt alkotásra, illetve a főkonzulátusnak, hogy helyszínt biztosít az alkotások bemutatására.
Kopriva Attila tolmácsolta Őry László, a KMKE elnökének üdvözletét, aki úgy érezte, hogy a léleknek és a művészetnek új levegőt kell adni és lehetőséget arra, hogy a nehéz és szomorú körülmények ellenére is fel tudjon töltődni. Fontosnak érezte, hogy a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület a művészet különleges erejével és impulzusával reflektáljon az alkotótáborokkal a napjainkban is zajló szomorú és tragikus eseményekre, valamint azt, hogy a politika mellett a civil missziók – mint a művészet és a kultúra – ápolják és őrizzék a baráti viszonyt Magyarország és Ukrajna között. Az elmúlt 16 évben ezen is dolgoznak, közben több alkalommal sikerült humanitárius adományokat küldeni Kárpátaljára. Végezetül köszönetet mondott művészbarátainak, a külképviseletek munkatársainak és a tárlaton jelen lévőknek, s azt kívánta: legyen béke a szívekben és a lelkekben, s akkor talán az igazi béke is eljön mindenki számára!
Kopriva Attila a maga részéről megjegyezte:
– A művészet egyfajta hidat képez a kultúrák és az emberek között, s amikor a művészetre reflektál az ember, akkor könnyebben tudja átvészelni a legnehezebb időszakot is. Ezért fontos, hogy a művészetet mint art-terápiát eszközként tudjuk használni.
A kiállítás előzetes bejelentkezést követően 2024. január 15-ig tekinthető meg.
Egy Nápoly melletti családi házból előkerült Sandro Botticelli egy festménye, amely több mint 50 éve tűnt el az olasz állam művészeti nyilvántartásából.
A 15. századból származó, feltehetően mintegy 100 millió eurót érő műalkotás eredetileg Santa Maria la Carità városának egyik templomában volt elhelyezve, majd egy helyi családra bízták, akik generációkon át egy magánlakásban őrizték.
€100m Botticelli painting forgotten for 50 years recovered from Naples home | Sandro Botticelli | The Guardian https://t.co/UhlFLu7Smf
Máig tisztázatlan okok miatt a festmény – amely az olasz reneszánsz mester egyik utolsó alkotása – ezután kikerült az állami felügyelet látóköréből, és sokan azt hitték, hogy teljesen elveszett.
Massimiliano Croce, a nápolyi kulturális örökség védelem munkatársa szerdán elmondta: „A hatóságok utoljára több mint 50 évvel ezelőtt ellenőrizték azt a magánlakást, ahol a Botticelli-festményt őrizték.”
Azóta a festményről megmagyarázhatatlan módon megfeledkeztek. „Egy revízió során vettük észre, hogy egy Botticelli-festményt több mint 50 éve egy magánházba vittek, úgy döntöttünk utána nézünk”.
A festményt rossz állapotban találták, számos kopással és a lakkok oxidációja okozta színelváltozásokkal. A vásznat most átfogó restaurálási munkálatoknak vetik alá abban a reményben, hogy végre a nagyközönség is láthatja.
A carabinieri most azt vizsgálja, hogy a festmény valóban a családé-e, akik több mint egy évszázada őrzik.
Il Botticelli da salvare: recuperata dopo oltre mezzo secolo una Madonna con Bambino, vale 100 milioni https://t.co/SMwa9Tv2yW
A műalkotás generációról generációra öröklődött a család tagjai között – mondta Croce. De most azt vizsgáljuk, hogy szabályosan szerezték-e meg. Ha bebizonyosodik, hogy a család, akié volt, nem volt jogosult a műtárgy megtartására, akkor az állam kezébe kerül. Ellenkező esetben a család tulajdonában maradhat, de a nagyobb biztonság érdekében egy múzeumban kiállítva.
Peppe Di Massa művészettörténész szerint a visszaszerzett festmény Botticelli egyik legkedveltebb alkotása, mivel a rajta látható Madonnát Simonetta Cattaneo Vespucci, a művész múzsája és szerelme ihlette, aki 23 éves korában halt meg.
A festményt a művész IV. Sixtus pápának adományozta, aki aztán egy kis vidéki templomnak – a nápolyi Santa Maria la Carità településen található Santa Maria delle Grazie-nak – adományozta.
Az akkoriban pénzszűkében lévő pápa azért adta az egyháznak, hogy a Medici család kegyeibe férkőzzön, akik a nápolyi vidéken birtokokat szereztek, hogy szőlőültetvényeket alakítsanak ki – számolt be az Origo a The Guardian-ra hivatkozva.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) 2023 végén immár ötödik alkalommal szervezi meg a ZeneVarázslat című képzést és hangversenyt, melynek előválogatójára a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Esztergom termében került sor november 29-én.
A ZeneVarázslat képzés és hangverseny négy évvel ezelőtt indult útjára Beregszászban azzal a céllal, hogy minél közelebb vigye a gyermekekhez a klasszikus zenét. A ZeneVarázslat mozgalom Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas és Budapest Márka díjas magyar zongoraművész vezetésével az elmúlt évek során sikertörténetté vált a kárpátaljai művészeti oktatásban. A kezdeményezés évről évre nagy sikernek örvend, hiszen a zeneművészeti tehetséggondozás egyedülálló programja és képzése vidékünkön ez idáig 51 gyermek zongorajátékához és komolyzenei képzéséhez járult hozzá. A ZeneVarázslatnak még nagyobb jelentősége van a koronavírus-járvány, majd az országban kialakult háborús helyzet miatt, hiszen a zene által a kurzuson részt vevők kifejezhetik, illetve megélhetik az érzéseiket.
Az előválogatóra érkezett tanulókat és oktatóikat elsőként Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. „A zenének személyiségformáló ereje van, sugárzik belőle a felelősségérzet, erkölcsi komolyságot ad, fejleszti a kitartást, az empátiát, érzelmeket ébreszt, ezért nagyon fontos, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen művészeti tevékenységük fejlesztésére” – húzta alá, hozzátéve: meggyőződésük, hogy minden gyermeknek joga van arra, hogy adottságának, képességének és tehetségének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, s „mi azért vagyunk és dolgozunk, hogy ez a lehetőség mindenki számára elérhetővé váljon”. Köszöntője végén Váradi Natália örömét fejezte ki, hogy 2019-ben Várnagy Andrea művésznő felajánlotta, hogy „ebbe a csodálatos ZeneVarázslat mozgalomba a kárpátaljaiakat is bekapcsolja”.
Buczkó István beregszászi magyar konzul beszédében köszönetet mondott a „GENIUS” Jótékonysági Alapítványnak, hogy hagyományt teremtett a ZeneVarázslattal, ezáltal sokszínű tevékenységi körében a zene is fajsúlyos szerepet kap. „Reméljük, hogy a ZeneVarázslat ötödik évada – ahogyan a korábbiak is – jól szolgálja a gyerekek fejlődését, elősegíti és egyengeti a jövő művészeinek szárnybontogatását” – szögezte le a magyar diplomata, majd a zene meghatározó erejéről szólva elmondta: „A zene mindent kifejez, amit az ember képtelen szavakkal elmondani. Nem véletlenül mondta Joseph Haydn, hogy »az én beszédemet mindenki megérti«, hiszen a zene egy nemzetek felett álló nyelv, amely összeköt minden embert. Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene” – erre az örömre azonban tanítani kell az embereket, ami nem könnyű dolog, különösen akkor, amikor háború dúl az országban. „A ZeneVarázslat talán segít abban is, hogy egy kis időre eltereli a figyelmet a háborúról. Az igazi nagy varázslat azonban az lenne, ha jövőre, amikor a Zenevarázslat hatodik évadára kerül majd sor, pianóban is elnyomja a zongora hangja a fegyverek zaját – egész egyszerűen azért, mert azok addigra elhallgatnak és már végre béke lesz” – tette hozzá a konzul.
Csernicskó István, a II. RF KMF rektora köszönetet mondott mindazoknak, akik időt és energiát fektettek abba, hogy ez a rendezvény létrejöhetett, valamint gratulált azoknak a fiatal művészeknek, akiknek „olyan eszköz van a kezükben, mellyel varázsolni tudnak”.
Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke felszólalásában elmondta: „Örülök neki, hogy immár ötödször sikerül megrendezni a ZeneVarázslat képzést, hisz az itt jelen lévő gyerekek valóban tudnak varázsolni: egy hangszerből hangot, melódiát, szép dallamokat. Azt kívánom, hogy a jövőben minél nagyobb és előkelőbb színpadon varázsoljátok el a közönséget!”
Várnagy Andrea – aki a kurzus szakmai referense is – elmondása szerint otthon érzi magát Kárpátalján, hiszen sehol máshol nem tapasztal ilyen fogadtatást és légkört, mint amilyen itt fogadja a helyiek szeretetének köszönhetően. „Ez a világon egyedülálló, ami a ZeneVarázslattal itt történik, hiszen még a háború kitörését követően is együtt erősödtünk meg és a szeretetben kapcsolódtunk össze koncertet szervezve, melyen megpróbáltunk muzsikálni, kizongorázni azt a sok érzést, fájdalmat és reményt is, ami a szívünkben volt. A zenei munkásságomnak és a ZeneVarázslatnak a legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor itt voltunk a színpadon az ukrán zongoraművésszel, és együtt zongoráztunk a békéért, amikor Magyarország 77 zeneiskolájában egyszerre szólaltak meg a hangszerek értetek és azért, hogy el tudják nyomni a fegyverek zaját és végre béke legyen. A zene hidat épített önmagunk és egymás érzései között” – mondta meghatódva Várnagy Andrea, majd hozzátette: „Münchenben kezdtem tanulmányaimat. Nemrég megkerestek onnan, hogy hallottak a beregszászi csodálatos munkáról, s nem vinném-e el a ZeneVarázslatot oda is? Így büszkén mondhatom, hogy az a munka, melyet itt, Kárpátalján végzünk, már Münchenben is megvalósulni látszik.”
A köszöntőket követően kezdetét vette maga az előválogató, melyen 22 tehetséges fiatal zongorista vett részt, akiket 10 oktató készített fel. 19-en a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola diákjai, 3-an pedig a Péterfalvai Művészeti Iskola növendékei. A gyerekek többek között Bartók Béla, Riccardo Cocciante, Johann Sebastian Bach és Frédéric Chopin híres művei mellett ukrán zeneszerzők munkáit is előadták. Mivel mind a 22-en sikeresen teljesítettek, mindannyian résztvevői lehetnek az V. ZeneVarázslat képzésnek.
A harmincórás kurzus ideje alatt Várnagy Andrea nagy hangsúlyt fektet a zenei értés fejlesztésére, a zongoramű érzelmi töltetének átérzésére és megértésére, a művek történetének megismertetésére, mindemellett a színpadi drukk legyőzésében is segítséget nyújt. A képzés 2023. december 22-én hangversennyel zárul Adventi ZeneVarázslat a lélek szárnyán címmel a Rákóczi-főiskola Esztergom termében.
Formák sokfélesége címmel került megrendezésre Bokotej Lóránt festőművész és fafaragó kiállítása Beregszászban. A kiállítás a Peregium Társadalmi Szervezet szervezésében valósult meg a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban november 11-én.
Bokotej Lóránt 1943-ban született az Ilosvai járásban. A középiskolát a munkácsi járási Beregszentmiklóson végezte, majd képzőművészeti irányban tanult tovább a Lembergi Iparművészeti Főiskolán. Munkássága során több országban is alkotott, jelenleg Beregszentmiklóson él családjával. Alkotásai rendkívül kifinomultak, melyekre a szürrealizmus, az impresszionizmus és az avantgárd jegyei egyaránt jellemzők. Megértésük különleges szemléletet és a realitástól való elrugaszkodást igényel. Művei a világ különböző magángyűjteményeiben és múzeumaiban is megtalálhatók.
A kiállítás megnyitóját többek között megtisztelte jelenlétével Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára, valamint édesapja, Darcsi Gyula, a művész barátja, Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének elnöke, Répási István, a Peregium Társadalmi Szervezet elnöke, Okszana Radik, a Beregszászi Városi Oktatási és Kulturális Osztály vezetőhelyettese, Tarpai József, a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség világi képviselője, továbbá Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Képzőművészeti Akadémia docense, Kovács László műgyűjtő és kiállításszervező, valamint Andrij Csebikin, az Ukrán Művészeti Akadémia képzőművészeti részlegének vezetője.
Elsőként Gyebnár István köszöntötte a jelenlévőket. „Igaz, a háború közvetlen hatásait csak kevésbé érezhetjük, ám a közvetett hatásait annál inkább. Éppen ezért nagyon nagy szükség van arra, hogy az emberek életében a művészet akár mindennapos szinten jelen legyen, hiszen annak varázsát átélve olyan tartalommal tölthetjük meg lelkünket, ami elősegíti a jelenlegi nehéz időszak negatív hatásainak leküzdését” – hangsúlyozta beszédében a konzul úr. Mindemellett kiemelte, hogy nagyon nagy szükség van a különböző kulturális eseményekre, így mindenkit arra biztatott, hogy „bátran szervezzünk ilyen alkalmakat és vegyünk részt ezeken, hiszen összekötik a Kárpátalján élő nemzetiségeket”.
Bokotej Lóránt festőművész és fafaragó jelenleg Beregszentmiklóson él és tevékenykedik. Műtermében gyakran megfordulnak barátai, különböző csoportok vagy akár távolról érkezett műkedvelők is. Elmondásuk szerint a művész otthona és alkotói tere egy varázslatos, már-már idilli környezet, ahol feltöltődhet minden művészetre éhező.
A kiállítás társszervezője Horváth Zoltán túravezető, aki bemutatja az érdeklődőknek Kárpátalja változatos tájait, s gyakran úgy szervezi túráit, hogy mindenképp ellátogassanak Bokotej Lóránthoz és megcsodálják műveit, személyes mesevilágát.
„Amikor idén tavasszal szembekerültem Lóránt bácsi műveivel, olyannyira megragadtak, hogy úgy gondoltam, mindenképpen be kell mutassuk mindazoknak, akik Kárpátalja festői szépségű tájain túl az itt született művészeti alkotásokat is meg szeretnék ismerni. Túrázóink egybehangzó beszámolói alapján Bokotej Lóránt műterme, képei és ezeknek a természettel való harmóniája olyan meghittséget és kikapcsolódást biztosít az odalátogatóknak, ami egyedi és megismételhetetlen” – fogalmazott Horváth Zoltán.
Kopriva Attila festőművész köszöntőjében úgy fogalmazott: „A Bokotej család egy különlegesen tehetséges család, számukra a hit, a vallás és a művészet alapozta meg azt, hogy egyéniségekké váltak. Műveik, amelyeket alkotnak, egyfajta ima által vannak megáldva, melynek köszönhetően ezeknek az alkotásoknak van esztétikája, van ereje, és legfőképpen van jövője. Olyan alkotások ezek, amelyek örömet nyújtanak a szemünknek és a lelkünknek egyaránt, inspirálóan hatnak.”
„Bokotej Lóránt nem egy átlagos művész, teljesen eltér a tipikus művésztől azáltal, hogy az életében számtalan olyan élménnyel gazdagodhatott, amelyek számomra is egyedi jellegűek” – mesélte Kopriva Attila.
A festőművész művei nem egyszerűek, el kell tudnunk rugaszkodni a valóságtól ahhoz, hogy megértsük az ő művészetét. Bokotej Lóránt egy élettel teli, kora ellenére energikus festőművész, akinek műveire jellemzők az impresszionizmus, a szürrealizmus és a kubizmus jegyei is, tehát egy nagyon sajátos világlátást mutat be számunkra – vélekednek Bokotej Lórántról művésztársai.
Barátai nagy örömmel látogatnak el beregszentmiklósi házába, ahol bográcsossal vagy éppen halászlével várja vendégeit. Vacsora után pedig lelkéből fakadó hegedű- vagy zongorajátékával kápráztatja el művésztársait, amelyet nem is tanult, csupán érzi a zene ritmusát, és akár profikat megszégyenítő tehetséggel teszi magáévá a hangszert, a hallgató szemében magát a zenét is.
A művész végtelen háláját fejezte ki a szervezőknek és mindazoknak, akiknek munkája lehetővé tette a mostani kiállítást.
A kiállított darabok hosszas szemlélődésre késztetik a nézőt, aki vagy egy utópisztikus regénybe képzelheti magát, vagy éppen egy letisztult, bonyodalmaktól mentes lírai alkotásba. Egy biztos: a művek kétségkívül felhívják magukra a figyelmet, s magukkal ragadva kiszakítanak térben és időben a valóságból, elrepítve egy olyan helyzetbe, ahol a realitás is átértékelődik.
A kiállítás november 23-ig tekinthető meg előzetes egyeztetés után a következő telefonszámon: +380665071224.
