Évadzáró pünkösdi foglalkozás a Nagyberegi Tájházban

Május 24-én a Nagyberegi Tájházban Pünkösdi királyság címmel rendezték meg a pünkösdi ünnepkör zárófoglalkozását, mely egyben a Pro Cultura Subcarpathica évadzáró foglalkozása is volt. A tájház látogatói ezúttal beregszászi és halábori iskolások voltak, akikhez a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagyberegi kihelyezett szakkörének növendékei is csatlakoztak.

A magyar pünkösdi szokások szorosan kapcsolódnak az egyházi ünnephez, ugyanakkor a népszokásokban elsősorban a nyár köszöntése áll a fókuszban. A kapuk feldíszítése zöld ágakkal, a májusfa állítása és a pünkösdi királyválasztás mind ehhez az ünnephez fűződnek. Vidékünkön a népi emlékezetben a pünkösdi királyválasztásról nem maradtak meg adatok, ezért ennek megismertetése a fiatalokkal még fontosabb feladata a szakembereknek.

A rendezvény hivatalos megnyitóján elsőként Gál Adél, a Nagyberegi Tájház programfelelőse köszöntötte a jelenlévőket, aki emlékeztetett arra a meghatározó momentumra, amikor a Nagyberegi Tájház tíz évvel ezelőtt éppen pünkösdkor tartotta meg első foglalkozásait. Az azóta folyamatossá vált alkalmak nagy népszerűségnek örvendenek az ide ellátogató gyerekek körében, akik itt játékos formában juthatnak új ismeretekhez. „Továbbra is az a célunk, hogy a népi hagyományok megélése élményszerű módon történjen” – szögezte le Gál Adél.

Köszöntőjében Erdei Péter beregszászi magyar konzul felhívta a figyelmet: a hagyomány megtartó erő, s fokozottan érvényes ez a külhoni magyarság esetében. A diplomata pünkösdi verssel is kedveskedett a közel hetven résztvevőnek.

A pünkösdi hagyományokat felidéző rendezvény nyitóakkordjaként a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola nagyberegi kihelyezett szakkörének növendékei bemutatták az ünnepkörhöz fűződő népszokásokat, s a pünkösdi királynéjárást felelevenítő körjáték közben olyan ismert népdalok csendültek fel, mint a Két szál pünkösdrózsa, A pünkösdi rózsa, valamint a Boglya tetején áll egy gólya kezdetű, mely rendkívül népszerűvé vált a résztvevők körében, akik be is kapcsolódtak a közös éneklésbe és táncba.

Ezután a gyerekek háromféle kézműves-foglalkozást is kipróbálhattak: az egyik sátorban a kosárfonás mesterségébe tekintettek be, a másikban krepp-papírból készítettek pünkösdi rózsákat, míg a harmadik sátorban a nemez megmunkálását sajátították el. Mindeközben a fiúk a népi játékokat próbálták ki, majd a „nagy megmérettetésre” 12 legény nevezett be, akik öt próbán mérték össze erejüket, ügyességüket és tudásukat. A gólyalábon járás, zsákban ugrálás és célba dobás után a népdaléneklés következett. Az ötödik, a Toldi-próba bizonyult a legnehezebbnek. A legtöbb pontot szerzett két játékos között végül a kötélhúzás döntött. A győztes – aki ezzel kiérdemelte a pünkösdi király címet – ennek értelmében Kesze Levente, a Beregszászi 3. Számú Zrínyi Ilona Líceum tanulója lett. A pünkösdi király ezután királynőt is választott maga mellé, szintén a Zrínyi-líceum egyik tanulóját.

Mint ahogyan minden nagyberegi tájházi foglalkozásnak, ennek a rendezvénynek is része volt az Olasz Piroska által készített finomság megkóstolása. Ezúttal a község szokásaihoz igazodva kapros-túrós sütemény, valamint almás és lekváros porlós sült a kemencében.

(lexi/Kárpátalja hetilap)