A társadalmi státusz az ukrán menekültek visszatérésének kulcsfontosságú ösztönzőjévé válhat

Az európai háborús tapasztalatok azt mutatják, hogy az Ukrajnát elhagyó menekültek jelentős része valószínűleg nem fog hazatérni. Körülbelül a fele véglegesen külföldön marad.

Vélhetően a menekültek fele külföldön marad

Olekszij Poznjak, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet kutatója értékelését az RBC-Ukrajinának adott interjújában közölte.

„Elmondhatjuk, hogy körülbelül a fele visszatérhet, és körülbelül a fele már nem tér vissza” – jegyezte meg a szakértő.

Elmondása szerint a hazatérés attól függ, hogyan végződik a háború. „Ha egyszerűen a konfliktus befagyasztásáról van szó, anélkül, hogy komoly garanciák lennének a folytatásra, akkor ez egy helyzet. Ha komoly békegaranciákat adnak, vagy a megszállt területek egy részét visszaadják, az már egy teljesen más perspektíva” – magyarázta Poznjak.

A szakértő egyben megjegyezte, hogy az emberek visszatérését befolyásolják az ország újjáépítését célzó beruházási ígéretek. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg sok a bizonytalanság az ukránok külső migrációjával kapcsolatban.

„A világtapasztalat azt mutatja, hogy a hazatérők nagy része a háborút követő első évében térnek haza. Ez a tendencia a jugoszláv konfliktus során volt megfigyelhető. Az ezekből az országokból származó menekültek egy része azonban külföldön maradt” – tette hozzá Poznjak.

Hazatér, hogy visszakaphassa társadalmi státuszát  

A menekültek Ukrajnába való visszatérésének egyik fontos motívációja az elvesztett társadalmi státusz helyreállításának vágya lehet, és nem csak a magas bérek.

Olekszij Poznjak, a Demográfiai és Társadalomkutatási Intézet kutatója ezt a véleményét fejtette ki az RBC-Ukrajinának adott interjújában.

„A migránsok egy része, akik értékelik az ukrajnai karrierjüket, visszatérhet. Főleg olyanokról van szó, akik itthon tekintélyes pozíciót töltöttek be, de külföldön nem mindig tudnak hasonló munkát végezni”, jegyezte meg a szakértő. Poznjak hangsúlyozta, hogy a legtöbb külföldön élő menekült egyszerű vagy rosszul fizetett munkát végez.

„A társadalmi státusz csökkenése komoly pszichológiai kihívás. Ennek a státusznak a visszaállításának lehetősége még alacsonyabb jövedelem mellett is fontos ösztönző lehet a hazatérésre”, tette hozzá.

A szakértő a gazdasági realitásokra is felhívta a figyelmet: Ukrajnában alacsonyabbak a bérek, mint az EU országaiban, de Ukrajnában jóval alacsonyabbak az árak. „A vásárlóerő nem egyenlő a bérekkel” – jegyezte meg.

Poznjak emlékeztetett a migrációs folyamatok általános szabályszerűségére: minél tovább tartózkodnak az emberek külföldön, annál kisebb az esély a visszatérésre. „Ez egy univerzális szabály, amely mindenkor és minden népre vonatkozik”, összegezte a szakértő.

Külföldre való migráció: folytatódik a növekedés

Az ENSZ adatai szerint 2024 harmadik negyedévében csaknem 200 ezerrel nőtt az ukrán migránsok száma. A negyedik negyedév elején ez a szám tovább nőtt, és október közepén elérte a 6,8 millió főt.

Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint az elhúzódó háború és a jelentős áramhiány hozzájárul a külföldre való migráció növekedéséhez. A jegybank becslései szerint ez év végéig további mintegy 500 ezer állampolgár hagyhatja el Ukrajnát.

Az elhúzódó konfliktus humanitárius következményeire a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felhívta a figyelmet. Az orosz invázió harmadik évfordulójára időzített közlemény szerint jelenleg 6,75 millió ukrán menekült tartózkodik külföldön. Emellett az Ukrajnából érkező külső migráció növekedésének újabb jelei mutatkoznak.

Okszana CSOPAK