Kína atomfegyver tesztelésére készül fel

Kína felkészülése egy lehetséges atomtesztre Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik.

Kína bővíti és modernizálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (tartomány Északnyugat-Kínában) nyugati részén található nukleáris teszttelepet, ahol 1964-ben először tesztelt atombombát, számolt be a Washington Post műholdképekre és szakértői elemzésekre hivatkozva.

Megjegyzendő, hogy a honvédség új alagutakat és utakat épített, két nagy kutat fúrt a sivatagban, amelyek alapjául szolgálhatnak nagyobb teljesítményű nukleáris robbantások végrehajtására szolgáló speciális függőleges aknáknak, segédlétesítményeket épített és biztosította az áramellátást.

Rennie Bebiartz, az AllSource Analysis alelnöke kijelentette, amely rendszeresen végez térinformatikai elemzéseket ezekről a létesítményekről, ez általánosságban az elmúlt öt évben az infrastruktúra jelentős fejlődésére és a tesztelési képességek hirtelen növekedésére utal. Az első munkálatok 2021-ben kezdődtek, és idén is folyamatosan zajlanak.

Mint ismeretes, Kína nukleáris programjában lemarad az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Ez lehet az oka a tesztlétesítmény előkészítésének.

„Mivel Kína hajtotta végre a legkevesebb nukleáris kísérletet, sokkal kevesebb empirikus adattal rendelkezik. Lehet, hogy több kísérletre lesz szüksége ahhoz, hogy többet megtudjon a nukleáris fegyverekről” – mondta Tong Zhao, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.

Kína lehetséges nukleáris kísérletekre való felkészülése az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik. Vlagyimir Putyin ismét eldicsekedett az atommeghajtású Burevesztnyik rakétával és a Poszejdon nukleáris torpedóval. Válaszul Donald Trump elrendelte a Pentagonnak, hogy azonnal kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését. Az Egyesült Államok bemutatta a titkos AGM-181 nagy hatótávolságú, önálló nukleáris rakétáját is, amelyet egy B-52-es bombázó szállított egy hivatalos tesztrepülés során.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists) adatai szerint az Egyesült Államok, amely 1992 óta nem hajtott végre nukleáris kísérletet, jelenleg 5117 nukleáris robbanófejjel rendelkezik (ebből 3700 leszereltek és raktárban vannak), Oroszországnak 5459, Kínának pedig 600. Észak-Koreának körülbelül 50 robbanófeje van. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint Kína fegyverarzenálja 2030-ra körülbelül 1000 robbanófejre fog bővülni.

Kínát ugyanakkor semmi sem korlátozza nukleáris programjának fejlesztésében, míg az Egyesült Államokat és Oroszországot a Stratégiai Támadófegyverzet Korlátozásáról szóló Szerződés (SALT-III) köti. Ennek időtartama azonban 2026 februárjában lejár, Putyin 2023 februárjában pedig felfüggesztette annak érvényességét. Peking nem hajlandó megvitatni semmilyen szerződést, mivel messze elmarad az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. A kiadvány publikációja szerint tevékenysége már most aggodalmat kelt Washingtonban, és nem csak a nukleáris szférában.

„A nukleáris fegyverek modernizációjáról programunkat úgy terveztük, hogy mi és Oroszország továbbra is csökkenteni fogjuk fegyvereinket, és hogy Kína és Észak-Korea nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak” – mondta az újságnak Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology Nukleáris Biztonsági Központjának igazgatója, aki Joe Biden alatt az amerikai stratégiai fegyvereken dolgozott a Pentagonban.

 „Ha regionális konfliktus tör ki Európában, és Kína (ebben a pillanatban) úgy dönt, hogy elfoglalja Tajvant, vagy fordítva, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk”.

Az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping elrendelte hadseregének, hogy 2027-re készüljön fel Tajvan elfoglalására, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen hamar kiadja ezt a parancsot. Az amerikai és a NATO hadseregei szerint azonban a legvalószínűbb forgatókönyv egy egyidejű művelet: egy kínai támadást egy vagy több NATO-ország elleni orosz támadás, és esetleg Észak-Korea dél-koreai inváziója kísérne.

És míg Oroszország nukleáris zsarolással kompenzálja hadseregének kudarcát, amely közel négy éve harcol Ukrajnában, a kínai stratégák az ellenkezőjére alapozzák számításaikat.

Csou Bo, nyugalmazott ezredes, a kínai védelmi minisztérium Biztonsági Együttműködési Központjának egykori igazgatója, jelenleg a pekingi egyetem Csing Egyetemének főmunkatársa kijelentette: „Mivel az Egyesült Államok fél attól, hogy elveszíthet egy hagyományos háborút, egyesek azt javasolják, hogy nukleáris fegyvereket vessenek be Kína ellen a Tajvani-szorosban. Kínának növelnie kellene nukleáris arzenálját – nem a paritás elérése érdekében, hanem addig, hogy az Egyesült Államok ne is merjen arra gondolni, hogy nukleáris fegyvereket vessen be ellene. Akkor Kína megnyerhet egy hagyományos háborút.”