KMTT: Továbbképzés a Magyar Konyha Hete szakácsai számára

A január 19-én kezdődött kétnapos továbbképzést a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács hirdette meg a Magyar Konyha Hete rendezvénysorozatukhoz csatlakozott éttermek szakácsai számára, akiket elismert magyar séfek képeztek tovább Jánosiban, a Helikon Hotelben. A szakmai fórum jól sikerült, ugyanis összesen 34 szakács képviseltette magát 19 vendéglátóhelyről.

Az esemény megnyitóján Pásztornyicki László, a szürtei Italia Snack & Pizza étterem tulajdonosa, ismert kárpátaljai séf, a Magyarország étele verseny díjazottja mutatta be az anyaországból érkezett elismert kollégáit, Asztalos Istvánt, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnökét, Friedrich Antal étterem-tulajdonost és séfet, valamint Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakácsot.

Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke az ünnepélyes megnyitón elmondta, hogy idén tizedik alkalommal szervezik meg a Magyar Konyha Hetét, amelynek lényege, hogy a rendezvényhez csatlakozott éttermek kedvezményes áron kínálnak magyar ételeket a meghirdetett napokon a hozzájuk betérő vendégek számára. Szembesültek azzal a problémával, hogy akadtak olyan éttermek, melyek szívesen csatlakoztak a programhoz, de probléma volt számukra, hogy összeállítsanak egy magyar ételekből álló menüt. Pásztornyicki László elnökségi tag javaslatára és a magyarországi szakembereknek köszönhetően sikerült megszervezni a mostani szakmai továbbképzést, amely sok szakácsot vonzott megyénk több régiójából. Felkérték a magyarországi szakembereket, hogy az idei Magyar Konyha Hetéhez segítsenek összeállítani egy alapmenüt, melyen szereplő ételek minden étteremben rendelhetőek lesznek majd.

Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője a két kárpátaljai magyar külképviselet nevében köszöntötte a magyar gasztronómia magyarországi és kárpátaljai mestereit. Kiemelte, hogy a magyar gasztronómia, konyha a magyar nemzeti identitás igen lényeges része a regionális különbségeivel együtt. Elismerően szólt a Magyar Konyha Hetéről, amely a magyar diplomata szerint kiváló alkalom arra, hogy a világban és Magyarországon zajló gasztronómiai forradalmat kiterjesszék Kárpátaljára is.

Asztalos István, az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesületének elnöke elmondta, hogy 1958 és 2018 között eltelt 60 évben nem született új magyar étel, amely széles körben be tudott volna épülni a köztudatba. Ezért hirdették meg 2018-ban a Magyarország étele szakácsversenyt. Ezzel próbálták rávenni a világ magyarságát, hogy hozzanak létre új ételeket, ismerjék meg a változó alapanyag-kínálatot. Olyan, maximum négy elemből (pl. hús, köret, mártás, ragu stb.) álló innovatív, de populáris új ételekkel való nevezéseket várnak a szervezők erre a versenyre, amelyek a tradícióra, a regionális hazai alapanyagok megjelenésére helyezik a hangsúlyt, egyben a magyar étkezési szokásoknak is megfelelnek. Asztalos István számos példával támasztotta alá, hogy a magyar szakácsművészetnek olyan nagy elődei voltak, akikhez egykor az egész világról jártak tanulni. A magyar szakácsoknak nincs miért szégyenkezniük, de ezt a kultúrát ápolni kell és tovább kell adni, ami egyfajta „gasztroönvédelem”. 

A szakmai részben Asztalos István részletesen bemutatta a Magyarország étele szakácsversenyt. Nagy érdeklődés övezte a Friedrich Antal és Varga Károly mesterszakácsok előadását a modern konyhai gépek és konyhai módszerek alkalmazásáról: a korszerű kombi sütők mindennapi használatáról, a sous vide főzésről, a sokkoló gépek szakszerű használatáról és a vákuumozási technikákról. A sous vide-olással kapcsolatban volt a legtöbb gyakorlati kérdés, ami alacsony hőfokon (60–65 °C) történő hőkezelést jelent.

A program részeként mindenki megtekinthette Varga Károly művészi ételfaragásait. A szálloda konyhájában a mesterszakácsok bemutatták, hogyan főzik a Magyarország étele verseny díjnyertes alkotásait, közben a résztvevők több olyan modern eszköz használatát és innovatív módszert is megismerhettek, melyeknek köszönhető, hogy egy jó étteremben mindig egyformán jó az ételek minősége, ráadásul sokkal gyorsabban el lehet azokat készíteni. A közös munka végén mindenki megkóstolhatta a Magyarország étele standról a díjnyertes magyar ételeket, s eldönthette, hogy melyiket veszi fel az étlapjára.

A világ legjobb szakácsai között számontartott Varga Károly többszörös olimpiai-, Európa- és világbajnok mesterszakács elmondta: „Sokan fel sem fogják, hogy mekkora kincs van a kezünkben. Vesznek inkább francia meg olasz alapanyagokat – jók azok is, csodálatosak, jó drágák is. De nekünk is van mangalicánk és még millió dolog, amikkel élnünk kell. Jelenleg óriási változás van a magyar gasztronómiában is, mert eddig becsmérelték a magyar alapanyagokat, nem kellett a magyar vad, a magyar hús és tradicionális fűszerek, mert az nem trendi. Igen ám, de most elfogytak a trendi vendégek, jó lenne a magyar vendég is, de ők meg már nem mennek be a legtrendibb helyekre. Szerintem az ízek a legfontosabbak egy étel elkészítésénél, ha azokat el tudjuk találni, az már siker, onnantól történhet bármi. Nekünk büszkének kell lennünk a magyar konyhára, amelyben annyi csodálatos íz van. Például sok olyan fűszer volt a hagyományos magyar konyhában, amelyeket ma már sokan nem is ismernek, például a tárkony, köménymag, lestyán, gyömbér stb. Én próbálom visszahozni a hagyományos fűszereket és hanyagolni a művi dolgokat.

Friedrich Antal hozzáfűzte: „Szerintem a híres francia konyha legjobb része a reklám. A magyar konyhának rossz a PR-ja, de ez rajtunk, egyes embereken múlik. Mi a Magyarország étele verseny kapcsán elkezdtük hirdetni: »Magyar szakács, magyar alapanyag, magyar étel«. Sokan azt mondják, hogy mi nacionalisták vagyunk. Magyarországon is vannak olyan szakácsok, akik a francia, az olasz, vagy más nemzeti konyhára esküsznek, viszont azt elértük, hogy akik hat éve még tagadták, azok körülbelül három éve már elismerik, hogy tényleg van magyar konyha. Továbbra is úgy gondolom, hogy amelyik magyar szakácsnak nem a magyar konyha az első, az inkább menjen oda, amely nép ételeit főzi. Ettől függetlenül bárhová megyek külföldre, mindig az ottani ételeket szoktam megkóstolni.”

Azt szeretném, hogy a magyar konyhának is renoméja legyen, nem csak gulyásleves, pörkölt és lángos van – ezek csak szösszenetek az egészből. Viszont annak is örülök, hogy van 15 millió magyar a világon, mégis mindenki ismeri a gulyáslevest. Gondoljanak bele, sok olyan nemzet van, melyeknek nem is létezik gasztronómiája. Én például nem tudok egy rendes osztrák ételt mondani, mert kitalálom, hogy az inkább sváb, szlovák vagy valahonnan máshonnan vették át.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)