Rendhagyó Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozója

Idén június 29-én rendhagyó módon Sátoraljaújhelyen tartották meg a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja (HHHK) által megszervezett Kárpátaljai Táncházzenészek Találkozóját.

A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kirendeltsége számára fontos, hogy segítse a kárpátaljai táncházzenészek működését. A mostani alkalom során elsősorban felmérték, hogy kinek miben tudnának segíteni.

Váradi Enikő, HHHK kulturális szervező elmondta: „Idén hatodik alkalommal rendhagyó körülmények között szerveztük meg a programot. Sajnos nem tudott mind a nyolc zenekar jelen lenni az eseményen, hiszen az Ukrajnában kialakult helyzetből adódóan a zenekarok nagyon sok oldalból szétestek. Vannak olyan zenekarok, melyek egyáltalán nem tudják elhagyni az országot. Azok a zenekarok, akik át tudtak jönni, vagy éppen egy-egy zenekar képviseletében valaki itt tudott lenni, velük igyekeztünk most egy olyan kötetlen beszélgetést létrehozni, melyen felmértük, hogy a zenekarok jelen pillanatban hogyan tudnak működni, milyen a létállapotuk, illetve mi, a hagyományok háza hálózat részéről hogyan tudjuk segíteni tovább szakmai munkájukat.”

A táncházzenészek találkozóján a kárpátaljai műhelyek helyzetét is felmérték. Hiszen a zenekarok tagjainak jelentős része valamely műhelyben oktatja a felnövekvő generációt. Az oktatás pedig kiemelt szerepet játszik a mozgalom előrehaladásában, amelynek segítésében nagy szerepet vállal Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza mesterképzésének elindítója, segítve ezáltal is a népzeneoktatók fejlődését.

Pál István Szalonna, népzenész kiemelte: „A táncházzenészek találkozójának legfontosabb pontja az, hogy létezzen ilyen. Hosszú évek vágya az, hogy Kárpátalján valóban legyenek táncházzenészek, akikkel tudunk beszélni arról, hogy milyen táncházak vannak, milyen programok vannak, az oktatást hogyan kell segíteni, van-e valahol tanár vagy mentor, amiben segíteni kell. A különbség az elmúlt esztendőkhöz képest, hogy tudtunk beszélni arról, hogy milyen táncházak vannak és hol kell a régióban egy kicsit bővíteni. A mostani háborús-pandémiás helyzet igazából az újranyitás gondolatát fogalmazza meg és, hogy azok után a pillanatok után, amikor egyszer béke lesz – ami szerintem mindenkinek a vágya –, és az oktatás visszaállhat a maga formájába, akkor hogyan tudjuk segíteni egymás munkáját.”

A háborús helyzet sajnos megnehezítette a kárpátaljai művészetben tevékenykedők életét is. Sajnos több zenekar kényszerült eddigi munkájának átmeneti feladására. Becske Adrienn, a Viski Fricskák zenekarvezetője kérdésünkre elmondta: „Sajnos ez a helyzet a zenekarokra sem volt jó hatással, és továbbra sincs. Mi annyiban vagyunk szerencsésebbek, hogy a zenekar tagjai még gyerekek, én nő vagyok, és van egy hetvenéves harmonikásunk. A prímásunk az, aki katonaköteles, ő otthon van. Mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat, sajnos a többi zenekarról ez nem mondható el, vannak olyanok, akik kettészakadtak, egy részük itt van Magyarországon, a többiek otthon maradtak, így nem tudnak működni, de olyanok is vannak, akiknek ettől függ a létük, a megélhetésük. Ahány zenekar, annyiféle probléma. Azt látom sajnos, hogy amit az elmúlt öt évben felépítettünk, az most nagyon nagy szintet fog esni, és még nem látjuk, honnan kell majd az egészet újrakezdenünk.”

Az eseményen a szervezők és a zenekarok, valamint a műhelyvezetők azon dolgoztak, hogy az őszi oktatási szezonra lehetőség szerint megoldást találjanak az oktatási folyamatok folytatására.

(Kőváry/Kárpátalja hetilap)