Matl Péter-kiállítás nyílt Munkácson

November 26-án Kárpátalján első alkalommal mutatták be nagyközönség előtt Matl Péter Munkácsy-díjas szobrász, festőművész és grafikus „Po pjáty” – Ötösével című kiállítását. A megnyitónak, illetve magának a kiállításnak a Munkácsy Mihály Magyar Ház tetőtéri galériája adott otthont.

Erzsébet-naphoz közeledve minden évben összeszorul a szívünk, hiszen közösségünk életére rányomta bélyegét 1944 ősze, amikor a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű hadköteleseket elhurcolták „háromnapi munkára”, úgynevezett málenkij robotra, a Gulágra. A szülőföldjükre hazatérő Gulág-túlélők és hozzátartozóik sok esetben több évtizedes némaság után elmondott visszaemlékezéseiből, a munka- és fogolytáborokban átélt borzalmak összefoglalóiból nyert ihletet Matl Péter is. A bemutatott kiállítás alkotásai a foglyok sorsának szertelen kilátástalanságát, az ötösével számolt sorokon eluralkodó reménytelenséget, ugyanakkor az élethez való elkötelezett ragaszkodás erejét tárják a szemlélő elé.

A kiállításmegnyitó a magyar kormánytámogatásból felújított épület rendezvénytermében vette kezdetét, ahol levetítették a Bereczky Tamás által készített kisfilmet, melynek képkockáiban párhuzamot fedezünk fel az 1944 novemberében történt tragédia és Matl Péter alkotásai között.

Az esemény vendégeit Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte, aki elmondta, alig egy hete emlékeztünk meg nagyapáinkról, dédapáinkról, akiket a szovjet lágerekbe hurcoltak el, s közülük nagyon sokan nem tértek haza szeretteikhez. „Ez nagyon nehéz, hiszen ez egy trauma, ami akkor érte családjainkat, s ez is egy trauma, amiben már kilenc hónapja vagyunk. Azonban emlékezni kell ezekre a dolgokra is, ami egy szörnyű rezsim ideje alatt történt, s reméljük, hogy soha többé nem fog megismétlődni” – emelte ki.

„Az elmúlt eseményeknél az emlékezés, a nemfeledés, a megőrzés az, ami kötelességünk. A jelen nehéz valóságánál pedig a cselekvő szolidaritás kinyilvánítása és a segítségnyújtás” – jelentette ki köszöntőjében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, felidézve, hogy mi, magyarok az elmúlt évszázadban számtalan kihívással néztünk szembe, azonban az elmúlt 10-12 év nemzetpolitikai irányváltása bebizonyította, hogy együtt gondolkodva és együtt cselekedve sikeresek tudunk lenni. A nehézségekben Magyarország felelősségvállalása minden egyes magyar emberért fokozott mértékben kell, hogy megjelenjen – tette hozzá.

„Magyarország elvitathatatlanul érdekelt abban, hogy a szomszédos Ukrajna egy szuverén, kiegyensúlyozott, demokratikus jogállam legyen, ahol a nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyar kisebbség is biztonságban és nyugalomban élhet szülőföldjén. Ebből az alapállásból következik: Magyarország számára kiemelten fontos, hogy Ukrajnában mielőbb béke legyen!” – szögezte le Szilágyi Péter, hozzátéve: „Bízunk abban, hogy Ukrajna immár az Európai Unió társult országaként az előkészületben lévő új, nemzeti kisebbségekről szóló törvényben helyreállítja a kárpátaljai magyar nemzeti kisebbség korábban meglévő oktatási és nyelvi jogait, valamint a törvény előkészítése során figyelmet fordít a történelmi emlékművek kölcsönös tiszteletére és megőrzésére.”

A helyettes államtitkár biztosított arról, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatása a továbbiakban is folyamatos lesz. Beszédében kiemelte, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre a Kárpátalján maradt magyarság és az ukrajnai menekültek megsegítése céljából.

„Az ember minden időben békére, biztonságra vágyik. Bíznunk kell abban, hogy Európában, sőt a világon is egyre többen hallják meg azt a gondolatot és hangot, melyet a magyar kormány képvisel a háborús konfliktus kezdete óta. A háború nem a béke felé vezető út. Fegyverekkel nem lehet békét teremteni. Európában nem lehet más célunk, csak a béke, melyre mindannyiunknak törekedni kell, hogy a »nehéz idők« ismét a múltat jelenthessék!” – hangsúlyozta Szilágyi Péter.

A köszöntők után Dupka György történész, lágerkutató felidézte a 78 évvel ezelőtt történt eseményeket, melyek generációk életét megváltoztatva ejtettek mély sebet egész közösségek életében. A levéltári kutatások eredményei alapján Kárpátaljáról több mint 30 ezer magát magyarnak valló személyt vittek el előbb a szolyvai gyűjtőtábor felé – amely körülményiben önmagában is megfelelt egy haláltábornak –, onnan Sztarij Szamborba, ahonnan marhaszállító vagonokban szállították őket a céltáborokba. Tették mindezt a málenkij robot ürügyén. A Szolyvai Emlékparkban eddig 12 ezer áldozat neve van márványba vésve.

Ezt követően a Gulág fogolytáborainak poklát megjárt vagy ott elhunyt emberek vallomásai alapján Visszaemlékezések címmel egy olyan szívfacsaró összeállítást hallhattak a jelenlévők a Kárpátaljai Magyar Megyei Drámai Színház színművészeinek előadásában, mely közben bizony könny gyűlt a közönség soraiban ülők szemébe.

A kiállítást ezután mutatta be az alkotó művész. „Az ember, az emberi lélek épp a borotvaélen táncol, amikor a halál mellett áll. Ez egy állapot. A Gulág egy ilyen állapot volt, hiszen akik ott voltak, ők bármikor meghalhattak. Ezt az élt próbáltam megjeleníteni ezekkel a pasztellszínekkel” – mondta Matl Péter a kiállítás anyagát képező összesen 54 alkotásról.

Ha rápillantunk a grafikákra, feltűnik, hogy az emberi alakok szinte áttetszőek, vannak is meg nem is. Az élen táncolnak, s csak egy nagyon pici mozzanat választja el őket a haláltól – magyarázta a művész, aki elmesélte, hogy a bemutató egyik ukrajnai helyszínén odalépett hozzá egy jól öltözött nő, aki azt állította, hogy neki közvetlen köze van a kiállításhoz. Péter értetlenül nézett a nőre, aki egyértelműen fiatalabb volt, mint amikor a borzalmak történtek. Ezért megkérdezte tőle, hogy érti azt, hogy köze van a grafikákhoz? A válasz megdöbbentette a művészt: a mellette álló nőt édesanyja a lágerben hozta világra. A grafikákon is feltűnik a várandós nő alakja, akinek méhében ott van az élet. „A kiállítás üzenete az is, hogy Sztálinnak nem sikerült az a kísérlete, hogy kiirtsa a magyarokat, mert a túlélés mindig ott van, hiszen a halál helyén a lágerben megszületett az élet” – fogalmazott Matl Péter.

Az Ötösével című kiállítást 2022. december 15-ig, hétköznapokon 8.00 és 16.00 óra (közép-európai i.) között, hétvégén pedig előzetes egyeztetés szerint (az alábbi telefonszámon: +380 50 555 28 95) tekinthetik meg az érdeklődők.

(Csuha Alexandra/Kárpátalja hetilap)