A Rákóczi-főiskolán mutatták be a Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján című kutatás eredményeit

November 30-án mutatták be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának legújabb, Kelet-ukrajnai menekültek Kárpátalján című kutatásának eredményeit a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárában. A kutatást a központ munkatársai végezték. Az esemény kapcsolódik a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozathoz.

Az esemény résztvevőit dr. Molnár D. Erzsébet, a Kutatóközpont vezetője köszöntötte. Az immár kilenc hónapja tartó háború emberek millióinak változtatta meg életét, írta át mindennapjait. A központ 2022 nyarán egy olyan kutatásba kezdett bele, amely a rövidebb vagy hosszabb ideig Kárpátalján tartózkodó menekültek feltérképezését célozta meg. Molnár D. Erzsébet elmondta, hogy kutatásuk két fő irányvonalon indult el. Egyfelől a kárpátaljai kistérségektől gyűjtöttek be adatokat az önkormányzatok érintettségéről a menekültek befogadásában és ellátásában. Ebben nagy segítségükre voltak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezetei és a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). A másik irányvonal a menekültek megkérdezése volt. Utóbbit a Beregszászi járásban végezték el, kérdőíveiket 215 személy töltötte ki. A statisztika azonban sokatmondóbb, mint a szám, ugyanis egy családból egy fő válaszolt a kérdésekre, így a begyűjtött adatok egy-egy egész családra érvényesek – emelte ki a kutatóközpont vezetője, hozzátéve: a Magyar Tudomány Ünnepének mottója kapcsán – Tudomány: út a világ megismeréséhez – bízik abban, hogy ez a rendezvény, ha csak egy kis lépéssel is, de közelebb visz a körülöttünk lévő, felfordult világ megismeréséhez.

„Nagyon fontos, hogy a nehéz körülmények ellenére a főiskola és intézményei működnek, hiszen ezek fontos szerepet töltenek be a kárpátaljai magyar tudományos életben” – húzta alá Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, aki a témaválasztást illetően megjegyezte: aligha lehet aktuálisabb a téma, mint a menekültek helyzete Kárpátalján.

A köszöntők után levetítették a TV21 Ungvár által készített Kárpátaljai hétköznapok – 2022 című kisfilmet, amely azt mutatja be, hogyan változott meg az élet vidékünkön február 24-ét követően, a háború árnyékában.

Az előadások sorát dr. Molnár D. István kezdte, aki Ukrajna lakosságszámáról és a 2022-es migrációs helyzetről közölt adatokat. Kitért a születések és halálozások számának 1990 és 2021 közötti alakulására, mely kapcsán konstatálta: az utóbbi években a halálozások száma meghaladta a születések számát. A határátlépések számát illetően ENSZ-adatok szerint a háború kezdete óta az Európai Unió irányába több mint 12 millió fő határátlépését jegyezték fel, míg Ukrajnába közel 8 millióan léptek be. A külföldre menekültek száma közel 8 millió fő, belső menekülteké 6,5 millió. Az Európa országaiban regisztrált menekültek száma 4,75 millió, a regisztrált belső menekültek száma Ukrajnában 3,45 millió fő. A háború kitörése óta 517 ezerrel csökkent az Ukrajnában tartózkodó külföldi állampolgárok száma. Kárpátalján a Megyei Katonai Adminisztráció adatai szerint 390 ezer menekült tartózkodik, ebből az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete szerint közel 155 ezren regisztrált menedékkérők. Ugyanakkor az is elmondható, hogy közel 6 millióan visszatértek otthonaikba. Becslések szerint 2022. január 1-jén 36 millió körül lehetett az ország lakosságának száma, ami napjainkra kb. 30 millióra csökkent.

A háború kitörését követően a harci cselekmények miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek elindultak a nyugat-ukrajnai területek felé, többek között Kárpátaljára is. A belső menekülteket két csoportba lehet sorolni: a vidéken átutazók (akik csupán néhány napot töltöttek a megyében), valamint a tartósan itt maradók (akik legalább három hónapon át maradtak Kárpátalján) – mutatott rá Darcsi Karolina a Kárpátaljai kistérségek szerepvállalása a Kelet- és Közép-Ukrajnából érkezett menekültek ellátásában című prezentációban. A háború kitörése óta a mutatók nem változtak számottevően. A menekültek jelentős része cserélődött, de nem csökkent. Akik tartósan maradtak a régióban, azok lakhatása megoldottá vált, és valamilyen formában munkát is vállaltak. Az elmúlt hetekben a Kárpátaljára menekülők száma ismét növekedést mutat, hiszen minden nagyobb rakétatámadás és válságállapot – mint a közművek hiánya – emberek újabb tömegeit készteti arra, hogy elhagyják otthonaikat és elinduljanak a vidék irányába.

A felmérés során azt vizsgálták, hogy a kistérségek és önkormányzatok milyen szerepet vállaltak a menekültek elszállásolásában és ellátásában. A kutatás is bebizonyította, hogy Kárpátalja jelentős számú menekültet fogadott, akik ellátását már az első napoktól kezdve helyi rendeletekkel szabályozták. Kiderült, hogy önerőből a kistérségek nem tudták volna ellátni az ide érkezőket, mindezt a vidék geopolitikai helyzete segítette, hiszen határ menti vidék lévén a környező országokból, testvértelepülésekről érkezett jelentős mennyiségű segélyszállítmány.

„Fontos volt a felmérés egyrészt, hogy tiszta képet lássunk, másrészt fel tudtuk mérni, hogy milyen erőforrásokkal és kapacitással rendelkeznek az újonnan megalakult kistérségek, s hogyan tudnak egy válsághelyzetben szerepet vállalni. Azt láthatjuk, hogy jól vizsgáztak, illetve a menekültek ellátásában erejük felett tudtak teljesíteni” – szögezte le Darcsi Karolina.

Dr. Pallay Katalin Az orosz–ukrán háború menekültjei a Beregszászi járásban (kérdőíves felmérés tükrében) címen ismertette az eredményeket. Elmondta, hogy a kérdőíveket elsősorban a II. RF KMF bázisán elszállásolt menekültekkel töltötték ki, hiszen az oktatási intézmény nagy szerepet vállalt a menekültek elszállásolásában: február végétől kezdődően összesen 711 menekültet fogadtak. Fontos eredmény volt, hogy a Kárpátalján elszállásolt menekültek elsősorban azokról a településekről érkeztek, ahol aktív háborús események zajlanak, s amelyek orosz megszállás alatt vannak, ugyanakkor idővel a nyugati megyékből is megjelentek a menekültek – mutatott rá a kutató, kiemelve, hogy a Beregszászi járásban elszállásolt menekültek döntő többsége nő, emellett magas a diplomával rendelkezők aránya. A megkérdezett menekültek döntő többsége elégedett a helyi körülményekkel, s jelentős részük a háború befejeztével tervezi a hazatérést. Az eredményekből kiderül, hogy a jövőterveket a kárpátaljai tartózkodás során tapasztalt elégedettség, a származási hely és a háború pozitív kimenetele befolyásolja.

(CsA/Kárpátalja hetilap)