Beregszászban tárgyalt a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről Magyar Levente

Április 2-án Ukrajnába utazott Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkára. A miniszterhelyettes a munkalátogatást Beregszászban kezdte, ahol a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás helyzetéről folytatott megbeszélést a megye és a Beregszászi kistérség vezetőivel.

Az oktatási kerettörvény 2017 szeptemberi elfogadása hatalmas tiltakozást váltott ki a nemzeti kisebbségek körében az új ukrán oktatási törvény jogfosztó paragrafusai miatt, ugyanis az új szabályozás egyértelműen korlátozza az Ukrajnában élő kisebbségek korábban meglévő, anyanyelvű oktatási jogait. Magyar Levente emlékeztetett, hogy az utóbbi időszakban a magyar külügy intenzíven egyeztetett az ukrán féllel arról, hogy hogyan lehet olyan megoldást találni, mely megfelel mind a magyarság alapvető igényének – hogy anyanyelvén folytassa tanulmányait –, mind pedig annak, hogy az ukrán állam meg akarja ukránul tanítani az itteni kisebbségeket.

„Próbálunk egy közös mezsgyét találni, s egészen közel voltunk a megoldáshoz a háború előtt, amikor egy olyan megoldást sikerült kidolgoznunk technikai szinten, amelyre az itteni magyar vezetők és a helyi oktatási és pedagógiai vezetés is áldását adta, aztán ezt az egész konstrukciót elsöpörte a háború. Az az igazság, hogy az elmúlt egy évben nem ez volt a prioritás, hiszen emberéleteket kellett menteni, menekültek százezreit, mára már millióit kellett befogadni, és alapvető szükségletekre kellett a segítséget hozni. Most jutottunk el oda, hogy újra elő lehet venni ezt a kérdéskört, és mi minden fórumon jelezzük is, hogy ezt továbbra is megoldatlannak tartjuk, tehát beszélni kell róla” – emelte ki Magyar Levente.

A megbeszélés keretében Marianna Maruszinec, a megyei adminisztráció oktatási osztályának vezetője ismertette Az oktatási intézményvezető kommunikációs kompetenciája című program részleteit, amely a magyar és román tannyelvű osztályokban oktató pedagógusokat segíti a tantervi követelményekhez való hatékonyabb alkalmazkodásban. Céljuk, hogy az igazgatók kifejezőbben és tisztábban beszéljék az államnyelvet. Mint elhangzott, a munka eredményes, ugyanis vannak olyan oktatási intézmények, melyek vezetői és tanárai sikeresen teljesítettek az államnyelv megfelelő ismeretét felmérő vizsgán, s erről tanúsítványt is kaptak. Ennek kapcsán Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal vezetője megjegyezte, számukra fontos a program megfelelő feltételeinek a megteremtése, s ennek hatékonyan tesznek eleget.

Viktor Mikita hangsúlyozta továbbá, hogy a széles körben elterjedt hír a kárpátaljai magyar iskolák feltételezett bezárásáról hamis, hiszen „Ukrajnában nincsenek magyar iskolák, csak ukrán iskolák vannak olyan osztályokkal, ahol a gyerekek a nemzeti közösségek nyelveit tanulják”.

Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke hozzátette: ismerve a kárpátaljai nyelvhasználatot, ahol minden járásnak külön nyelvi sajátosságai vannak, egy ilyen vizsga teljesítése nem könnyű feladat egy ukrán anyanyelvű számára sem. A vizsga egyébként kamerák előtt történik, amit valahol Ukrajnában valaki néz, tehát a minősítést egy olyan személy végzi, aki az ország egy másik területén tartózkodik, így objektíven tudja értékelni a hallottakat – fűzte hozzá.

A teljes általános középfokú oktatásról szóló törvény értelmében Ukrajnában szabályozzák az államnyelven oktatott tanórák számának növelésére irányuló fokozatos átállást, ami azt jelenti, hogy az 5. osztálytól kezdődően a 9. osztállyal bezárólag az államnyelven oktatott tanórák száma 20%-ról 40%-ra emelkedik, míg a 10. és 11. osztályban az oktatás 60%-ának kell ukrán nyelven történnie. A törvénynek megfelelően ez csak 2027. szeptember 1-től kezdődik – húzta alá Viktor Mikita. Megyénkben a szabályozás 96 olyan oktatási intézményt érint, melyekben jelenleg valamilyen nemzetiségi nyelven zajlik az oktatás.

A találkozón Magyar Levente érdeklődött arról is, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetői közül milyen arányban vannak azok a személyek, akik rendelkeznek azzal az ukrán nyelvtudással, hogy megkapják az említett tanúsítványt. Kérdésére elmondták: az igazgatók beszélik az államnyelvet, a vizsga teljesítése nem ütközik nyelvi akadályokba, ugyanakkor a sokszor felmerülő önbizalomhiány áthidalását is kívánják elősegíteni a programmal.

A találkozó keretében a megye vezetése köszönetet mondott Pacsay-Tomassich Orsolya államtitkárnak, akinek közreműködésével a magyar tannyelvű iskolákban sikerült beindítani egy olyan európai oktatási modellt, mely egy jelenleg is működő program, s amelyben minden iskola részt vesz. Ehhez az oktatási programhoz jóváhagyatott oktatási tervek vannak kidolgozva, amelyek megfelelnek az elemi iskolák nemzeti tantervi követelményeinek. Az alsó tagozatokban az ukrán nyelvű olvasás és ukrán nyelvű írás integráltan történik kivétel nélkül minden osztályban, s 2022-től az 5. osztályosok számára hat óra az a heti óraszám, amely keretében tanulják az ukrán nyelvet és irodalmat. Az elért eredményeket minden tanév végén megvizsgálják.

Babják Edit, a Beregszászi Városi Oktatási és Kulturális Osztály vezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a Beregszászi kistérségben jelenleg 24 iskola működik, melyek közül 4-ben az államnyelven történik az oktatás, 4 két tannyelvű iskola, 16 pedig magyar tannyelvű osztályokkal működik. Elmondta, a kistérségben a szülők szabadon választhatják meg az oktatás nyelvét.

A tanácskozást követően Magyar Levente hangsúlyozta: „Jó szándékkal szembesültem, legalábbis itt Kárpátalján e tekintetben, de mindenki a helyzet megoldására törekszik. Kijevben is vannak olyan szereplők, akik hasonlóan gondolkodnak, én holnap-holnapután megpróbálok ez ügyben előrelépést elérni. Nagyon jó volna ezt a szálkát kihúzni a kétoldalú kapcsolatokból, hiszen nagyon sok feszültséget ki lehetne vezetni a rendszerből, ha azt tudnánk mondani, hogy a helyi kisebbség áldását élvező megoldást találva túl tudunk lépni ezen a kérdéskörön. Talán erre most nagyobb esély van, mint korábban, hiszen Ukrajna éppen most éli azt meg, hogy a kultúráját, az identitását, az önálló nemzeti létét és közösséghez tartozási vágyát, igényét kérdőjelezik meg, nyilván sokkal drasztikusabb módon, mint azzal az itteni bármely kisebbség valaha szembesült az utóbbi évtizedekben, de mégiscsak egy fokozott érzékenység jelentkezhet az itteni szereplők részéről az iránt, hogy van olyan közösség – és ez nem csak a magyar –, amely ragaszkodik a kultúrájához, az anyanyelvéhez, és próbál elhárítani minden olyan kísérletet, ami ennek megélésében korlátozná őt. Azt gondolom, hogy perspektíva és esély van arra, hogy ez az ügy nyugvópontra kerüljön, mi legalábbis nyitottak vagyunk arra, hogy ezt megtaláljuk és mindent meg is teszünk érte” – szögezte le a miniszterhelyettes.

A megbeszélésen a megye és a kistérség vezetői mellett részt vett Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője, Barta József, a megyei tanács képviselője, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, valamint a helyi oktatási intézmények igazgatói.

(CsA/Kárpátalja hetilap)