Nyílt napot szervezett a Munkácsy Mihály Magyar Ház

Nyílt napra invitálta az érdeklődőket április 1-jén a Munkácsy Mihály Magyar Ház. A program keretében bemutatták a történelmi Osztrák–Magyar Banképületet és a bankmúzeumot, valamint a tetőtéri kiállítótermet, s az ide látogatók még húsvéti kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek.

A nyílt nap hivatalos megnyitóján a látogatókat Pfeifer Anita, a Munkácsy Mihály Magyar Ház kulturális menedzsere köszöntötte, aki ismertette a programok menetét. A Magyar Ház vezetősége azt vallja, hogy a kultúrában nincsenek határok, mint kulturális központ – ahol helye van mind az ukrán, mind a magyar nyelvnek – örömmel fogadják az ukrán, magyar vagy bármilyen más nemzetiségű látogatókat, s ennek jegyében a nyílt naphoz fűződő programok és foglalkozások is két nyelven zajlottak.

Pfeifer Anita a gyerekek és felnőttek számára is érdekes tudnivalókat osztott meg Munkácsy Mihályról, a Latorca-parti város központjában található impozáns épület névadójának életéről és munkásságáról, majd a világhírnévre szert tett festőművész alkotásainak a Magyar Ház rendezvénytermét díszítő reprodukcióit mutatta be. A gyerekek nagy érdeklődést mutattak a festmények iránt, s kifejezetten foglalkoztatta őket a Köpülő asszony, mely alapján megállapították: a Munkácson született festő művészetével valóban kiemelkedett nemcsak kortársai, de a mindenkori festők közül.

Az 1912-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia idején épült egykori bankintézetnek a magyar állam által megvásárolt és felújított háromszintes épületében működik a Munkácsy Mihály Magyar Ház is, mely 2021 júniusában nyitotta meg kapuit a közönség előtt. S mint korábban egy bankintézetként funkcionáló épület, úgy ma is őrzi ennek nyomait például a bankmúzeummá kialakított páncélterem. A terem vastag páncélajtaját három egymástól rendkívül különböző kulcs nyitja, melyek rendszerint sohasem voltak ugyanannál a személynél, ezzel is biztosítva a trezorba való indokolt belépést. A múzeumban az eredeti páncélszekrények találhatók, melyek a világ egyik leghíresebb páncélszekrénygyártójának, az F. Wertheim & Comp.-nak a munkái. A szekrényekben 1914 és 1970 között forgalomban lévő érméket és bankjegyeket helyeztek el, melyek közül a legkülönlegesebb egy 1912-ből, az Osztrák–Magyar Monarchia idejéből származó százkoronás bankjegy. A replika aranytömbök kézről kézre adogatása után a csoport megtekintette a tetőtérben kialakított galériát, ahol jelenleg Jana Palincsak Ultramarinkék című kiállítása látható.

A bemutató után hagyományteremtő céllal húsvéti kézműves-foglalkozások zajlottak a tiszaújhelyi „Szeress és tedd a jót!” Jótékonysági Szervezet tagjai vezetésével. Molnár Melinda, a „Szeress és tedd a jót!” Jótékonysági Szervezet elnöke elmondta, immár második alkalommal szerveznek a Munkácsy Mihály Magyar Házzal közösen húsvéti kézműves-foglalkozást, ugyanis az elmúlt évben a Munkácsi Állami Egyetem kollégiumában elszállásolt, háború elől menekülő családok legkisebb tagjai számára szerveztek hasonló alkalmat. A mostani foglalkozáson húsvéti asztali díszek, kosárkák, nárciszokkal díszített fakorongok, nyuszis és báránykás ajtókopogtatók, nyuszi és kiscsibe formájú tolltartók készültek.

A hagyományos tojásdíszítés – a tojásírás, tojásbatikolás, más néven viaszolás – sem maradt el. A tojásírás művészetébe az erdélyi származású Fehér Erika vezette be az érdeklődőket, aki már negyven éve írogatja a tojásokat. A gyerekek megismerhették a kesicét, ami maga az íróeszköz, melynek segítségével a megolvasztott viaszt felviszik a tojás felületére. „A kesice és a viasz segítségével megírjuk a tojást, majd ezután festjük meg azokat. A viasszal írott felületet nem fogja meg a festék” – magyarázta a tojásíró, majd szót ejtett a gyimesi, a gyergyói és a háromszéki motívumokról, melyek közül a legjellemzőbbek a különböző növény- és virágminták, a napmotívumok, valamint a föld megmunkálásához szükséges eszközök ábrázolásai.

A foglalkozások közben a Munkácsy Mihály Magyar Ház munkatársai édességgel és üdítővel is kedveskedtek a résztvevőknek, akik ingyenesen elvihető magyar nyelvű szépirodalmi könyvek közül is válogathattak.

(Csuha Alexandra/Kárpátalja hetilap)