Kudron Zoltán: „A háború rányomta a maga bélyegét a KMKSZ tevékenységére is”

Kudron Zoltánnal, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnökével, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezetének elnökével a 2023-as évről beszélgettünk. A középszintű szervezet 24 alapszervezetet foglal magában, a múlt évi adatok szerint összesen 8 387 taggal.

– Elöljáróban érdekelne, hány tagja volt a középszintű szervezetnek a háború kitörése előtt, és hány háborús menekült távozott külföldre?

– A harcok kirobbanása előtt mintegy 9 500 főt számlált a szervezet, mára kb. 10-15 százalékkal csökkent a taglétszám: voltak, akik a háború kitörése után menekültek el, általában egész családok, mások pedig azóta települtek ki a vendégmunkásokként dolgozó családfőkhöz.

– Miként tudja a KMKSZ a jelenlegi helyzetben szolgálni az ugocsai magyarságot?

– Előbb a Covid–19-járvány, majd a háború kitörése erősen rányomta a maga bélyegét a KMKSZ tevékenységére. A kulturális rendezvényeink minimalizálódtak. Továbbra is megtartjuk nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket, ám ezek koszorúzásokra és legfeljebb egy odaillő vers elszavalására korlátozódnak, a tagság széles körű bevonása nélkül, a málenkij robot áldozatai előtt pedig csak koszorúzással hajtunk fejet. A két megyei szintű rendezvény közül a nagypaládi trianoni megemlékezés keretében minimális kulturális programra került sor (szavalat, ének előadása), az október 6-i nagyszőlősi megemlékezésen pedig Panyi Miklós államtitkár tartott rövid beszédet, majd a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola növendékei adtak elő egy húszperces irodalmi összeállítást. Rendezvényeink sorában pedig még megemlíteném, hogy a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában a KMKSZ helyi alapszervezetének a szervezésében Mikulás-napi ünnepségre került sor, melyen Magyarország Beregszászi Konzulátusa mind­egyik tanulónak ajándékcsomaggal kedveskedett.

– Mit tesz a KMKSZ politikai téren az ugocsai magyarságért?

– Mind a négy kistérségi tanácsban képviseltetjük magunkat. A tiszapéterfalvaiban a KMKSZ-frakció alkotja a többséget, így könnyebben tud megoldást találni a helyi magyarsággal kapcsolatos kérdésekre. A tiszaújlakiban erős KMKSZ-képviselőcsoport tevékenykedik, még ha ellenzékben is politizál. A királyháziban ugyancsak ott vagyunk. A nagyszőlősiben pedig – bár csak hárman alkotjuk a frakciót – tekintélyünk van, a hat szakbizottság közül kettőnek körünkből kerülnek ki a vezetői: én a költségvetésit vezetem, Bánik József nagyszőlősi vállalkozó pedig a szociális-egészségügyit. Képviselőcsoportunk elérte, hogy igazgatót jelölhetett a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola élére, Nyibilevics Mónika magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő személyében, aki korábban igazgatóhelyettes volt, s ő lett az iskola új vezetője. A KMKSZ-frakció munkájának köszönhetően gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a városi alapszervezet és az iskola között, nagyobb pénzösszeget tudtam kieszközölni a városi tanácstól a tanintézet számára, amit a folyosók paneljeinek az újrafestésére, valamint a lemeszelésükre fordítottak.

Jórészt a magyar iskolák, iskolai tagozatok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét, nyelvünk, kultúránk fennmaradását, ezért a KMKSZ a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel karöltve támogatja a tanintézményeket. De ugyancsak fontos, hogy a KMKSZ a tanácsokban is képviseltesse magát, mert csak akkor tehetünk valamit a magyar közösségekért, ha részt veszünk az önkormányzatok munkájában, hallatva ott a szavunkat.

(Lajos Mihály/Kárpátalja hetilap)