In memoriam Georges – emlékkiállítás Benkő György munkáiból Beregszászban

A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) Benkő György képzőművész műveiből szervezett emlékkiállítást, melynek ünnepélyes megnyitójára szeptember 18-án került sor a Beregszász központjában található Na’Conxypán Galériában.

Az esemény résztvevőit elsőként Kutasi Csaba festőművész, grafikus, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola művészeti részlegének laboránsa köszöntötte, majd ismertette a néhai művész életének legfontosabb állomásait.

Benkő György 1947. október 31-én született Beregszászban, s egész életét szülővárosában élte le. 1967 és 1971 között az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában tanult festészetet. Mesterei Petky Sándor, Demigyuk Viktor és a szintén beregszászi szobrászművész-keramikus Horváth Anna voltak. Alkotásaival már 1967-től részt vett számos megyei és külföldi kiállításon. Tanulmányai befejezését követően a Vérke-parti városban helyezkedett el, ahol cégéreket, utcatáblákat, plakátokat festett, valamint köztéri munkák elkészítésében is szerepet vállalt. 1990-ben alapító tagja volt a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának. Több éven át volt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára. 2007-ben a Magyar Köztársaság elnöke Benkő György festőművésznek a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetését adományozta. 2020. december 1-jén hunyt el Ungváron, a beregszászi római katolikus temetőben helyezték örök nyugalomra. Az 1990-es években Olena Prihogyko művészettörténész így írt Benkő Györgyről: „Filozofikus-elemző beállítottságú művész. Vásznain egyidejűleg van jelen a valós és a képzeletszülte világ, a reális életanyag és a fantázia. Műveiben a lágyan plasztikus formák, folyamatos kontúrvonalak, a visszafogott, matt tónusok élénk színekbe és expresszív formákba csapnak át, olykor a kontrasztos színek ütköznek egymással.”

Személyes emlékeivel díszítette fel a nagybácsiról szóló beszédét Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypán Galéria kurátora. „Benkő György – vagy ahogy a családban hívtuk, Gyuri – mindenki számára másképp ismerős. Van, akik úgy ismerik mint tanárt, van, akik úgy mint egy beregszászi jó ismerőst, akivel meg lehetett inni egy kávét és akár egy egész délutánt eldiskurálni a főtéren. Én művészként és családtagként ismertem, hiszen a nagybátyám volt” – fogalmazott. Kulin Ágnes elmondta azt is, hogy Benkő György nagyon fiatalon, tinédzser korában kezdett el a művészettel foglalkozni, azonban elsősorban nem festőnek, hanem papnak készült. A későbbiekben viszont tanárai, Drávai Gizella és Horváth Anna is felfigyeltek kézügyességére, és külön feladatokat adtak számára, ezzel támogatva őt a művészi pályán való elindulásban. A festészet mellett Benkő Györgyöt az irodalom is érdekelte, a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve jelentek meg versei, novellái és kritikái a helyi lapokban. „Ezt a kettősséget szem előtt tartva igyekeztünk a kiállításon erre az oldalára is rávilágítani néhány kiválasztott versrészlet bemutatásával” – tette hozzá a RIT elnöke, hozzátéve: „A kiállítási anyag összeállításakor az volt a célunk, hogy minél több arcát mutassuk be Gyurinak, és remélhetőleg azoknak is nyújtsunk valami újat, akik hosszú éveken át ismerték őt. Ha végigsétálnak a kiállításon, láthatják, hogy sok munka alatt olvasható a befejezetlen szó. Több munkát eddig nem is láthattak, mert Gyuri műhelyében eldugva várták a megfelelő alkalmat. A műtermi munkák mellett magántulajdonban lévő alkotásokkal egészítettük ki a tárlatot, ezúton is köszönjük az Orosz, Kohut és Kulin családnak a felajánlásokat” – mondta a galéria kurátora.

Benkő György munkafolyamatához hozzátartozott, hogy az alkotást rendszerint hosszú inkubációs folyamat előzte meg. A festő mindent – kifogyott olajfestékek tubusait, eltört képkeretek díszítéseit, az újságok, magazinok lapjaiban megjelenő illusztrációkat és fotókat – összegyűjtött, amiről úgy gondolta, hogy felhasználhatók művei elkészítésekor. „A XX. századi avantgárd mozgalmak, a kubizmus, a szürrealizmus, a futurizmus és a vadak absztrakt expresszionista művészete volt rá hatással, ez az időszak nagyon vonzotta. Szerintem nem tűnt volna ki Henri de Toulouse-Lautrec vagy Picasso montmartre-i bohém sötét kávézókban ülő társaságából” – tette hozzá Kulin Ágnes.

A galéria bejáratánál Benkő György kedvenc témáiból látható egy válogatás, majd tovább haladva kronológiai sorrendben ismerkedhet meg a néző a munkákkal: először a szakközépiskolás évekből megmaradt temperamunkák láthatók, melyeket grafikák – elsősorban kollázsok, montázsok, színes ceruzával és tussal készített rajzok – követnek. Ezután sorakoznak az absztrakt relief festmények, amelyek egy képzeletbeli világba repítik a nézőt. A legbelső tér falain pedig az örök kedvenc témája, Beregszász városa elevenedik meg.

A kiállítás előkészítése során a galéria munkatársai több mint 200 alkotást archiváltak, beleértve Benkő György megjelent verseit is, amelyek a közeljövőben elérhetővé válnak a kiállítótér honlapján. Kulin Ágnes ennek kapcsán arra kérte a jelenlévőket, hogy akinek a birtokában még van Benkő György-festmény, az egy reprodukció erejéig juttassa el hozzájuk az archívum teljessége érdekében.

A RIT elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy október 18-án, a magyar festészet napja alkalmából egy kollázs-montázs műhelymunkát tartanak, melyen felhasználják Benkő György mappákba gyűjtött kincseit is, s végül a programsorozatot október 31-én, a festőművész születésnapján koszorúzással zárják. Ezen a napon a kiállítás kiegészül a Benkő Györgyről készült karikatúrákkal és portrékkal. Ezt követően a Kulin család egy életműgyűjteményt adományoz a Rákóczi-főiskola számára, hogy a festő emléke szeretett városának szívében éljen tovább.

(CsA/Kárpátalja hetilap)