Az Oroszország elleni háború éveiben jelentősen csökkent az ortodox keresztények száma Ukrajnában

Ukrajnában 2014 után csökkenésnek indult a magukat ortodoxnak vallók száma, az arányuk a 2014-es 70 %-ról 2023-ban 61 %-ra, 2024-ben pedig 55 %-ra csökkent – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Razumkov Központ nemrég végzett felmérésére hivatkozva.

A jelentés szerint a jelzett időszakban a görögkatolikusok aránya valamivel megnőtt (8 %-ról 12 %-ra). További 10 % „csak kereszténynek” nevezte magát, 18 % pedig azt válaszolta, hogy nem tartozik semmilyen felekezethez. Amint a szociológusok megjegyezték, a válaszadók valamely vallási felekezethez vagy egyházhoz tartozásról szóló nyilatkozata nem mindig kapcsolódik a hívőként való önazonosításhoz.

Így az Ukrán Ortodox Egyház híveinek 10 %-a a Moszkvai Patriarchátus híveinek 9 %-a, az Ukrán Görögkatolikus Egyház híveinek 2,5 %-a sorolta magát a bizonytalanok közé hit és hitetlenség között.

A „csupán ortodoxok” 73 %-a hívőnek, 19 %-uk pedig a hit és hitetlenség között ingadozónak, 1 %-uk nem hívőknek, 2 %-uk a vallási kérdések iránt közömbösnek vallotta magát.

Ez lehetővé teszi azt a feltételezést, hogy az állampolgárok egy részének ortodoxként való azonosítása inkább a társadalmi-kulturális vagy etnikai identitáshoz kapcsolódik, mintsem a vallási identitáshoz

– vélték a kutatást végzők.

Ahogy a Razumkov Központban megjegyezték, az ukrán társadalom a kutatás teljes ideje alatt meglehetősen magas szintű vallásosságot tanúsított. Különösen 2010 végére 2000-hez képest 58 %-ról 71 %-ra nőtt a magukat hívőnek valló állampolgárok száma. Később, 2010-2020 között a hívők aránya Ukrajna felnőtt lakosai között átlagosan 70 % volt.

A 2014-es tanulmány ugyanakkor a 2013-as, „háború előtti” évhez képest 67 %-ról 76 %-ra emelkedett a hívők száma, ami a stresszes helyzetben lévő társadalomra jellemző. Ez a mutató továbbra is a legmagasabb az összes megfigyelési év során, később csökkent, és 2021 végén a válaszadók 68 %-a volt vallásos. A teljes körű orosz agresszió kezdetével 74 %-ra nőtt, de 2023-2024-re csökkent (2023-ban 70,5 %-ra, 2024-ben 6 8%-ra).

Ugyanakkor a válaszadók 22 %-a azt mondta, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti teljes körű háború kitörése után (2022 februárja után) önértékelése szerint vallásosabb és hívőbb emberré vált, mint korábban, 4 % kevésbé vallásos és hívő ember, mint a háború előtt, és 69 %-nak nem változott a valláshoz és hithez való viszonyulása.

A felmérést 2024. október 25. és 31. között végezték 2017 válaszadó részvételével, csak azokon a területeken, amelyek Ukrajna kormányának az ellenőrzése alatt állnak, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladta meg a 2,3 %-ot.

(vb/rbc.ua)