Kárpátalja-szerte megemlékezett a márciusi ifjakról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (videó)

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a háború miatt idén is csendes koszorúzásokat szervezett vidékünk szinte minden egyes magyar lakta településén március 15.-e alkalmából. Összefoglalónkban ezúttal is a középszintű szervezetek nagyobb megemlékezéseit vettük sorra. Nagyszőlősön a helyi magyarság a hagyományokhoz hűen a Perényi Zsigmond Középiskolában tartotta meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezését. A rendezvényt az ünnepi köszöntőket követően a Kárpátaljai Magyar Líceum diákjainak verses-zenés tematikus előadása színesítette, majd a jelenlévők báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye egykori főispánja, a szabadságharc vértanújának mellszobránál helyezték el az emlékezés koszorúit. Ha nincs az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, akkor talán ma nem lenne kárpátaljai magyarság. Reménykedünk, tervezünk, mert hiszünk az itteni magyarság jövőjében, fogalmazott Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezetének ügyvezető elnöke. Técsőn is megemlékeztek a márciusi ifjakról. Itt istentisztelet keretei között méltatták Petőfiék hagyatékát a Felső- Tisza- vidékiek a helyi református templomban. A magyar nemzet ezer éves fennállásának egyik legszomorúbb és legnehezebb időszaka volt ez, de egyben az-az időszak is, amikor egy népből nemzet született. 1848 történései olyan egységgé tették a magyar népet, amit határok sem szakíthatnak szét, emelte ki László Károly tiszteletes prédikációjában. A rendezvény végén a megjelent oktatási, egyházi és civil szervezetek képviselő csendes főhajtás mellett helyezték el a megemlékezés koszorúit Kossuth Lajos mellszobránál. Hosszú történelmünk során a magyarság két fő eszméért harcolt mindig, úgy, mint a szabadság és a függetlenség, fontos, hogy emlékezzünk erre ma is, emelte ki Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Ungváron az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulójának alkalmából – a hagyományokhoz híven – Petőfi Sándor szobránál gyűltek össze a helyi magyarság képviselői. Az évről évre ismétlődő kihívások ellenére idén is szűk körben, de annál méltóságteljesebben rótták le tiszteletüket az egykori hősök emléke előtt. A rendezvény hangulatát Vesztergám Miklós tárogatóművész előadása tette még ünnepélyesebbé, akinek játéka az alkalomhoz illő dallamokkal idézte meg a szabadságért küzdő elődök szellemét. Az emlékezés erősíti a közösség nemzeti öntudatát, tiszteletet ad az 1848–49-es forradalom hőseinek, és lehetőséget teremt a fiatal generációk számára, hogy megértsék elődeik áldozatait és a szabadság értékét. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az 1848−49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján a hagyományoknak megfelelően Munkács mellett, az 1901-ben a Latorca partján felállított podheringi emlékműnél is koszorúzott. Itt 1849-ben a honvédekből és nemzetőrökből álló magyar csapatok szétverték a majd tízszeres túlerőben lévő császári sereget, erre emlékezve pedig a munkácsiak 1901-ben csonka gúla alakú emlékművet állítottak a podheringi győztes csata helyszínén. A munkácsi megemlékezésen részt vett Ferenc Viktória, a FIDESZ-KDNP Európa Parlamenti képviselője is, aki biztató szavakkal szólt a megjelentekhez. A helyszíneken, Magyarország külképviseleteinek képviselői felolvasták Orbán Viktor miniszterelnök, a külhoni magyaroknak írt levelét, amiben kiemelte, hogy ma örömmel mondhatjuk el, hogy a magyar szabadság ügyének erős, kiállásra kész barátai is vannak, ugyanakkor azt is tudjuk: nemzeti érdekeink megvédése a mi feladatunk. Közösen kell fellépnünk azokkal az erőkkel szemben, amelyek a magyar nemzetrészek jogainak csorbítására törnek, és együtt kell gátat vetnünk minden olyan őrült tervnek, amely háborúba taszíthatja Európát.” Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta levelét a miniszterelnök.