A 203 éve született Petőfire emlékeztek Badalóban

Több évtizedes hagyomány, hogy az új esztendő beköszöntét az Isten házában kezdik Badalóban.

Az újévi jókívánságok, a lelki útravaló elkérése mellett a Tisza-partiak ilyenkor emlékeznek meg Petőfi Sándor születésének emléknapjáról. A lánglelkű költő és forradalmár 1847 júliusában járt a településen, amikor útban Erdődre menyasszonyához, Szendrey Júliához pihenőt tartott a templom tövében. 1938 óta emléktábla hirdeti Petőfi egykori ittjártának emlékét.

A 2026-os esztendő első istentiszteletén Sápi Zsolt református lelkipásztor János evangéliuma 3. részének 30. verséből vett idézettel – „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem” – arról beszélt: arra kell törekednünk, hogy Krisztus legyen egyre nagyobb bennünk, így lehet valóban boldog, örömteli új esztendőnk.

„A legnagyobb magyar költő 203 évvel ezelőtt, 1823. január elsején született Kiskőrösön, és a történelmi leírások szerint 1849-ben veszett nyoma a segesvári csatában” – kezdte beszédét Jakab Lajos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke, helyi presbiter és családorvos, aki azt emelte ki ennek kapcsán, hogy a lánglelkű poéta élete emberi viszonylatban ugyan rövid volt, de hagyatéka mégis az örökkévalóság része lett.

„Néhány napja méltattuk a Badalói Református Egyházközség 475 éves évfordulóját, amelynek kapcsán megemlékeztünk az elmúlt századokban itt szolgáló lelkészekről is. Arról nincs feljegyzés, hogy halála előtt két évvel, 1847. július 17-én – amikor Petőfi Badalóban járt – találkozhatott-e az akkor itt szolgálatot teljesítő Szücs János lelkipásztorral, de az bizonyos, hogy itt kapott ihletet több verséhez is” – mondta az érdekvédelmi szervezet első embere.

Ahhoz, hogy magyarnak maradhassunk, elengedhetetlen kulturális és nyelvi értékeink, örökségünk megőrzése, ápolása, amiben Petőfi elévülhetetlen érdemeket szerzett verseivel, műveivel, a magyar történelemben felvállalt szabadságharcos és forradalmár szerepével

– mondta beszédében Fülöp Andrea beregszászi magyar konzul.

A konzul asszony emlékeztetett arra, hogy Petőfi közérthetően és egyszerűen szólt mindenkihez, ő volt a magyar romantika hitelesítője, hisz (szerelmi) költeményeiben első ízben jelent meg a családi líra, a családi szeretet, a hitvesi szerelem ábrázolása. Tájköltészetében a pusztát, a magyar Alföldet elevenítette meg, de ő volt az is, aki először írt verseiben a világszabadságról.

Zárszavában Fülöp Andrea azt kívánta a helyieknek, hogy 2026 legyen a remény éve, és hogy mielőbb elhallgassanak a fegyverek, s jöjjön el végre a várva várt béke.

Orosz Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem hallgatója Petőfi Sándor István öcsémhez című költeményét adta elő.

Újévi jókívánságait tolmácsolta a helyi közösségnek Szalai Imre, Badaló elöljárója is, aki arra emlékeztetett, hogy ezen a napon nem csupán egy nagy költő előtt hajtunk fejet, hanem egy olyan ember előtt is, aki egész életével, minden sorával a nemzet lelkiismerete volt. Mint mondta, minden év első napján koszorút helyezünk el Petőfi Sándor emléktáblájánál, de az igazi tiszteletadás az, ha szívünkben és tetteinkben is megőrizzük a nagy költő örökségét.

A Himnusz eléneklését követően a vendégek és a helyiek megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját.

(felvégi), Kárpátalja hetilap