Teljesen megújult az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola

Az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskola a magyar kormány támogatásával működő bázisiskola-program keretében újult meg közel 373 millió forintos beruházásnak köszönhetően. A harminc év után végre teljesen megújult épület egy új tornateremmel is bővült.

Az egykori bányásztelepülésen az iskolahálózat kiépítése már 1777-ben, Mária Terézia idejében megkezdődött. Az oktatás eleinte német nyelvű volt, majd 1790-től már magyar nyelven folyt a tanítás. 1868-ban épült fel a községben a Kincstári Elemi Népiskola a Sóbánya Hivatal segítségével, melyet aztán az 1930-as évek második felében lebontottak azzal az ürüggyel, hogy a sóbányák veszélyes zónáiban helyezkedik el. 1940-től megnyitotta kapuit a Magyar Állami Polgári Iskola, amely 1966-tól középiskolaként működött. Az egykori magyar iskola épületében a szovjet éra alatt vegyes tannyelvű oktatás folyt, majd 1989-től a helyi pedagógusok kitartó harcának köszönhetően megnyílt az egykor óvodának helyet adó épületben a magyar iskola. Az épület felújítása és bővítése 2018-ban kezdődött meg a kárpátaljai magyar bázisis­ko­la-­program keretében. Az aknaszlatinaiak kitartó, elkötelezett harca a magyar oktatásért meghozta gyümölcsét, az épület 2020-ra teljesen megújulhatott.

Az ünnepélyes megnyitó keretében Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „Izgalmas ennek az iskolának az építése és létrehozása, hiszen 1989-ben, amikor a KMKSZ létrejött, Benedek Imre vezetésével fiatal tanárok kezdtek hozzá ehhez az akkor teljesen reménytelennek tűnő feladathoz, hogy a volt óvodaépületből iskolát faragjanak. Nagy volt a lelkesedés, hiszen az egész Felső-Tisza-vidékről érkeztek segítő szándékú emberek, hogy az iskola épületét mielőbb rendbe szedjék, és megkezdődhessen a tanítás.” A KMKSZ elnöke szerint nagy kitartás kellett ahhoz, hogy az iskola egy nemzedéken keresztül fennmaradjon. Mint mondta, a Bolyai János-középiskola a kárpátaljai magyarság egyik bástyája, ezért fontos, hogy megfelelő segítséget kapjon. A bázisiskola-programnak köszönhetően harminc év után az aknaszlatinai diákok és tanárok végre méltó körülmények között tanulhatnak és dolgozhatnak.

„Harminc éve, hogy a csatát a magyar iskoláért megnyerték” – fogalmazott ünnepi beszédében Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő. Hozzátette, hogy az aknaszlatinai bányászok mindig fontosnak tartották az anyanyelvű oktatás meglétét. „1989-ben, a KMKSZ megalakulását követően az elsők között voltak az itteni emberek, akik a helyi alapszervezetet megalapították. Az elsők között voltak az itteni pedagógusok, akik szorgalmazták az önálló magyar iskola létrehozását. Az akkori csatát sikerült megnyerni, s az akkor életveszélyessé nyilvánított óvodaépületet megkapva a Felső-Tisza-vidék több településéről minden hétvégén érkeztek segítő szándékú emberek, akiknek köszönhetően sikerült az épületet rendbe szedni” – mondta Orosz Ildikó. Az elnök szerint az elmúlt harminc évben sajnos nem hullott kellő fény az aknaszlatinai iskolára, pedig alulról jövő, csatasorban álló katonák hozták létre. De a kárpátaljai bázis­iskola-programnak köszönhetően az aknaszlatinai középiskola is megújulhatott. Mint mondta: „Az iskola nagy jelentőséggel bír, hiszen ez az utolsó olyan intézmény a Felső-Tisza-vidéken, amelyben elemitől egészen középiskolás szinten folyik magyarul az oktatás. Ez az utolsó bástyája a magyar kultúrának a Felső-Tisza-vidéken. Fontos, hogy a továbbiakban is az itteni nemzedékek ragaszkodjanak a magyar oktatáshoz” – emelte ki beszédében, majd felajánlotta, hogy a KMPSZ jövőre az Irka anyanyelvi gyermektáborát Aknaszlatinán valósítja meg.

Benedek Imre, az iskola igazgatója köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, a KMKSZ-nek, valamint a KMPSZ-nek. „Én mindig büszke voltam Szlatinára, mi mind bányászgyerekek vagyunk. A bányász mindennap úgy ment le a bányába, hogy nem tudta biztosra, hogy feljön-e onnan. Emlékszem, egy februári napon, amikor összeültünk az akkori magyar »kabinetben«, a vegyes tannyelvű iskolában, és eldöntöttük a pedagógustársakkal, hogy ha törik, ha szakad, mi különválunk – sikeresen végrehajtottuk. Hihetetlen volt az az összefogás, amely akkor segítségünkre sietett a kárpátaljai magyarság részéről, hiszen mindenhonnan jöttek, és segítettek rendbe hozni az épületet, hogy szeptemberben megkezdhessük a tanítást” – fogalmazott az igazgató visszaemlékezve az elmúlt harminc év küzdelmeire.

A köszöntéseket követően az iskola diákjainak előadásában az Örökségünk című dal csendült fel, ezt követően ünnepélyesen felavatták a megújult középiskolát.

A bázisiskola-program keretében az intézményben megújult a tető, a homlokzat, a belső elektromos hálózat és a kazánház, kialakításra került egy új bejárati rész, megtörtént a nyílászárók  teljes cseréje, megújultak az iskola falai és belseje, új válaszfalakat és vizesblokkokat építettek. Az iskola területe 1148 négyzetméter volt, a felújításnak köszönhetően egy teljesen új tornateremmel bővült az intézmény, így a hozzáépített részekkel az összterülete 1687,10 négyzetméter lett.

(VE/Kárpátalja hetilap)