Elődeink nyomdokain a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban

Június 20-án immár harmadik alkalommal rendezték meg az Elődeink nyomdokain elnevezésű programot a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány szervezésében a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.

A rendezvény kezdete előtt a jelenlévők egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az Ukrajnában dúló háború áldozatairól.

Az egybegyűlteket Rácz János, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke köszöntötte, majd megnyitotta a rendezvényt.

„A gyönyörű Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark és a honfoglaló őseinkre való emlékezés kapcsán felvetődik bennem, hogy mit is üzen pontosan mostani alkalmunk mottója: »Elődeink nyomdokain«. Azt jelenti, hogy a távolba haladó nyomok mentén visszamenve azt kutassuk, hogy honnan indultak el őseink, vagy azt üzeni, hogy az a fontos, milyen irányba mutatnak lábnyomaik, mert nekünk, nyomkövetőknek arrafelé kell továbbhaladni. Ez a csodálatos emlékpark mindkettőre jó lehetőséget ad: emlékeztet és útba igazít” – emelte ki beszédében Balogh György, Magyarország beregszászi konzulja. A diplomata hangsúlyozta: a Kárpát-medencébe érkező törzsek fennmaradásának záloga az egység volt, hiszen „csak az egység tudja a népet megóvni a történelem viharaiban”.

A konzul szerint őseink példája azt is mutatja, hogy a közösségi összetartozás nem zárja ki a nyitottságot és az alkalmazkodóképességet. Mint fogalmazott, „elődeink nem szembeszálltak a változásokkal, hanem a változással együtt formálódtak”. Beszédében kiemelte a kulturális és keresztény gyökerek jelentőségét, valamint azt, hogy a múlt örökségét a mai, gyorsan változó világban is érdemes iránymutatásként kezelni. Felhívta a figyelmet, hogy a megemlékezés üzenete nem csupán a múlt felidézése, hanem a jövő felé fordulás is. „Mik lehetnek az őseink üzenetei: a helyünk, a kis törzsi – nemzeti – szerepünk megtalálása a nagyobb egységben. Ennek a szerepnek a büszke és öntudatos felvállalása. A realitásokhoz való rugalmas alkalmazkodóképesség anélkül, hogy azt örökségünk elárulásának tekintenénk. Mert mi nagyon tudjuk bántani saját magunkat. És végül nyitottság mindarra, ami új. Nem arra, hogy mit hagytak el, hanem arra, hogy hová tartanak. Kövessük mi is tekintetüket. Arra kell tartanunk” – fogalmazott Balogh György.

Felszólalásában Sin József, a KMKSZ alelnöke, a Beregszászi Középszintű Szervezet elnöke a magyar történelem és a nemzeti örökség jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a jelen és a jövő kihívásaira csak múltunk ismeretével és értékeink megőrzésével adhatunk választ. Felidézte a honfoglaló ősök, köztük Árpád vezér és Szent István király örökségét, amely szerinte ma is irányt mutat a magyarság számára.

A KMKSZ alelnöke aláhúzta a keresztény hagyományok és az összetartozás fontosságát, valamint azt, hogy a nemzeti identitás megőrzése a határon túli magyar közösségek esetében is kiemelt jelentőségű. Beszédében kitért a kárpátaljai magyarság helyzetére is, amelyet az elmúlt évek válságai és a háború különösen nehéz helyzetbe hoztak. A béke fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: „Pedig mi, kárpátaljai magyarok, nem akarunk mást, csak tisztességes életet közösségeink számára, anyanyelvünk, oktatási rendszerünk, kulturális vívmányaink megtartását és békét, békét, békét!”

„A kárpátaljai magyarság az ukrajnai háborús körülmények közepette is teszi a dolgát, őrzi oktatási és kulturális intézményrendszerét. Ez kulcskérdés a kárpátaljai magyarság számára, nem engedünk a 11-ből!” – utalt a kárpátaljai magyarság jogait érintő 11 pontra. A magyar–ukrán tárgyalások egyik alapját képező követeléscsomag a kárpátaljai magyar közösség oktatási, nyelvhasználati, kulturális és politikai jogainak helyreállítását célozza. Magyarország e pontok teljesítéséhez köti Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának támogatását.

Beszéde zárásaként Sin József mielőbbi békét, békés eget, jó egészséget, biztonságot és szántható mezőket kívánt az országnak és lakóinak, majd Rónay György sorait idézve arra emlékeztetett, hogy a közösség felelőssége „óvni magunkban s híven adni át a fiainknak ezt a kis hazát”.

A köszöntőket követően a történelmi egyházak képviseletében Demkó Ferenc görögkatolikus püspöki helynök és Zán Fábián Sándor református püspök Isten áldását kérték a rendezvényre és a jelenlévőkre.

Az ember elsődleges küldetése keresztényként, hogy tanúságot tegyen hitéről, megváltásáról, arról, hogy léte ebben a világban nem egy véletlenszerű, hanem egy célszerű lét; tanúságot tegyen hovatartozásáról, a múltról a jelenben, mert bízik a jövőben

– fogalmazott Demkó Ferenc.

„A törzsek nemzetté formálódtak és Jézus Krisztus követésében lettek igazán eggyé” – erősítette meg Zán Fábián Sándor, arra biztatva mindenkit, hogy a modern világban se feledkezzenek meg a Szent István-i örökségről és Jézus Krisztus tanításáról, aki így szólt: „Jöjj és kövess engem.” Mint kiemelte, ennek követése egyszerre közösségi és egyéni felelősség.

Ezután a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló kopjafa, valamint a Szent István királyt és Árpád vezért ábrázoló, fából készült szobrok előtt.

Az ezt követő kulturális program keretében a Mezőgecsei Művelődési Ház Tüzes Liliom hagyományőrző csoportja az eseményhez kapcsolódó énekeket adott elő, a Kék Viola Néptáncegyüttes pedig bökönyi asszonytáncot mutatott be.

A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínészei, Huzina Eszter és Orbán Emese előadásában a jelenlévők a régi világ nyomába eredhettek, ahol valódi kincsekre leltek. A lélekemelő produkció arra világított rá, hogy az ősök által kitaposott ösvény ma is láthatatlan térképként segít eligazodni a jelen útvesztőiben, hiszen a múlt tanítása révén könnyebben boldogulhatunk a mindennapok kihívásai között.

A program közös ebéddel folytatódott, majd Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem tanára tartott előadást a honfoglaló ősökről. A résztvevők emellett lovaskocsikázáson vehettek részt, valamint megismerkedhettek a látogatóközpont nyújtotta lehetőségekkel.

(CsA/Kárpátalja hetilap)