A magyar huszárság Benében is „járt”

Dr. Kész Barnabás történész, néprajzkutató, hagyományőrző a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) felkérésére, hétről hétre különböző kárpátaljai településeken tart interaktív előadást a magyar huszárság történetéről, mely előadásokból megtudhatjuk, hogy ki hozta létre a magyar huszárságot; milyen szerepet töltöttek be a magyar hadtörténelemben ezek a lovas katonák; hogyan harcoltak a török uralom ellen, illetve a Rákóczi vagy az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban; az első világháborúban, a limanovai csata hevében végrehajtott hőstettükről. Minden érdeklődő megismerhette ezeknek a könnyűlovasoknak a harcmodorát, felszereléseiket, harceszközeiket, viseletüket, és azt, hogy mindezek hogyan változtak a kor előrehaladtával.

November 13-án a Benei Kultúrház adott otthont az élő történelemórának, ahová szép számban érkeztek gyerekek, fiatalok és idősebbek egyaránt. A történész előadása kezdetén kitért a huszárok – az átlagember által is ismert – különböző történelmi tetteire: a hétéves háborúban Berlint is elfoglaló és megsarcoló Hadik András altábornagy vagy Háry János, A kőszívű ember fiai c. regényben szereplő Baradlay Richárd személyére, illetve más, a különböző történelmi korszakokban betöltött, a valóságban is létező huszárok szerepére.

Dr. Kész Barnabás bemutatta az érdeklődők számára, hogy Hunyadi Mátyás hogyan hozta létre a török könnyűlovas szpáhik ellen a magyar huszárságot, illetve miből állt a felszerelésük. Tovább folytatva elmondta, hogy Zrínyi Miklós a XVII. században már lőfegyverrel, keréklakatos pisztollyal is ellátta őket. Később pedig a sodronypáncélt, a pajzsot és a sisakot, a pallost, a tőrt, a reflexíjt és a kopját is elhagyták a fegyverarzenáljukból. A Rákóczi-szabadságharcban a szablya mellé már kovás pisztolyt kaptak – sok esetben párban –, amiket a nyeregre akasztottak, illetve karabéllyal is rendelkeztek.

A huszárokat alapvetően az ellenség összezavarására, portyázásra, felderítésre hozták létre, viszont az idő előrehaladtával a kemény ütközetek részeseivé váltak. Az interaktív előadáson az érdeklődők kérdezhettek, illetve kipróbálhatták a huszárok különböző harceszközeit, felpróbálhatták viseletüket. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcban lőkupakos pisztolyt és karabélyt használtak, ekkor 12 császári huszárezred létezett, melyek mindegyikének más-más volt a viselete. Aztán az 1867-es kiegyezést követően megjelentek a magyar huszárságban az ún. hátultöltős ismétlőfegyverek, mint pl. a forgópisztoly. A néprajzkutató elmondta, hogy az I. világháborúban, a monarchia csapataiban még javában szolgáltak szép számmal huszárok. 1914-ben a galíciai Limanova mellett 300 huszár, leszállva a lovaikról, visszaverte a túlerőben támadó orosz gyalogosok és kozákok sokaságát, valamint vissza is vetette, kiűzve őket lövészárkaikból. A második világháborúból is kivette még a részét a huszárság, utoljára pedig a Rákóczi hadnagya című filmben szerepeltek valódi huszárok 1953-ban.

Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára lapunknak elmondta, a Szövetség fontosnak tartja, hogy a hagyományainkat, értékeinket, történelmünket, kultúránkat átadjuk, továbbítsuk a felnövekvő generációnak, így felkértük dr. Kész Barnabást, illetve Popovics Béla helytörténészt, hogy különböző időpontokban és helyszíneken tartsanak előadásokat a témában. Míg dr. Kész Barnabás a magyar huszárságot, addig Popovics Béla magát Kárpátalját, valamint annak történetét mutatja be.

Az előadás-sorozat a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Bethlen Gábor Alap Zrt. és a Nemzeti Együttműködési Alap szervezésében és támogatásával valósul meg.

(Dankai Péter/Kárpátalja hetilap)