Emléktáblát avattak Szalai Borbála tiszteletére

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Alapszervezetének kezdeményezésére február 22-én Szalai Borbála kárpátaljai költő, gyermekíró, műfordító, tankönyvkiadói szerkesztő tiszteletére emléktáblát állítottak Ungváron, családi házának falán. Az emléktáblát Tarasz Rusznak kivitelező készítette Kulin Ágnes képzőművész, a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke grafikájának felhasználásával.

A Govorov utcai lakóház előtt kedden délután a KMKSZ helyi alapszervezetének és az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola szervezésében megtartott avatóünnepségen Kulin Judit alapszervezeti elnök, a középiskola igazgatója ismertette Szalai Borbála munkásságát.

– Szalai Borbála Kárpátalja olyan jelentős költője, aki főleg a gyerekek számára alkotott. Valószínűleg nincs is olyan kárpátaljai, magyarul író-olvasó ember, aki Bori néni legalább egy-két versét ne ismerné. Úgy maradnak meg bennünk ritmusos, dallamos versei, mint ahogy a népdalok rögzülnek – emelte ki és elmondta, kiváltságos embernek nevezheti magát, mert személyesen ismerte Bori nénit: a Ragyanszka Skola Tankönyvkiadóban munkatársa volt, anyósa barátnőjeként pedig gyakran élvezhette a társaságát.

Szalai Borbála versei 1954-től jelentek meg, költeményeit több nyelvre lefordították. Ő maga is foglalkozott műfordítással: ukrán és orosz írók műveit ültette át magyarra. Nevéhez fűzhető kiadványok az Intermix és a Kárpáti Kiadó gondozásában jelentek meg. Az Irka című gyermeklapban a mai napig olvashatják verseit.

A meséiben és verseiben szereplő helyszíneket és karaktereket – a csillaggyerekeket, tücsöklakodalmat és erdei tündéreket – olyan grafikusok, képzőművészek keltették életre; mint Medveczkyné Luták Edit, Jankovics Mária és Kulin Ágnes.

Munkásságához hozzátartozik tankönyvszerkesztői múltja is: sok tartalmas olvasókönyv és szöveggyűjtemény állt össze szerkesztésében.

– Ismerősei szerint szerette a csendet, és szüksége is volt rá az alkotáshoz. Talán ezért is választott olyan hobbikat, ahol ez a csend és nyugalom alapfeltétel, mint a horgászat, s amíg kapásra várt, újabb költemények fogalmazódtak meg benne. A másik kedvelt időtöltése a rejtvényfejtés volt, talán ez inspirálta és ezért született annyi rímbe szedett találós kérdése is – jegyezte meg Kulin Judit, s fel is tett egyet. Folytatásként elmondta: Szalai Borbálának nagy olvasótábora volt, több generáció nevelkedett rímbe szedett történetein. Ők is nagyon szerették a verseit és meséit, sok Szalai Borbála-verset olvasott a két lányának.

– Az egyik olvasóból a könyvek illusztrátora is lett, és köszönöm, hogy Ági az emléktáblához elkészítette ezt a grafikát, az olvasó tündért, ami a 2006-ban Fegyir Potusnyák-díjat kapott Zöld erdőben jártam c. könyv illusztrációit idézi.

A bennünk élő gyereket szólította meg Borika néni; érzéseinket próbálta szavakba önteni, egy-egy rossz pillanatba örömet hozni és megnevettetni minket egy mondókával, vagy elrepített minket a csillagok közé a szavak segítségével; erre a színes és kreatív életútra emlékeztet minket minden verse, és ezentúl ez az emléktábla is – fogalmazott Kulin Judit.

Papp Ferenc, ungvári magyar konzul beszédében kiemelte, hogy Szalai Borbálának elévülhetetlen érdemei vannak az anyanyelv ápolásában.

– A költőnő személye összekötő kapocs a magyar nyelvű kultúra és a szélesebb környezet kultúrája között. Verseinek szépségét, mesekönyveinek tiszta, gyermeki világát nemzetiségi hovatartozástól függetlenül mindenki élvezhette és épülésére szolgálhatott – fogalmazott a diplomata, és személyes megjegyzésként hozzátette: az ünnepség előtt átolvasva a költőnő verseit meglepődve tapasztalta, hogy gyermekkora óta ismert olyan verseket, amelyekről nem is gondolta, hogy ő a szerzője, és az általa néhány gyakran idézett sorok írója szintén Szalai Borbála.

Mint mondotta, munkássága példát mutat mindannyiunknak, hogyan lehet megannyi akadály mellett is megtartani, erősíteni a nemzeti önazonosságot, megtanítani a gyerekeket a szülőföld szeretetére, ami a kárpátaljai magyar közösség számára is a megmaradás egyik feltétele.

– Amikor fejet hajtunk Szalai Borbála életműve előtt, tisztelettel adózunk tanítványai, tanárai, utódai, követői és a kárpátaljai pedagógusok és közművelődési dolgozók előtt is, akik nehéz körülmények között gyakorolják hivatásukat – mondta Papp Ferenc, biztosítva, hogy a magyar kormány a továbbiakban is igyekszik minden támogatást megadni áldozatos munkájukhoz.

Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke Szalai Borbálát méltatva elmondta: sok szállal fűződött hozzá, elsősorban az Intermix Kiadó vezetőjeként, aki gyerekes rajongással várta a kapuban, hogy kézbe fogja új könyvét. Szalai Borbálának több mint 15 önálló kötete látott napvilágot, ebből 4 könyve az Intermix gondozásában. Napjainkban az óvodások, iskolások gyakran szavalják és éneklik megzenésített verseit, amelyek az interneten is olvashatóak, szavalóversenyeket szerveznek emlékére.

Az ünnepséget Necze Andor 5. osztályos tanuló szavalata és az alsó tagozatos tanulók dala színesítette. Az avatóeseményen többek között jelen volt Szalai Borbála menye, Bárány Szvetlana és közeli rokonai, unokája, dédunokája. Az emlékfotók készítése után a családtagok egy kis vendégségre beinvitálták a gyerekeket és a résztvevőket a házba.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)