Ukrajnában 550 gyermek halt meg, és több mint 1364-en megsérültek az orosz fegyveres agresszió következtében. A legtöbb áldozat Donyeck, Harkiv, Herszon, Dnyipropetrovszk, Kijev, Zaporizzsja és Mikolajiv megye lakosa.
A hírt az országos főügyészség közölte.
Andrij Kosztyin főügyész arról számolt be, hogy Ukrajnában több mint 30 ítélet született az ukrán bíróságoktól gyermekek elleni háborús bűnökkel kapcsolatos ügyekben.
Május 25-én, szombaton méltatták világszerte az eltűnt gyermekek Nemzetközi világnapját. A májusi adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja következményeként 2021 gyermeket tartanak nyilván eltűntnek, számolt be Dmitro Ljubinec, a Parlament emberi jogi biztosa.
„Ezen a napon az a célunk, hogy felhívjuk a társadalom figyelmét erre a problémára, és azokra a szabályokra, amelyek segítenek megelőzni a gyermekek eltűnését” – mondta az ombudsman.
Elmondása szerint Oroszország teljes körű Ukrajna elleni inváziója miatt ez a téma egyre aktuálisabb országunk számára – az illegális deportálások, az oroszok által elkövetett gyermekrablások, az ideiglenesen megszállt területeken zajló káosz.
„Mindez csak súlyosbítja a problémát, és növeli az eltűnt gyerekek számát. A mai napig 2021 gyermeket tekintenek eltűntnek Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt” – tette hozzá Ljubinec.
A Belügyminisztérium fejleszti az áldozatok elektronikus kabinetjét. A portál várhatóan hamarosan elindul.
Erről Ihor Klimenko, a Belügyminisztérium vezetője számolt be a Telegramon.
Elmondta, hogy lengyelországi munkalátogatása során a háborúban elesett védők családjaival beszélgetett.
„Egy szeretett ember elvesztése leírhatatlan bánat. Szavakkal leírhatatlan. És az idő nem gyógyítja be az ilyen sebeket, a fájdalom azonnal látható a nők és a gyermekek szemében. A mi felelősségünk, hogy ne hagyjuk őket magukra” – hangsúlyozta Klimenko.
A Belügyminisztérium vezetője pontosította, hogy az e-kabinet szolgáltatásait többek között az elesett hősök családtagjai is igénybe vehetik majd. Ott megkaphatják a szükséges orvosi, pszichológiai vagy jogi segítséget.
Sajtóértesülések szerint Steven Seagal színész meglátogatta a moszkvai terrortámadás sérült túlélőit. A színész, aki Putyin nagy támogatója, s korábban „az egyik legnagyobb élő világvezetőnek” nevezte Vlagyimir Putyint, több áldozattal is találkozott.
Az orosz egészségügyi minisztérium közlése szerint a 71 éves egykori hollywoodi sztár meglátogatta az Országos Orvosi és Sebészeti Központot, ahol találkozott három áldozattal, s „köszönetet mondott nekik bátorságukért és kitartásukért”. A Sky News szerint a minisztérium Telegram-fiókján közzétett bejegyzése szerint Seagal kijelentette:
„Ami történt, szörnyű tragédia volt, aminek nem lett volna szabad megtörténnie. És úgy gondolom, hogy Oroszország példaként fog szolgálni, és megérteti a világgal, hogy nem lehet csak úgy büntetlenül megtenni ezt bármelyik emberrel. Köszönöm az orvosoknak a gyors munkát, amit végeznek, örömmel látom, hogy a betegek jól érzik magukat és gyógyulnak.”
Mint ismert, tavaly Putyin egy magas állami kitüntetést adományozott Seagalnak „nemzetközi humanitárius és kulturális munkásságáért”. A színész és harcművész gyakori látogatója Oroszországnak, 2014-ben pedig azzal került a címlapokra, hogy nyíltan támogatta, sőt, „nagyon észszerűnek” evezte az ukrajnai Krím területének annektálását.
Mindemellett 2021-ben csatlakozott egy Kreml-barát párthoz, s tavaly nyáron ellátogatott Kelet-Ukrajna orosz ellenőrzés alatt álló részére, ahol találkozott egy oroszok által támogatott szakadár vezetővel. Ukrajna 2017-ben nemzetbiztonsági okokra hivatkozva öt évre megtiltotta Seagalnak az országba történő beutazást.
Today is World Cancer Day. I visited Ukraine’s National Cancer Institute to support our young patients, their parents, and everyone fighting this terrible disease. They are all very strong, with a strong belief in our defenders and Ukraine.
A kárpátaljaiak minden év novemberének második felében megemlékeznek a helyi magyar és német közösséget ért tragédiáról, a sztálini terror áldozatairól. A Zsigmond Dezső által rendezett A Sátán fattya című nagyjátékfilm Nagy Zoltán Mihály azonos című trilógiájának első kötetén alapul. Az 1944. novemberi kárpátaljai történésekkel kezdődik, és a tizenhat esztendős Tóth Eszter sorsán keresztül láttatja a málenkij robot, valamint a szovjet megszállás borzalmait. Ugyan a filmet már 2018-ban egy kárpátaljai turné során több helyszínen is bemutatták, Magyarország Ungvári és Beregszászi külképviselete időszerűnek látta, hogy öt év elteltével ismét levetítsék azt. A Sátán fattya című film kísérletet tesz arra, hogy bemutassa az itteni családok málenkij robot okozta szenvedéseit. A történetben háromnapos munkára viszik Tóth Eszti apját, bátyját és szerelmét, ő pedig útnak indul a gyűjtőtáborba, hogy élelmet vigyen nekik. A lányt megbecstelenítik a szovjet katonák és az átélt szörnyű esetből születik meg a kis „muszka”, a Sátán fattya. A vetítést követő közönségtalálkozón Zsigmond Dezső rendező és Tarpai Viktória színésznő mesélt a kulisszatitkokról. Az egyik nézői kérdésre válaszul elmondták, hogy a film forgatása közben a legrosszabb álmukban sem gondolták volna, hogy a 21. században ismét kitörhet a környezetünkben egy újabb háború. A főszerepet játszó Tarpai Viktóriában kettős érzések zajlottak le, hiszen a film egy olyan tragédiát mutat be, amely sajnos szinte minden kárpátaljai családot sújtott. Mindemellett azonban nagy boldogság töltötte el a szívét amiatt, hogy ismét itthon lehet, és a kárpátaljai közönséggel lehet. A filmvetítésnek és közönségtalálkozónak a Munkácsy Mihály Magyar Ház adott otthont, a novemberi málenkij robot-ra való megemlékezés sorozat keretén belül. A Magyar Ház mellett a beregszászi színházban is vetítették A Sátán fattya című filmet. A szervezők és a film alkotói is úgy vélik, hogy fontos, hogy minden év novemberében előkerüljön ez a film, hiszen a cselekménye alapján tudjuk igazán átérezni milyen borzalmakat éltek át elődeink 79 évvel ezelőtt.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség középszintű és alapszervezetei minden évben megemlékeznek a helyi magyar és német közösséget ért tragédiáról, a sztálini terror áldozatairól, akiknek egyetlen bűnük a nemzetiségi hovatartozásuk volt. A szövetség ungvári alapszervezete a Kálvária sírkeretben felállított emlékműnél rótta le kegyeletét az 1944-ben munkatáborokba elhurcolt magyar férfiak emléke előtt, akiket a kollektív bűnösség elve alapján meghurcoltak, fogolytáborokba vittek, majd embertelen körülmények között dolgoztattak, és akik közül több tízezren már soha nem térhettek haza családjukhoz. A rendelkezésre álló adatok alapján Kárpátaljáról több mint 30 ezer személyt deportáltak a „malenykij robot” ürügyén. A KMKSZ munkácsi alapszervezete is megemlékezett a málenykij robot áldozatairól. A résztvevők a háború miatt itt is csupán csendes főhajtás mellett helyezték el koszorúikat az 1944 novemberében Munkácsról elhurcolt és a szovjet munkatáborokban életüket vesztett magyar, valamint német férfiak neveit tartalmazó emléktáblánál, és a Matl Péter alkotta emlékműnél a Rákóczi-kastély udvarán. A guti magyar közösség immár hagyományosan a helyi református templomban tartott megemlékezést. Az istentiszteletet követően felolvasták annak az 56 férfinak a nevét, akik soha nem tértek haza a lágerből. Ezt követően az egybegyűltek átvonultak a helyi emlékparkba, ahol csendes főhajtás mellett helyezték el az emlékezés koszorúit.
A Szolyvai Emlékpark bizottság szervezésében a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek képviselői csöndes koszorúzást tartottak az 1944 novemberében a málenykij robotra elhurcolt magyar és német férfiakra emlékezve a Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén kialakított emlékparkban. A rendezvénnyel a szovjet rezsim által ártatlanul elhurcol és meggyilkolt emberekre emlékeztek. A rendezvény kiállás is volt az Ukrajnát ért orosz agresszió megállítása, a béke mielőbbi helyreállítása és a kárpátaljai magyarság egysége mellett. Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke arról számolt be, hogy kollégái áldozatos munkatársainak köszönhetően a park az egész év folyamán rendezett, csupán a több mint száz éves fák okoznak fejtörést. Szolyván mintegy hét ezer ember lelte halálát a tífusz, a kolera és az alultápláltság miatt. Összesen hány kárpátaljai férfit hurcoltak el pontosan ma sem tudjuk. A kutatók a számukat 30 és 40 ezer közé teszik, akiknek egyharmada biztosan nem tért haza. A kutatás a magyar kormánynak köszönhetően új lendületet kapott, számolt be róla Dupka György. A szolyvai gyűjtőtábor helyén a KMKSZ javaslatára hozták létre az emlékparkot 1990-ben. Azóta itt általában tömegek róják le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt. Idén a kárpátaljai magyar szervezetek képviselői a háború miatt csupán szűk körben koszorúztak.
A lengyelek többsége azt akarja, hogy az ukrán hatóságok korlátozás nélkül engedjék exhumálni a volhíniai mészárlás áldozatait – derült ki az SW Research lengyel intézet közvélemény-kutatásának az adataiból, számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Rzeczpospolita című lengyel kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a felmérésben részt vevőket megkérdezték, hogy véleményük szerint az ukrán hatóságoknak hozzá kell-e járulniuk a volhíniai tragédia áldozatainak korlátlan exhumálásához. A válaszadók 64,7%-a igennel válaszolt erre a kérdésre. Nemmel válaszolt a válaszadók 9,3%-a. A válaszadók 26%-ának nincs véleménye erről a kérdésről.
Ugyanakkor az 50 év felettiek 75%-a korlátlanul szeretne exhumálni. „A férfiak (74%) és az 50 év felettiek (75%) nagyobb inkább szeretnék a volíni tragédia áldozatainak korlátlan exhumálását. Az 5000 zloty feletti jövedelemmel rendelkező minden 10 állampolgár közül 8 gondolja úgy, hogy az ukrán hatóságoknak engedélyezniük kell a volhíniai mészárlás áldozatainak korlátlan exhumálását (76%). A 200 000–499 000 lakosú városok és a 20 000–99 000 lakosú városok 10 lakosából valamivel több mint 7 (72% és 71%) ugyanezen a véleményen van” – kommentálta Malgozata Bodzon, az SW Research vezető projektmenedzsere.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg az orosz–ukrán háború tavaly február 24-i kirobbanása óta, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet. Egy felmérés szerint az ukrán családok 80 százalékát érinti közvetlenül a háború, vagyis ennyi családban történt haláleset, vagy sebesülés.
Ugyancsak az ENSZ adatai szerint 23 millió ember menekült el Ukrajnából, de az országban maradt, belső menekültek száma is több tízezres. A háború borzalmas károkat okozott az ukrán infrastruktúrában, a GDP pedig 35 százalékkal csökkent. Az újjáépítés költségeit már tavaly ősszel 350 milliárd dollárra becsülte a Világbank.
[type] => post
[excerpt] => Az ENSZ adatai szerint több mint 9 ezer civil halt meg és 16 ezren sebesültek meg az orosz-ukrán háború tavaly február 24-i kirobbanása óta, de a szervezet elismeri: a polgári áldozatok valós száma ennél sokkal több lehet.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1688894700
[modified] => 1688869204
)
[title] => Borzasztó szenvedést hozott az 500 napja dúló háború
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=153818&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153818
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 153819
[image] => Array
(
[id] => 153819
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134.jpg
[original_lng] => 440839
[original_w] => 2000
[original_h] => 1224
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134-300x184.jpg
[width] => 300
[height] => 184
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134-768x470.jpg
[width] => 768
[height] => 470
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134-1024x627.jpg
[width] => 1024
[height] => 627
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134-1536x940.jpg
[width] => 1536
[height] => 940
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134.jpg
[width] => 2000
[height] => 1224
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/k-ap20230708134.jpg
[width] => 2000
[height] => 1224
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1688858404:12
[_thumbnail_id] => 153819
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1290
[_oembed_922ade17e2064e408fb862c9525a6257] =>
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
⚡️A sapper of the 128th separate mountain assault brigade of the Armed Forces of ??Ukraine in mine-resistant boots of the Ukrainian manufacturer pic.twitter.com/NCxSfuwl1e
A Franco-diktatúra 128 áldozatának exhumálása kezdődött meg a Madrid mellett található egykori Elesettek Völgyében hétfőn.
A munkálatok első fázisában a szakértői csapat 18 olyan ember földi maradványait kutatja fel, akiket a feljegyzések szerint a bazilika Szent Sír kápolnájának kriptájában temettek el, és akiknek exhumálását kérvényezték a leszármazottak.
Köztük van Manuel és Antonio Ramiro Lapena is. A testvérpárt 1936-an végezték ki a francóisták a Zaragoza közelében található Calatayudban, holttestüket 1959-ben szállították át, miután a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként megépült az Elesettek Völgye, több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
A Lapena testvérek hozzátartozói számára 2016-ban engedélyezte a bíróság, hogy visszakaphassák és maguk temethessék el szeretteik földi maradványait, ügyük precedens lett a hasonló családok számára.
Számos bürokratikus és jogi akadály miatt azonban csak most szerezhetnek érvényt a bíróság döntésének, amelyet idén márciusban a spanyol Legfelsőbb Bíróság is megerősített.
Az exhumálás előkészületei fél évvel ezelőtt kezdődtek meg a helyszín biztosításával, mobil laboratórium telepítésével és az ötemeletes kripta feltérképezésével speciális kamerákkal.
A feltárás menetrendje szerint először azonosítják a csontokat rejtő faládákat a legalsó szinten, majd DNS-vizsgálat következik a személyazonosság igazolására. A maradványokat ezt követően kaphatják meg a családok.
A tervek szerint alulról felfele haladva 59 áldozatot keresnek meg, akiket ebben a kápolnában temettek el, majd a kutatás folytatódik a bazilika többi kriptájában is.
Korábban itt volt eltemetve az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok (1892–1975) is, akinek sírját 2019-ben helyeztette át a kormány.
Idén áprilisban exhumálták José Antonio Primo de Rivera, a diktatúra politikai alapját adó, fasiszta eszmeiségű Falange párt vezetőjének maradványait is, miután a tavaly életbe lépett, úgynevezett demokratikus emlékezet törvény kimondja: a tisztelet kifejezése lenne, ha a diktatúra alakjai továbbra is megkülönböztetett helyszíneken lennének eltemetve.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Franco diktatúrája.
Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgyébe a diktátor átszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.
Hivatalos becslések szerint mintegy 33 ezer embert temettek el ott – közülük 12 ezer áldozat azonosítatlanul –, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer annyian lehettek.
A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből, amely mostanra visszakapta a korábbi, Cuelgamuros völgye elnevezést.