A kormány fontolóra veheti a rendőrök fizetésének emelését, a kérdés mérlegelésének feltételei még nem ismertek – jelentette ki pénteken Ihor Klimenko belügyminiszter a Legfelső Tanácsban a kormányhoz intézett kérdések órájában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko megjegyezte, hogy Ukrajnában két éve nem indexálják a rendőrök fizetését, és ennek megfelelően nem is emelték. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Rendőrség munkatársai 10 ezer hrivnya plusz fizetést kapnak. Azokban a régiókban, ahol harcok folynak, a fizetések összege 30 000 hrivnya.
A belügyminiszter szerint Ukrajnában egy rendőr átlagkeresete 34-36 ezer hrivnya. „A béremelések kérdését a jövőben valószínűleg kormányzati szinten is megfontoljuk. De ez általános differenciálatlan megközelítés lesz az egész országban” – magyarázta Ihor Klimenko.
A 2024-es év a kitartás és a bátorság éve lett a fronton lévő támadó gárdista brigádok, rendőrök és mentők számára – mondta Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter az Interfax beszámolója szerint.
Minden alkalommal igyekszem ott lenni, ahol most a Belügyminisztérium több tízezer munkatársa van – a frontvonalon, a frontvidéken, a harci övezetben. Nemcsak a támadó gárdáról van szó, hanem a rendőrök és mentők ezreiről is, akik az ellenség közelsége és a folyamatos ágyúzás ellenére a civilek közelében maradnak, és mindent megtesznek a biztonságukért – mondta a miniszter a lapnak adott interjújában.
Klimenko ezzel összefüggésben hangsúlyozta, „ez az év számukra a rugalmasság és a bátorság éve. Ezek nem nagyképű szavak, van bennük valami, amit nehéz elképzelni a hátsó régiókban.”
A toborzó központok alkalmazottai a rendőrség részvétele nélkül is végezhetik a mozgósítási tevékenységet – nyilatkozta Ihor Klimenko, a Belügyminisztérium vezetője az RBC-Ukrajina-nak adott interjújában.
„Kizárólag hatáskörünkön belül dolgozunk, védjük a közrendet. És annak ellenére, hogy a toborzó központoknak felhatalmazásuk van arra, hogy saját maguk ellenőrizzék az állampolgárok iratait, ők azt kérik – ezek hivatalosan benyújtott indítványok a Nemzeti Rendőrséghez –, hogy kísérjük a toborzó központok munkatársait”, jegyezte meg a miniszter.
Klimenko kijelentette, hogy a rendfenntartók a közrend betartását felügyelik, valamint az állampolgárok jogait.
„És ezek az egyedi esetek, amelyeken mindenki szinte csámcsog, ezeket az eseteket emelik ki, hozzák nyilvánosságra az ellenségeink. És az emberek eléggé agresszíven reagálnak erre. Egyes esetekben igazuk van – egyik vagy másik esetben a hatáskörök túllépése figyelhető meg, de ezek egyedi esetek. Az elmúlt hetekben nem volt ilyen eset, a katonai rendészeti szolgálat és a katonai parancsnokság azon dolgozik, hogy az ilyen eseteket minimalizálják”, magyarázta Klimenko.
A Belügyminisztérium vezetője a kérdést, miszerint a rendőrségnek a toborzó központokkal kell együtt lennie, vagy vannak esetleg fontosabb ügyei is, retorikusnak nevezte.
„Meg kell vizsgálni minden egyes régiót, valamint a toborzó központok minden egyes részlegének lehetőségét feladataik ellátásához ezekben a régiókban. De úgy gondolom, hogy a toborzó központok ezt a Nemzeti Rendőrség nélkül is megtehetik, ehhez megvannak az erre vonatkozó jogaik”, összegezte Klimenko.
A Nemzeti Gárda, a határőrség és a Nemzeti Rendőrség tagjai folyamatosan a frontvonalban vannak, a civil lakosság evakuálását végzik – jelentette ki hétfőn Ihor Klimenko belügyminiszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
A belügyminiszter elmondta, hogy egyes egységek több hónapja közvetlenül a fegyveres erőkben vannak. A Harag rendőrdandárról és a Nemzeti Gárdával együtt harcoló összevont egységekről van szó. „Ezek több ezer rendőrt jelentenek – az összes rendőrtiszt 10%-a. Körülbelül 10 000 rendőr harcos a fronton” – tette hozzá.
A tárcavezető megjegyezte, hogy 25 ezer rendőrtiszt tartózkodik állandóan a háborús övezetben. Emberek evakuálásával és útlezárásokkal foglalkoznak. „Széles a rendőri tevékenységen kívüli munka. 40-45 ezren tartózkodnak folyamatosan a harci övezetben és a frontközeli területeken. És itt a határ menti területekről van szó, ahol az Állami Határőrszolgálat és a rendőri egységek találhatók” – emlékeztetett Ihor Klimenko.
A rendőröknek saját bűnüldözési feladataik vannak, a területi toborzási és szociális támogatási központok (TCK) munkatársai a mozgósítási feladataikat rendőrök nélkül is elláthatják – jelentette ki hétfőn Ihor Klimenko belügyminiszter az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Klimenko kifejtette: „Kizárólag a hatáskörünkön belül dolgozunk, védjük a közrendet. És annak ellenére, hogy a TCK-nak minden jogköre megvan arra, hogy saját maga ellenőrizze az állampolgárok iratait, kérik – és ez hivatalos kérés a Nemzeti Rendőrség felé –, hogy kísérjük a TCK munkatársait.” Szerinte a rendőrség a rend és az állampolgári jogok betartását ellenőrzi.
„És ezek az elszigetelt esetek, amelyeket mindenki igyekszik ízlelgetni, majd ugyanezeket az eseteket ellenségeink kiemelik, hozzájárulnak a mozgósítással való szembenállásnak. És az emberek elkezdenek elég agresszívan reagálni. Egyes esetekben igazuk van – hatósági túlkapás van az egyik vagy másik oldalon, de ezek elszigetelt esetek. Az elmúlt hetekben ilyen esetek nem fordultak elő, a katonai rendészeti szolgálat és a TCK azon dolgozik, hogy az ilyen eseteket minimalizálják” – tette hozzá a tárcavezető.
A belügyminiszter költőinek nevezte azt a kérdést, hogy a rendőrségnek a TCK-val kell-e lennie, vagy fontosabb ügyei vannak. „Meg kell vizsgálnunk az egyes régiókat és a TCK egyes egységeinek képességeit ezekben a régiókban, hogy elláthassák feladataikat. De úgy gondolom, hogy a TCK meg tudja csinálni a Nemzeti Rendőrség nélkül is, ehhez megvannak a megfelelő jogai” – mutatott rá Ihor Klimenko.
Ihor Klimenko, Ukrajna belügyminisztere közölte, ellenőrzik a bűnüldöző szervek alkalmazottai rokkantságára vonatkozó tényeket, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Jelenleg minden olyan tényt is ellenőriznek, amely a rendvédelmi szervek alkalmazottai rokkantságára vonatkozik. Azok pedig, akik a háború alatt megkapták a fogyatékkal élő státuszt, ismét át kell esniük az orvosi és a szakértői vizsgálaton”, jelentette be Klimenko a parlament plenáris ülésén pénteken.
Felszólította a képviselőket, hogy hívják be a bizottságba a kérdésért felelős miniszterhelyetteseket vagy a Nemzeti Rendőrség vezetőjét.
„Pár héten belül örömmel tájékoztatjuk Önöket arról, hogy milyen információkkal rendelkezünk”, tette hozzá a miniszter.
Klimenko egyben kijelentette, hogy az ukrán Nemzeti Rendőrség hivatalban lévő alkalmazottai közül senkit sem soroltak be a fogyatékkal élők csoportojaiba.
„A Nemzeti Rendőrségnek egyetlen egyenruhás, fogyatékkal élő munkatársa sincs. Ezt felelősségteljesen jelentem ki önöknek”, mondta Klimenko.
Oroszország folyamatos támadásai miatt Szumi megyéből már 21 ezer embert evakuáltak, és további 25 ezer állampolgár következik. Ezt Ihor Klimenko belügyminiszter jelentette be.
„Eddig a Szumi megye határzónájában élő 21 000 polgárunkat már evakuálták. Készen állunk további 25 000 ember evakuálására” – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy a Szumi régióból kitelepítettek 75%-a gyerek.
„Együtt dolgozunk az OVA-val, amely meghatározza a településeket és a kitelepítendők számát. A Szumi megyében élők többsége megérti az evakuálást és a hatóságok által ezeken a területeken hozott biztonsági intézkedéseket” – mondta Klimenko.
Jelenleg Ukrajnában nincsenek meg a feltételei a leszerelésnek, mivel szükség van a fronton tapasztalatot szerzett, több mint két éve harcoló katonákra – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: erről a kérdésről beszélt a fronton lévő parancsnokokkal. A konklúzió pedig a következő – ha leszerelik azokat, akik 2 éve harcolnak, akkor fennáll a front összeomlásának a lehetősége – tette hozzá. „Ha leszereljük azokat az embereket, akik 2 évet szolgáltak, akkor a frontunk „beszakad”, és az egységek gyengébbek lesznek. Most vagy meg kell újítani az egységek harcképességét, és legalább egyenértékű pótlásra lenne szükség az aktív dandárok és zászlóaljak rotációja során. Nincs jogunk megengedni a front összeomlását” – jegyezte meg. Mint megjegyezte, megérti a katonákat, akik régóta harcolnak és le akarnak szerelni, de a fronton és az ország egészében kialakult helyzet ezt jelenleg nem teszi lehetővé. A frontnak tapasztalt katonákra van szüksége – hangsúlyozta.
A belügyminiszter szerint „nagyobb leszerelésről” csak akkor lehet beszélni, ha új, tapasztalt katonák jelennek meg. Szerinte a jelenleg kiképzés alatt állókból néhány hónapon belül tapasztalt katonák lesznek. „A megtartásukhoz tapasztalt katonák kellenek. Például ezekből az emberekből, akik jelenleg a lőtéren gyakorolnak, néhány hónapon belül tapasztalt katonák lesznek. Ha két alakulat lesz, akkor beszélhetünk valamiféle a nagyobb leszerelés vlamilyen formájáról” – foglalta össze Ihor Klimenko.
Ukrajna tárgyalásokat folytat az európai uniós országokkal a határt illegálisan átlépő ukrán férfiak kiadatásának lehetőségéről – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Klimenko elmondta: „Konzultációkat folytatunk európai uniós kollégáinkkal, és ezek a tárgyalások a jövőben is folytatódnak.” De mint hozzátette, az uniós országok jelenleg nem állnak készen az ukrán férfiak tömeges visszaküldésére, a tárgyalások azonban folytatódnak.
A belügyminiszter ugyanebben az interjúban elmondta, hogy az ukrán határőrök naponta több tucat embert vesznek őrizetbe, akik illegálisan próbálják átlépni a határt az EU irányába. „Nemcsak közvetlenül a határon fogunk el embereket, hanem a határtól 5-10 kilométerre található ellenőrző pontokon is. Természetesen naponta több tucat emberről beszélünk. 10, néha 20, néha 30 emberről van szó” – emlékeztetett Ihor Klimenko.
Ukrajnában minden nap több embert vesznek őrizetbe a határőrök, akik megpróbálják illegálisan átlépni az ukrán határt az uniós országok irányába, főként erdőkön és a Tiszán keresztül – jelentette ki Ihor Klimenko belügyminiszter a Szabadság Rádiónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint Klimenko elmondta, hogy nem minden férfi menekül a mozgósítás elől, akit a határőrök és a rendőrök a határövezetben vesznek őrizetbe. „Nemcsak közvetlenül a határon veszünk őrizetbe embereket, hanem a határtól 5-10 kilométerre található ellenőrző pontokon is. Természetesen napi több tucat emberről van szó. Néha 10, néha 20, néha 30 emberről – tette hozzá.
Mint a belügyminiszter megjegyezte, nem csak azokról van szó, hogy át akarnak úszni például a Tiszán, vagy át akarnak menni az erdőn keresztül, vagy át akarnak menni a hegyeken. Azokról is szó van, akik hamis okmányokat próbálnak felhasználni a határátkelőhelyeken. „Ez meglehetősen nagy százalék, körülbelül 15%-a az ilyen állampolgárainknak” – mutatott rá.
A tárcavezető jelezte, hogy a teljes körű háború kezdete óta rendelkezik adatokkal a határon elfogott hadköteles korú férfiak teljes számáról. Ezt a statisztikát azonban nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni. Szerinte ez titkos információ. „Nem mondom el, mert ezek a számok jelenleg titkosítva vannak, és nem tükrözik a valós helyzetet, mert akiket a határtól 15-20 vagy akár 10 kilométerre veszünk őrizetbe, azokat is számba vesszük a statisztikában” – mutatott rá Ihor Klimenko.
На берегах Тиси з'явилися нові ділянки, обгороджені колючим дротом. "Фортифікації", мабуть, мають ускладнити життя ухилянтам. Українці в соцмережах сміються з "фортеці Тиса" і обурюються, що укріплення будують тут, а не на кордоні з Росією pic.twitter.com/bq3OoE1xiM