Véget ért Kárpátaljai Népzenei, Néptánc és Kézművestábor Sátoraljaújehelyen

Idén az országunkban kialakult háborús helyzetből adódóan Magyarországon szervezték meg a XXVI. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc és Kézművestábort, ahol egy héten keresztül ötszáz kárpátaljai fiatal táncolt, énekelt, zenélt és kézműveskedett. A Pál család által 26 évvel ezelőtt életre hívott tábornak nagy híre van nemcsak Kárpátalján, de az anyaországban is. Június 27. és július 3. között ezúttal is kiváló anyaországi szakemberek foglalkoztak a fiatalokkal.

A zenészeket egész héten Pál István Szalonna és bandája oktatta a különböző tájegységek zenei anyagára. A népzenész szerint a tábor egyben a gyerekek feltöltődését és figyelemelterelését is szolgálta az otthoni körülményekről.

Pál István Szalonna népzenész, tábori oktató, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője hangsúlyozta: „Ez a tábor most a gyerekeknek »friss levegő« a pandémia után, és az otthoni jelenlegi helyzetnek egy kicsit a feledtetésére szolgál. Én nem érzem rajtuk azt a fajta depressziót, hogy miből szabadultak ki. Felhőtlenül tudnak gyerekek lenni, s ez köszönhető annak is, amivel foglalkozunk itt, a táborban. S köszönhető az itteni körülményeknek. Legyenek kárpátaljai magyar gyerekek vagy ungvári ukrán gyerekek, itt gyerekek tudnak lenni. Tudnak tanulni és játszani, és minden arról szól, hogy akár lelkileg, akár a finom ételek miatt testileg gyarapodjanak és tudással térjenek haza.”

A hét folyamán a gyerekeket különböző szekciókban várták a tanárok. A zenei, táncos és énekes szekciók mellett kézműves-foglalkozásokon is részt vehettek a fiatalok, melyeket Kárpátaljáról érkezett kézművesek oktattak. A táncosok négy különböző korcsoportban sajátíthatták el a táncanyagokat kiváló táncmesterektől. Volt olyan résztvevő is, aki egyszerre több szekcióban is részt vett.

Több fiatalt is megkérdeztünk, számukra milyen volt a tábor.

Jőrös Ádám táborozó (Visk): „Nagyon jól éreztem magam, sok dalt tanultunk, jártam hegedűre és táncra, és nagyon jó volt itt lenni.”

Radvánszky Borbála táborozó (Mezőkaszony): „Jól éreztem magam, nagyon tehetséges táncosok tanítottak minket, jól elmagyarázták, hogy mit kell csinálni, és ami a legjobb, mindez nagyon élvezhető”.

Pércsi Márton táborozó (Beregszász): „Dobronyi táncot is tanultunk, nagyon élvezetes. Jó volt itt lenni a barátaimmal, új barátokat is szereztem.”

A tábor szervezésében oroszlánrészt vállaltak a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kirendeltségének munkatársai, valamint Ötvös Sándor táborvezető. Az idei táborban a viski és péterfalvai táborozókat egyesítették.

Ötvös Sándor táborvezető elmondta: „Kíváló csapat, ennyit tudnék összefoglalóként mondani. Mind a szervező kollégák, mind a gyerekek, mind az oktatók. Bevallom őszintén, ekkora tömeggel még nem szerveztünk tábort, hiszen most a viski és péterfalvai tábor egyesült. De mind a gyerekek, mind az oktatók kiválóan vizsgáztak, egyszerűen mindenki tudja a napirendjét, látszik, hogy az elmúlt huszonöt év munkája nem múlt el nyomtalanul, mindenki végzi a munkáját megfelelő szinten” – fogalmazott a táborvezetője.

Dzjapkó Rebeka már több éve rendszeres résztvevője a népzenei, néptánctábornak. Idén sem hagyta ki, elmondása szerint nagyon sokat tanulhat kiváló zenészektől, ebből adódóan minden évben várja a táborozási lehetőséget.

Dzjapkó Rebeka táborozó (Csap): „Fontos számomra évről évre eljönni ide, mert ez a tábor jó ismerkedési lehetőség is, meg jó zenészektől is tanulhatunk. A héten bonchidai zenét tanulok hegedű szakon, éneken pedig magyarbődit tanulok. Szeretem itt, a táborban a táncházakat, nagyon élvezetesek.”

Idén is a táncszekcióban voltak a legtöbben, öt különböző helyszínen foglalkoztak a táncolni vágyókkal. Az óvodásoktól egészen a haladó korosztályig mindenki megtalálhatta a hozzá illő táncot. Farkas Fanni és párja, Kiss Balázs már több éve rendszeres oktatói a péterfalvai tábornak. Idén a legnagyobb korcsoportot oktatták.

Farkas Fanni, Magyar Állami Népi Együttes táncosa, tábori oktató: „Idén a haladó csoportot kaptuk, a választásunk pedig a bonchidai táncokra esett. Ez egy táncos közegben mondhatni, hogy egy picit összetettebb mozgást igényel, de a haladó csoportnak ez megfelelő táncanyagnak bizonyult. Én azt hiszem, hogy a gyerekeknek nagyon tetszett, át is tudtuk adni a látásmódunkat ezzel a tánccal kapcsolatban. Azt is el kell mondanom, hogy a célunk megvalósult, mert a gyerekek önmaguk szórakoztatására táncoltak, nem egy betanult koreográfiát kellett bemutatniuk, hanem mint régen is, a tánc egy szórakozási forma volt, és a gyerekek tökéletesen szerették és csinálták is.”

Az oktatáson kívül a szabadidős tevékenység során a legkedveltebb szórakozási forma a medencében való pancsolás volt, ami nélkül nehezen lehetett volna kibírni a nagy hőséget. Emellett a beregszászi színház A helység kalapácsa című előadását is megtekinthették a táborozók, valamint Szalonna és Bandája koncerttel is várták őket. Minden este  táncházzal, népmesével, népi énekkel, gyermekjátékkal zárták a napot.

A tábor végén a résztvevők egy műsor keretében mutatták be az egy hét alatt tanultakat.

A záró alkalmára ellátogatott Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, aki elmondta: „Kárpátalja kincsei – legyen a népzene, néptánc vagy bármely művészeti ág – részesei az egyetemes magyar kultúrának. Ezért fontos, hogy megtartsuk és továbbadjuk. Hatalmas hála és köszönet a szülőknek, akik lehetővé tették, hogy a fiatalok részt vegyenek a táborban, és amiért magyar oktatási intézményekbe járatják a gyermekeiket. Ha maguk nincsenek ott helyben, Kárpátalján, akkor a mi munkánk sem ér semmit. Köszönet ezért önöknek. Bár tudjuk, hogy nagyon nehéz a helyzet Kárpátalján, de azt kérjük, hogy tartsanak ki. Magyarország Kormánya igyekszik mindent megtenni, hogy segítse a kárpátaljai magyarságot és a háborúban szenvedőket” – fogalmazott Szilágyi Péter.

A kárpátaljai fiatalok táborozása a magyar kormány támogatásával valósulhatott meg. A program kiemelt támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Csoóri Sándor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap voltak, szakmai partnere a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja volt.

(ev/Kárpátalja hetilap)