Idén is csendes koszorúzás volt Ungváron

Ungváron Petőfi Sándor szobránál az 1848–49-es forradalmat és szabadságharcot, s annak hőseit ismét csak szűk körű, csendes koszorúzással méltatták március 15-én.

Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Cseh Áron vezető konzul, Albertné Simon Edina, Ónody Rita Éva, Csizmadia Alexandra konzulok, Balogh Lívia, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének (UKSZ) elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának ügyvezető igazgatója, Palkó Katalin, a KMKSZ UKSZ alelnöke, Spenik Sándor, az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója, Sepella-Brenzovics Erzsébet, a Kárpátalja lapigazgatója, Kulin Judit, a KMKSZ Ungvári Városi Alapszervezetének elnöke, az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű Középiskola igazgatója, Györke Róbert, a KMKSZ Nagygejőci Alapszervezetének elnöke, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója és más magyarságszervezetek képviselői helyezték el a koszorúikat és a vörös rózsákat csendben tisztelegve a 175 évvel ezelőtti márciusi események és az akkori hősök előtt.

– Idén is a hagyományoktól eltérően itt, az éppen 200 éve született Petőfi Sándor szobránál Ungváron is fejet hajtottunk az 1848-49-es szabadságharc és forradalom hősei előtt. Sajnos ma is, ahogy már több éve, csendesen. Emlékeztünk ugyanakkor arra a szabadságharcra, amely a magyar nemzet identitását, nemzeti öntudatát szülte meg egy olyan időszak, a reformkor után, amikor Európa népei keresték a helyüket és az önazonosságukat.

Mi, magyarok 175 éve tudjuk, hogy milyen sokat jelent a szabadság, a függetlenség. S nemcsak saját szabadságunkat, saját függetlenségünket, de más nemzetek függetlenségét is éppúgy értékeljük. Mi ebben a szellemben éltünk itt, Kárpátalján hosszú évtizedeken keresztül, hiszen ez a kicsiny föld nemzetek találkozási helye, ahol megtanultuk egymás kultúráját, egymás nyelvét, hitét értékelni. Ma annak reményében, hogy a jövő is ilyen békés és toleráns lesz velünk és az itt élő népekkel szemben, kívánunk a világ magyarságának békés nemzeti ünnepet! – osztotta meg a koszorúzást követően ünnepi gondolatait Balogh Lívia.

Emlékeztetőül: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetét a megyeszékhelyen 1989 óta minden év március 15-én megünneplik. A korábbi években a kezdetektől 2019-ig népes rendezvény volt, azonban sajnálatos módon idén már ötödik alkalommal rendhagyó módon tudott csak a helyi magyarság a hősökre emlékezni. Tavaly a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború miatt, az azt megelőző két évben a koronavírus-járvány megfékezése céljából bevezetett karanténintézkedések, 2019-ben pedig az akkori államfő, Petro Porosenko kampánytalálkozója miatt csupán szűk körű, csendes koszorúzásra és főhajtásra kerülhetett sor.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)