Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját méltatták Beregszászban

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját méltatták Beregszászban

08:49 Szeptember 23, 2023

Közélet 1239 7 хвилин

Українська

Zenés-irodalmi összeállítással, valamint kiállításmegnyitóval méltatta Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját Magyarország Beregszászi Konzulátusa a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségével (BKÉSZ) és a Beregszászi Római Katolikus Egyházközséggel közreműködve. A forradalmár, a nemzeti hős, a magyar költészet legismertebb és legkiemelkedőbb alakjának tiszteletére szervezett rendezvényre szeptember 21-én került sor a magyar külképviselet Munkácsy Mihály termében.

Az esemény kezdetén a megjelenteket elsőként Jakab Eleonóra, a BKÉSZ elnöke köszöntötte, kiemelve: „Petőfinek élő emlékezete él közöttünk.” A költő közel 100 kilométert utazott a mai Kárpátalja területén 1847 júliusában Ungvártól Badalóig. A BKÉSZ elnöke beszédében felidézte az utazás részleteit. A július 11-ről 12-re virradó éjszakát Petőfi Ungváron töltötte a mai Petőfi téren az egykori Fekete Sas vendéglőben. Ennek emlékét emléktábla és szobor őrzi a róla elnevezett téren.

Ungvárról Munkácsra utazott, melyről Kerényi Frigyesnek írt levelében számol be. A Latorca-parti városban megtekintette a várat, melynek hatására született A munkácsi várban című verse. A Kerényinek írt levelek egyike Beregszászban íródott 1847. július 12-én, melyben így fogalmazott: „Közönséges mezőváros, van benne gót templom, megyeház és magyar kocsmáros, ami nagy vigasztalás (nem a templom, hanem a magyar kocsmáros), ha az ember három napig csupa zsidó kocsmákban hentergett.” Petőfi a levelet valószínűleg az egykori Oroszlán Szálló egyik szobájában vetette papírra. Beregszászban írta a Meleg dél van… című versét is.

1847. július 13-án kárpátaljai utolsó állomására, Badalóba érkezett, amelyről így ír: „Badaló mellett, Bereg- és Szatmár-megye közt, jöttem át a Tiszán, a szép Tiszán. Úgy szeretem e folyót, talán azért, mert tetőtől talpig magyar: hazánkban születik és hazánkban hal meg, és épen az Alföldön vándorol keresztül, az én kedves Alföldemen.” Itt kapott ihletet A Tisza című verséhez is. Badalónál tárult elé az a kép, melyet utánozhatatlanul fogalmaz meg: „Nyári napnak alkonyulatánál/Megállék a kanyargó Tiszánál/Ott, hol a kis Túr siet beléje,/Mint a gyermek anyja kebelére.” A költő e táj emlékével indult tovább menyasszonyához, Szendrey Júliához.

„Hálásak lehetünk Petőfinek, hogy verseiben megőrizte vidékünk társadalmi és természeti értékeit” – konstatálta köszöntője végén Jakab Eleonóra.

Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője ünnepi beszédében köszönetet mondott Jakab Eleonórának és Molnár János római katolikus püspöki helynöknek, hogy részt vettek az alkalom megszervezésében, s átadta Bacskai József ungvári magyar főkonzul szívélyes üdvözletét.

„Nekünk Petőfi azt jelenti, amit az ukránoknak Tarasz Sevcsenko, hiszen minden nemzetnek van egy nagy költője” – húzta alá a diplomata, majd ő is emlékeztette az egybegyűlteket Petőfi 1847 nyarán vidékünkön tett látogatására, melynek során három verset is írt. „Erre a kárpátaljai magyarok mindmáig nagyon büszkék, e verseket szívesen szavalják. Petőfi irodalmunk, történelmünk meghatározó személyisége. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Magyarországon és a határokon túl is utcák, terek vannak róla elnevezve, szobrok és emléktáblák hirdetik nevét” – mondta Gyebnár István, hozzátéve: „Kárpátalja jó példa egész Ukrajna számára, hiszen itt különböző nemzetiségű emberek a kulturális vagy nyelvi különbözőségeket félretéve már generációk óta békésen, egymást segítve tudnak élni. Magyarország a béke pártján áll. […] Hisszük, hogy a béke mindenki közös érdeke. Bízunk abban, hogy mindaz, amit teszünk, az hasznos, és azzal hozzájárulhatunk a kárpátaljai magyarság, illetve az országaink közötti kapcsolatok fejlesztéséhez. A kultúra, az irodalom, a zene és a képzőművészet különösen alkalmas arra, hogy egy multikulturális környezetben összekösse az itt élő nemzeteket.”

A köszöntőket követően a beregszászi Szent Kereszt Kórus ünnepi összeállítását hallhatta a közönség. A kórus tagjai együtt és szólóban adták elő a megzenésített Petőfi-verseket, melyeket Krajnik Irén kórusvezető, a Magyar Kultúra Lovagja válogatott össze. Elhangzott a Szeptember végén című vers, majd felcsendült a Fa leszek, ha…, a Rózsabokor a domboldalon, az Ereszkedik le a felhő, a Távolból, a Befordúltam a konyhára, a Tíz pár csókot egyvégbül…, valamint részletek Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékából, s végül a Kormorán A költő visszatér című dala.

A műsor után a jelenlévők megtekintették a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen készített, kifejezetten külföldi közönségnek szánt, a neves költő életét, korát és költészetét bemutató, Petőfi a világ körül című vándorkiállítást, amelyet már a világ számos pontján megnézhetett a közönség.

A résztvevők a rendezvény előtt megkoszorúzták az egykori Bereg Vármegyei Kaszinó előtt álló Petőfi-szobrot.

(CsA/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei