Táncházat tartott Tiszacsomán a BorzsaVári Népi Zenekar

Élőzenés táncházra gyűltek össze szombat délelőtt a helyi táncoslábú fiatalok a község kultúrházának előcsarnokában.

Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője újságírónknak elmondta, az alkalmon nemcsak a helyi gyerekek vesznek részt, ugyanis a szomszéd településről, Badalóból is érkeztek táncosok. „Szerintem óriási jelentőséggel bír, hogy az ifjúság az ilyen összejöveteleken megismerkedik egymással, kapcsolatok alakulnak ki – hiszen ez a célja a táncházaknak: amellett, hogy a jelenlévők megtanulják a magyar néptáncok jellegzetes lépéseit, egymást is megismerik, barátságok kötődnek, s szerintem nincs ennél fontosabb egy ilyen alkalmon” – fogalmazott.

A talpalávalót a BorzsaVári Népi Zenekar biztosította, melynek tagjai legutóbb tavalyelőtt jártak a helyi középiskolában a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja által meghirdetett, táncházak lebonyolítását célzó kezdeményezés kapcsán, ezúttal pedig a Csoóri Sándor Program jóvoltából érkeztek a kultúrházba.

Kovács Sándor, a BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet elnöke, a 2009-ben megalakult BorzsaVári Népi Zenekar vezetője elmondta, hogy első alkalommal 2017-ben hirdettek táncházat, s azóta, immár hét éve folyamatosan zajlanak az alkalmak szerte a környező falvakban. A táncház iránti szeretetük, a bennük lakozó lelkesedés elmondása szerint azonban sokkal korábban bontakozott ki bennük. Már 2011-ben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán fél éven keresztül heti rendszerességgel tartottak táncházat. „Mint pedagógus tudom, hogy valamivel össze kell tartani a csapatokat, az iskolában a tanulókat, a faluban az utcák közötti kapcsolatot a gyerekek között. Így arra gondoltam, hogy valahogyan meg kell fogni őket, s ezt az utat láttam olyannak, ami eredményt hozhat” – magyarázta Kovács Sándor, folytatva: „A tánc a lányokban a nőiességet, a kecsességet mélyíti el vagy éppen hozza ki belőlük, a fiúk esetében pedig az erősséget, a vagányságot, vagy például a verbunknál az erőfitogtatást. Hiszen minél figurásabban tud az adott ember táncolni, annál nagyobb tekintélye volt régen is – ezt szerettük volna egy kicsit eléjük tárni” – tette hozzá.

„A néptánc nem egy ciki dolog, hiszen vannak mondanivalói, van egy személyiségformáló hatása is az emberre, ezen felül pedig a kapcsolatok kialakításában is nagy szerepet játszik, gondoljunk csak a páros táncokra. Régen a fiúk a verbunkkal mutatták meg a lányoknak, hogy kik is ők, aztán pedig a lányok a karikázóban vagy a leánytáncokon válaszoltak az előre kiszemelt ifjúnak, hogy márpedig őt ő nézte ki magának. Gyakorlatilag ezek azok a dolgok, amelyek arra ösztönöztek, hogy valamit el kell kezdeni, s mivel zenészek vagyunk, próbáltunk erre az oldalra »húzódzkodni«. Tudjuk azt, hogy jelenleg nehéz időket élünk, s nekünk ezt úgy kell csinálni, hogy később is tudjuk folytatni” – fogalmazott a népzenész.

A tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport több éve részt vesz a néptáncegyüttesek szakmai fejlődése érdekében létrehozott mentorprogramban, melynek keretében magyarországi néptáncpedagógusok tanítanak néptáncokat a helyi gyerekeknek. A foglalkozásokon az élő zenét a BorzsaVári Népi Zenekar szolgáltatja. A csoport már elsajátította a szatmári, a viski és a nagydobronyi táncok lépéseit és koreográfiáját. A mostani táncházi alkalmon a bemelegítő lépések után szatmári táncokat és nagydobronyi táncot gyakoroltak.

Említésre méltó továbbá, hogy májusban közel ezer résztvevővel rendezték meg a XVI. Krétakör Művészeti Versenyt a kelet-magyarországi Leveleken. A néptáncosokat is felvonultató megmérettetésen több kárpátaljai csapat is részt vett, köztük Tiszacsoma, Bene, Sárosoroszi, Mezővári és Huszt egyesített tánccsoportja, a TiszaBorzsa táncegyüttes, mely a BorzsaVári Népi Zenekarral közösen lépett színpadra és varázsolta el a közönséget.

A BorzsaVári Népi Zenekar a tiszacsomai alkalom után Benében és Mezőváriban invitálta táncházba a fiatalokat.

(lexi/Kárpátalja hetilap)