Feltámadt a hagyomány: ismét megrendezték az Arany Ősz kórus- és néptánctalálkozót Técsőn

Hat év kihagyás után újra életre kelt Técső egyik legjelentősebb kulturális eseménye: megrendezték a XXXI. Arany Ősz Nemzetközi Kórus- és Néptánctalálkozót. A Técsői Művelődési Házban tartott rendezvény ismét összehozta Kárpátalja különböző régióiból érkező ének- és táncegyütteseket. Az Arany Ősz nem csupán a hagyományok megőrzését szolgálja, hanem a kárpátaljai magyarság közösségi összetartozását is erősíti.

A rendezvény kezdetén egyperces csenddel emlékeztek meg az ország védelmében elesett katonákról, majd felcsendültek a két nemzet himnuszai.

Az Arany Ősz találkozó különlegessége, hogy egyidős a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel (KMKSZ), és az 1990-es évek eleje óta minden évben lehetőséget adott a térség kórusainak és néptáncegyütteseinek a találkozásra. Utoljára 2019-ben rendezték meg, az idei alkalom pedig már a 36. lett volna, ám az elmúlt évek eseményei miatt ez most újrakezdésként, szimbolikus „visszatérésként” valósult meg.

„A kórusok és táncházak nem csupán színpadi produkciók, hanem élő közösségek. Őrzik a hagyományt, megtartják a lelket és összekötik az embereket” – hangsúlyozta köszöntőjében Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke. Illyés Gyulát idézve úgy fogalmazott: a szél kihívásaira a fa a gyökereivel válaszol – vagyis a közösség ereje a hagyományokból fakad, és ezekre ma különösen szükség van. Hozzátette, bízik abban, hogy békésebb években a találkozó nemzetközivé bővülhet.

Balogh György konzul Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Beregszászi Konzulátusának képviseletében köszöntötte az egybegyűlteket, és beszédében hangsúlyozta a közösségmegtartó erő fontosságát. Szavait Sari József gondolataival összhangban fogalmazta meg, aki kiemelte: az ember alapvetően társas lény. „Az ősz és a tél beköszöntével gyakran hajlamosak vagyunk visszavonulni, mégis szükségünk van az együttlét melegére. A közös éneklés a béke nyelve, az emberi hang pedig olyan eszköz, amely nem tud hazudni” – fogalmazott. A konzul arra biztatta a jelenlévőket, hogy továbbra is őrizzék a közösség összetartását, és tartsák távol Kárpátaljától a békétlenséget.

László Károly református lelkész imádságban kérte Isten áldását a közösségre.

Az eseményt a Kőrösmezőről érkező Vires in fidem kórus nyitotta meg, akik énekeikkel a hit, a remény és a szeretet üzenetét hozták el a találkozóra. Őket követte az Ungvári Művészeti Iskola Eszterlánc magyar népdalegyüttese, majd a rahói Laudate Dominum kórus, amelynek műsora az adventi készülődés bensőséges hangulatát tükrözte. A Szürtei kistérségből érkezett Téglási Kultúrház népdalkedvelők klubjának Csalogány asszony kórusa következett. A néptáncok szerelmeseinek a viski Szivárvány Táncegyüttes hozott élményt az általuk bemutatott koreográfiákkal. A Munkácsi Református Énekkar istendicsőítő énekekkel lépett színpadra, ugyanígy a Munkácsi Szent Márton Plébánia gyermekkarának előadása is az ünnepi áhítatot erősítette, valamint a tiszabökényi Tisza Csillaga kórus a Kárpát-medence különböző tájain gyűjtött népdalokból válogattak színes, sokszínű zenei csokrot nyújtva át a közönségnek. Szinte minden előadásban elhangzott egy-egy olyan mű is, amely a kárpátaljai magyarság összetartozásának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a média munkatársainak elmondta:

A népdal élő emlékezet. Amit szépnek és értékesnek talált a közösség az idők során, azt a dalokban mondta ki. Kodály is azt mondta: aki nem szereti a dalt, az az életet sem szereti. Itt ma az élet és közösség szeretete szólt.

Az ünnep végén a szervezők oklevéllel és virággal köszönték meg a résztvevők munkáját, majd közös ebédre invitálták a vendégeket. A termet a halk beszélgetés, mosoly és aztán közös éneklés töltötte meg.

(DA/Kárpátalja hetilap)