A lakiteleki Hungarikum Ligetben tartott kiállítást és műhelyfoglalkozást a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület bázisán működő műhely tagjai a Beregi keresztszemes hímzést tanították az érdeklődő asszonyoknak. A kapcsolatok és kulturális örökség ápolása mindig is kiemelt fontosságú volt a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára, hangsúlyozzák a szervezők. Molnár Eleonóra elnök kiemelte: a lakiteleki út megerősítette a kárpátaljai népfőiskola tagjait abban, hogy a magyar kultúra összetartó ereje soha nem szűnik meg. A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely munkájának elismeréseként nemrég a Hagyományok Házától megkapta a Tárgyalkotó Népi Iparművész Szervezet címet.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) által szervezett XIV. Hollósy Simon Alkotótábor résztvevőinek munkáiból nyílt kiállítás január 30-án a beregszászi Na’Conxypan Galériában.
A galéria évnyitó rendezvényének elején Kutasi Csaba festőművész, grafikus köszöntötte a megjelenteket. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola művészeti részlegének laboránsa elmondta, hogy a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága évtizedek óta szervez alkotótáborokat, melyeken rendszerint a „Ki a szabadba!” impresszionista eszmét követve alkotnak a résztvevők. A társaság alapítói ezeket az alkalmakat Hollósy Simon örmény származású híres magyar festőről, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselőjéről nevezték el, aki a müncheni szabadiskola növendékeit a városi környezetből kiszakítva a Kárpátokba invitálta alkotni, előbb az általa alapított nagybányai művésztelepre, később Técső mellé, a hegyek ölelő karjai közé. „A művésztelepek valódi szabadiskolák, ahol az alkotók felszabadultan dolgozhatnak, távol a műtermek zárt falaitól. Egy ilyen tábor lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők teljes mértékben az alkotásnak, a művészetről való gondolkodásnak és a szakmai eszmecseréknek szenteljék napjaikat – kivételes alkalmak, amelyek a mindennapokban ritkán adatnak meg” – hangsúlyozta Kutasi Csaba.
A XIV. Hollósy Simon Alkotótáborban a művészek – Berecz Margit, Hrabár Natália, Dikun György, Erfán Ferenc, Kalitics Erika, Klisza János, Kulin Ágnes, Réti János és Jaroszláv Boreckij – tavaly ősszel nyolc napot töltöttek Hárspatakon (Lipovec), a festői Róna-havasok lábánál. A tábor ideje alatt ki-ki a kedve szerint alkothatott: voltak, akik akvarellel, voltak, akik pasztellel dolgoztak, de olajfestékkel és digitális grafikai technikákkal is készültek alkotások.
Az alkotótábort összefoglaló beszédében Kulin Ágnes, a RIT elnöke, a Na’Conxypan Galéria kurátora aláhúzta: „Az elmúlt tizennégy alkotótábor során a tagok bejárták a Kárpátok különböző pontjait, így felmerülhet a kérdés: hányszor lehet még megfesteni a Kárpátokat? Nagyon sokszor, hiszen minden egyes alkalommal új helyszínre látogatunk, új emberekkel találkozunk, s az adott év, valamint a művészeknek az éppen aktuális alkotói látásmódja mindig új képeket, szobrokat, grafikákat hoz létre.”
„Nagyon érdekes, hogy mit hoz ki egy ilyen élethelyzet, hiszen amikor egy alkotótáborban vagyunk, kiszakadunk a hétköznapi rutinunkból, a megszokott műtermi helyünkről, ez a művészeket egyféle alkalmazkodási helyzetbe keríti, s ekkor nagyon különleges dolgok jönnek létre” – fogalmazott a RIT elnöke, hozzátéve, hogy a táboron két keramikus is részt vett: „Jaroszláv Boreckij porcelánkeramikus, felesége, Hrabár Natália, a RIT tagja szintén. A Róna-havasoknál nincs olyan kályha vagy kemence, ahol ki lehetne égetni a kerámiát. Mit kezd magával egy alkotni vágyó művész? Talál megoldást. És mind a ketten elkezdtek kísérletezni” – mondta, reflektálva arra, hogy így születtek meg a keramikusok grafikái.
A tárlaton olyan munkákkal is találkozunk, amelyek az alkotótábor helyszínén készültek, de vannak olyan alkotások is, amelyek visszatérve a táborból, az ott megélt hangulatban és az ott gyűjtött inspirációk birtokában készültek. „Így átfogóbb képet adnak arról, hogy milyen közösség és az alkotásra, a művészi gondolatok bemutatására ösztönző fórum egy plein air, akár tizennegyedszer is a mi csodálatos Kárpátunkban” – szögezte le Kulin Ágnes.
A RIT elnöke az idei év tervei kapcsán elmondta, hogy a XV. Hollósy Simon Alkotótábort ezúttal is Hárspatakon készülnek megszervezni, hiszen mint fogalmazott: „vannak még ott olyan rejtett kincsek, motívumok és témák, amelyeket eddig még nem tudtunk feltérképezni”. Továbbá azt is kiemelte, hogy a napokban elkezdődik a galéria művészetpedagógiai foglalkozásaira történő jelentkezés, melyeken az iskolások megismerkednek a kiállításokon alkalmazott technikákkal, s a munkákból ihletet merítve saját maguk is ecsetet ragadnak.
A jelenlegi, több mint harminc alkotásból álló kiállítás február 20-ig tekinthető meg a Na’Conxypan Galériában.
Közismert kárpátaljai művészekről, közéleti személyiségekről készített karikatúrák, néhány egyedi hangulatú, nyugalmat sugárzó akvarellek a falakon. Az alkotó, Ilku Marion barátai, tanítványai, munkásságának tisztelői Magyarország Ungvári Főkonzulátusa aulájában gyűltek össze. Az ungvári születésű festőművész, grafikus alkotásait bemutató tárlat a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége közreműködésével jött létre, melynek a művész alapító-elnöke volt. 2023-ban, a művész születésének 90.-ik, halálának 20. évfordulója kapcsán az ungvári főkonzulátus támogatásával felújították síremlékét a lembergi Licsakivi sírkertben. Fontosnak tartjuk Ilku Marion emlékének ápolását, fogalmazott Bacskai József, ungvári főkonzul. A diplomáciai testület évadnyitó, a Magyar Kutúra Napja alkalmából szervezett kiállításának megnyitóját kárpátaljai és lembergi magyar kulturális, társadalmi szervezetek képviselői, festőművészek tisztelték meg jelenlétükkel. Dikun György ungvári festőművész elmondta, szerencsésnek tartja magát, mert Ilku Marion tanítványa lehetett a Lembergi Művészeti Akadémián. Szarvas Gábor, a kiállítás társszervezője, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének nemrégiben leköszönt elnöke Ilku Mariontól vette át a szervezet irányítását. Elmondása szerint Marionnak köszönhetően alakult meg a lembergi magyarok szervezete. Szarvas Gábor szívügyének tartja a művész hagyatékának népszerűsítését és ápolását. Ilku Marion festőművész, grafikus, porté-karikaturista alkotásait bemutató tárlat 2025. február 28-ig tekinthető meg előzetes bejelentkezés alapján Magyarország Ungvári Főkonzulátusán.
A magyar kultúra napja alkalmából Magyarország Ungvári Főkonzulátusa a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége (LMKSZ) együttműködésével kiállítást rendezett Ilku Marion (Ungvár, 1933. 05. 27. – Lemberg, 2003. 01. 25.) festőművész, grafikus és portrékarikaturista alkotásaiból. A tárlat a kárpátaljai művészekről és közéleti személyiségekről készült műveket mutatja be. Az ünnepélyes megnyitóra, amelyet szerdán délután tartottak a külképviselet aulájában, a kárpátaljai és lembergi magyar kulturális és társadalmi szervezetek számos képviselője is ellátogatott.
– A mai rendezvény egyúttal alkalmat ad arra, hogy megemlékezzünk a magyar kultúra napjáról. Január 22-e nem szerepel piros betűkkel a naptárban, ennek ellenére közel olyan fontos számunkra, mint egyébként a magyar történelem jeles évfordulói – emelte ki Bacskai József főkonzul az idei első tárlat megnyitóján és jelképesnek nevezte, hogy a magyar kultúra napja egybeesik az ukrán egység napjával.
A diplomata kiemelte: egy olyan kárpátaljai festőművész, grafikus, portrékarikaturista, Ilku Marion emléke előtt tisztelgünk, aki egyben a LMKSZ alapítója és évtizedeken keresztül elnöke volt. 2023-ban az ungvári főkonzulátus támogatásával felújították a 2003-ban elhunyt művész síremlékét a lembergi Licsakivi sírkertben, és számos kiállítás nyílt munkáiból az elmúlt évek során Ukrajna-szerte. A könyv formájában megjelent Kárpát-medencei arcképcsarnok albumába 110 portrékarikatúrát készített neves személyiségekről (Kárpát-medencei kisebbségi politikusok, írók, költők, festők stb.).
– Ilku Marion mestere volt a karikatúrakészítésnek, közel 400 karikatúrát készített Kárpát-medencei írókról, festőkről, közéleti személyiségekről. Jelenleg is vannak itt olyan személyek, akiknek arcvonásait felismerhetjük a karikatúrákon. Kollégái, ismerői elbeszéléseiből tudjuk, hogy nagyon szerette ezt a műfajt, mindig volt nála notesz és ceruza, szinte állandóan rajzolt, és talán a karikatúra műfajában bontakozott ki a legjobban. Az itt kiállított alkotásokban ábrázolt személyek többségét ismerjük, felismerjük, így meg tudjuk állapítani, hogy tényleg megfelelnek-e a valóságnak – jegyezte meg Bacskai József és elmondta, hogy továbbra is szívügyüknek tekintik Ilku Marion emlékének ápolását, munkásságának népszerűsítését.
Ilku Marion az ungvári alapiskola befejezése után 1947–1952 között elvégezte az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolát. Mesterei: Boksay József, Manajló Ferenc, Koczka András, Kontratovics Ernő. 1952–1958 között a Lembergi Iparművészeti Főiskolán tanult és szerzett diplomát. Ottani mesterei: Roman Szeljszkij, Danilo Dovbusinszkij. 1961 óta az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség tagja volt. 1982-től a Lembergi Képzőművészeti Akadémia művésztanára, docense. 1989–2003 között a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetségének alapító elnöke. 1964–2000 között több művésztelepen dolgozott: Dzintari (Lettország), Gurzuf (Grúzia), Szenezs (Oroszország), Choszta (Grúzia), Kárpátalja, Hajdúböszörmény, Hortobágy, Berekfürdő stb. Egyéni (válogatott) kiállítása volt Rigában, Moszkvában, Lembergben, Hajdúböszörményben, Nyíregyházán, Ungváron. Válogatott csoportos össz-szövetségi, köztársasági kiállításokon részt vett Moszkvában, Kijevben, kárpátaljai művészek kiállításain Budapesten, Ungváron. Köztéri művei (mozaik pannó) láthatók Lembergben lakóházon, az ungvári járási Császlócon a gázsűrítő állomás épületén, a Lemberg megyei Szolec autóbusz-állomásán. Művei közgyűjteményekben megtalálhatók Harkovban, Hajdúböszörményben, a Hortobágyon, Berekfürdőn, Ungváron, Lembergben, Munkácson, Odesszában, Kijevben. Számos díjban, elismerésben részesült.
Szarvas Gábor, a LMKSZ nemrég leköszönt elnöke, a kiállítás társszervezője visszaemlékezésében elmondta, hogy Ilku Marion festőművészként vált ismertté, de a karikatúraművészet elismert alakja lett az egész világon.
– Sokszor voltam szemtanúja annak, hogy értekezletek, konferenciák során táskájából elővette a ceruzát és a rajzfüzetet, tekintete elkalandozott, s attól a pillanattól átszellemült, egy másik dimenzióba költözött. Előfordult, hogy egyetlen alkalommal 20‒30 portrékarikatúrát is készített, mindezt könnyedén, játszva, finom pszichológusként ábrázolta az emberek személyiségét, belső énjét. Ilku Marion művészi nagyságát legjobban barátja, Horváth Sándor kárpátaljai költő, író, újságíró Játszani csak komolyan lehet című esszéjében írta le. Ha most onnan fentről Marion letekint, biztos vagyok benne, hogy mérhetetlenül boldog, hiszen láthatja: munkája nem volt hiábavaló – fogalmazott Szarvas Gábor és a szervezőknek köszönetet mondva kiemelte, milyen fontos Marion kulturális hagyatékénak ápolása és bemutatása, főleg a szülővárosában, Ungváron.
A művész munkásságát Andrij Seketa, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettese és Jevhen Tiscsuk, a megyei kulturális főosztály vezetője is méltatta, kiemelve a főkonzulátus kulturális diplomáciai tevékenységének jelentőségét.
A kiállítás egy hónapig látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
Kutlán István fancsikai festőművész munkáiból nyílt kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán. A Tisza festőjének munkáit bemutató tárlat megnyitójára a magyar kultúra napja alkalmából január 23-án került sor a külképviselet Munkácsy Mihály termében.
Az alkalom résztvevőit Fülöp Andrea konzul köszöntötte, aki elmondta, hogy a festőművész itt megtekinthető munkái Kovács László műgyűjtő tulajdonát képezik, akinek a diplomata köszönetet mondott, hogy a festményeket a tárlat időtartamáig a konzulátus rendelkezésére bocsátotta.
Kutlán István, a nagygazdacsaládból származó fancsikai festő rendkívül sokoldalú volt: már gyermekkorában sokat rajzolt és festett, tanulmányai befejezését követően rajz- és tornatanárként tevékenykedett, emellett versenyszerűen birkózott, nyaranta kisebb művésztelepeket működtetett, valamint ábécéskönyvet is írt magyar tannyelvű iskolák számára – hangzott el a megnyitón.
„A ma megnyíló kiállítással külképviseletünk a magyar kultúra napját is méltatja, s megemlékezik nemzeti imádságunk, a magyar nemzeti összetartozás jelképének, a Himnusznak a megszületéséről. Mint tudjuk, Kölcsey Ferenc a Himnuszt 1823-ban, a nemzeti újjászületés hajnalán írta, a reformkorban, amikor a magyarság és Magyarország új útra lépett” – fogalmazott Fülöp Andrea.
„A beregszászi konzulátus Kutlán István festőművész életművéből rendezett kiállítással emlékezik meg a magyar kultúra napjáról, felhívva ezzel is a figyelmet arra a kiemelkedő teljesítményre, amellyel a kárpátaljai magyar képzőművészek hozzájárultak a magyar kultúra fejlődéséhez” – szögezte le ünnepi beszédében Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője, majd a Prágában, Budapesten, Ungváron, Munkácson és Beregszászban is tárlatokkal bemutatkozott festőművészt méltatva elmondta: Kutlán István többnyire csendéleteiről és tájképeiről ismert. „Vászonra vitte a Tisza menti vidéket, a méltóságteljesen hömpölygő folyamot, a vadregényes Kis-Tiszát, s annyi festményen örökítette meg a legmagyarabb folyót, hogy méltán nevezték el a Tisza festőjének” – emelte ki a diplomata, hozzátéve, hogy a művész pedagógusként és sportolóként is ismertté vált, s emlékét ma is őrzi a Nagyszőlősön 2007 óta minden évben megrendezett, a róla elnevezett nemzetközi ifjúsági kötöttfogású birkózó-emléktorna. „A mostani esemény méltó szimbóluma annak, hogy a kárpátaljai magyarság büszke múltjára, de a jövőnek is építkezik, s nem rombol” – hangsúlyozta Gyebnár István.
A kiállítás anyagának tulajdonosa, Kovács László műgyűjtő beszédében az elhangzottakat azzal az érdekességgel egészítette ki, hogy Kutlán István tanult a híres francia festészeti és szobrászati magániskolában, a Julien Akadémián is, ahol egyik tanára mellszobrot készített a festőről. Elmondta továbbá, hogy a művész példaképének Hollósy Simont tekintette, valamint nagyon jó barátságot ápolt híres kárpátaljai festőkkel: Erdélyi Bélával, Boksay Józseffel (akivel együtt festették meg 1933-ban a fancsikai görögkatolikus templom ikonjait) és Koczka Andrással.
A felszólalásokat követően Bedő Dániel, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum kilencedik osztályos tanulója elszavalta a Himnuszt.
A rendezvény végén bemutatkozott a beregszászi külképviselet új munkatársa, Balogh György, aki korábban Csíkszeredán és Szabadkán látott el konzuli szolgálatot.
A magyar kultúra napja alkalmából Kutlán István fancsikai festőművész képeiből rendeztek kiállítást Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály kiállítótermében. A magyar kultúra napját 1989 óta méltatjuk, méltatván ezzel a nemzeti himnusz születését. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományaink, gyökereink, nemzeti tudatunk erősítésére, bemutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket, emelte ki Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője. Majd kiemelte, hogy a Kutlán kiállítással arra hívják fel a figyelmet, hogy a kárpátaljai magyar képzőművészek kiemelkedő teljesítménnyel járultak hozzá a magyar kultúra fejlődéséhez. Kutlán István többnyire csendéleteiről és tájképeiről ismert. Tárlatokkal mutatkozott be Prágában, Budapesten, Ungváron, Munkácson, Beregszászban. Többek között a Tisza festőjének is nevezték, hiszen előszeretettel vitte vászonra a Tisza-menti vidéket. De festői tevékenysége mellett több magyar nyelvű tankönyv is a nevéhez fűződik, amiket természetesen saját maga illusztrált. Kovács László műgyűjtő, a tárlaton látható festmények tulajdonosa több adalékot osztott meg Kutlán István életéről, mint például azt, hogy Franciaországban a Julien Képzőművészeti Akadémián tanult, egyik tanára pedig mellszobrot készített róla, amit Franciaországban állítottak ki. Tartotta a kapcsolatot Erdélyi Bélával, Boksay Józseffel is, míg példaképének és mesterének Hollósy Simont tekintette. A tárlatmegnyitót követően természetesen elhangzott a Himnusz is, amit Bedő Dániel a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum tanulója szavalt el. A kiállítás megnyitó után mutatták be a beregszászi konzulátus nemrég érkezett új munkatársát, Balogh Györgyöt, aki korábban Csíkszeredán és Szabadkán tevékenykedett az ottani külképviseleteken.
A magyar kultúra napja alkalmából nyílt tárlat lku Marion ungvári születésű festőművész, grafikus alkotásaiból Magyarország Ungvári Főkonzulátusának aulájában. A kárpátaljai művészekről, közéleti személyiségekről készített karikatúráinak bemutatása, a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége közreműködésével jött létre, melynek Ilku Marion alapító-elnöke volt. 2023-ban, a művész születésének 90.-ik, halálának pedig 20. évfordulója kapcsán az ungvári főkonzulátus támogatásával felújították síremlékét a lembergi Licsakivi sírkertben. Fontosnak tartjuk Ilku Marion emlékének ápolását, fogalmazott Bacskai József, ungvári főkonzul a kiállítás megnyitón.
Immár hagyománnyá vált, hogy a Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kiállítással ünnepli a magyar kultúra napját. A nem mindennapi, (el)Viselni elnevezésű, viseleteket és ékszereket bemutató tárlatnak a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház adott otthont. Kiállításunkkal a mai nehéz időszak terheit magukon viselő nőknek szerettünk volna erőt adni, fogalmazott Jakab Eleonóra, a szövetség elnöke. A tárlat anyagát Prófusz Marianna szövő, népművész, Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona viselet- és ékszerkészítő, valamint Gabóda Éva, bátyúi etnográfus alkotásaiból állították össze. Mindhárom alkotó egyhangúan állította, nagy megtiszteltetés, hogy a magyar kultúra napja előtt tisztelegve mutathatják be alkotásaikat. Az (el)Viselni tárlat megnyitóját a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola Búzavirág citeraegyüttesének előadása színesítette.
A nagydobronyi székhelyű PAPILIO – Természet- és Környezetvédelmi Egyesület „Hol van a ló, s a lovasa?” címmel, a Kárpát-medencei Lovas Program keretében hirdetett fotópályázatot. Jelentkezhetett rá bárki, aki Kárpátalján készített fotókat lóról, vagy lovakról és úgy gondolta, hogy ezek mások számára is érdekesek lehetnek. Az alkotásokat a Nagydobronyi Magyar Házban mutatták be, ahol Kovács Attila biológus rámutatott: a pályázat témája szorosan illeszkedik az egyesület célkitűzéseihez. Nagy Nikolett, az egyesület munkatársa beszélt a ló az emberi társadalomban évezredeken keresztül betöltött szerepéről, valamint ismertette a pályázati feltételeket. A pályázatra mintegy hatvan fotó érkezett megörökítve szebbnél szebb pillanatokat. Nem volt tehát könnyű dolga a zsűrinek, amikor ki kellett választania a díjnyertes alkotásokat. Pályázni két korosztályban lehetett. Az ifjak kategóriájában többek között Balog Annaliza részesült elismerésben a Legelés a tónál című alkotásáért. A pályázati fotókból készült kiállítás megnyitójának a gyerekek különösen örültek. Azon túl, hogy megcsodálhatták a képeket maguk is alkothattak. Igaz, hogy nem fényképezőgéppel, hanem ecsettel. Az általuk készített tájképekre is felkerült egy-egy paci. Vannak tehát a felnövekvő nemzedék között is szép számmal, akiket ámulatba ejtenek a lovak, szeretik őket. Azért, hogy minél többen legyenek a PAPILIO egyesület ingyenes bemutatásra ajánlja fel a kiállítás 36 képből álló anyagát iskoláknak, oktatási intézményeknek.